Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben
Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
Az Ady Endre utca a Kertváros helyi közösségben található, és a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének nevét viseli, aki nem mellesleg a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja is egyben.
Ady Endre 1877. november 22-én született Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban. Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban, valamint a zilahi református kollégiumban végezte. Ekkor írta első költeményeit, amelyek még inkább csak verses csúfolódások voltak. Továbbá ezekből az évekből származik barátsága Jászi Oszkárral, a polgári radikalizmus későbbi vezéralakjával, akivel együtt járt hittanra. A középiskola után jogi egyetemre ment, de tanulmányait nem fejezte be. Inkább újságírónak állt. 1899-ben a 48-as érzelmű, függetlenségi párti Debrecen című lapnak dolgozott, ugyanebben az évben megjelent első verseskötete is. Az év végén Nagyváradra költözött. 1901-ben a neves ellenzéki lap a Nagyváradi Napló munkatársa lett. E lap szerkesztőségében vált a magyar sajtótörténet kimagasló újságírójává. 1903-ban ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, aki Léda néven vált múzsájává. Léda Párizsban élt, csak látogatóba jött haza. Ady többször járt Párizsban, hogy meglátogassa Lédát. A francia fővárosban tett látogatásai, az ottani pezsgő kulturális élet, a szabad politikai légkör felszabadították költői tehetségét. 1908-ban indult útjára a magyar irodalmi életet megújítani akaró Nyugat, a magyar irodalomtörténet legfontosabb folyóirata, amelynek már első számában megtaláljuk Ady verseit és esszéit. Ady e folyóiratnak halálig munkatársa volt, sőt 1912-től az egyik szerkesztőjévé nevezték ki. Ugyancsak 1912-ben ért véget kapcsolata Lédával. 1914-ben találkozott a Csinszka néven ismert Boncza Bertával, akit a következő évben feleségül is vett. Ady az I. világháború kitörését nemzeti tragédiának tartotta. A háború alatt nem is közölt írásokat. Csak 1918-ban jelent meg újra verseskötete. Az 1918-as őszirózsás forradalom után felálló Károlyi-kormányzat, amelynek Jászi Oszkár is egyik vezető alakja volt, saját költőjének tekintette. Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. A forradalmi kormányzat január 29-én díszes állami szertartás keretében helyezte örök nyugalomra. Koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Temetésén többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kunfi Zsigmond közoktatási miniszter és Jászi Oszkár mondott gyászbeszédet.
Az Ady Endre utca és környéke a két világháború között kezdett beépülni. Ekkor a Tirš utca nevet viselte, Miroslav Tirš után. Miroslav Tirš egy 1832 és 1884 között élt cseh filozófus volt, aki a Sokol elnevezésű pánszláv ifjúsági és sportmozgalom alapítójaként ismert. Az utca a II. világháború után kapta mai elnevezését. Ady Endrét ugyanis forradalmi versei miatt az egypártrendszer idején is tisztelet övezte.
Nyitókép: Az utca a Kertváros helyi közösségben található / Patyi Szilárd felvétele
