Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el.
Szerencsére olyan regionális és nemzetközi politikát, gazdaságpolitikát folytatott az eddigiekben az állam, amely most lehetővé tesz egy meglehetősen fontosnak számító biztonságot, ami az energetikát illeti, s ha szembe is kell nézni nagy kihívásokkal, attól nem kell tartani, hogy földgáz vagy áram nélkül marad az ország, értékelte tegnap a tartományi képviselőház nagytermében megtartott, éppen az energiaválsággal és az abban rejlő kihívásokkal, azok megoldási lehetőségeivel foglalkozó konferencia első vitanapjának megnyitása során Pásztor István házelnök.
A zöld, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó fórumot immár 15. alkalommal szervezték meg Vajdaságban, Pásztor kiemelte, egy meglehetősen jelentős jubileum ez, s egy olyan időtávlat is egyben, amely már bizonyos megállapítások közlését is megengedi. Az elmúlt másfél évtizedben a zöldenergiával, energetikai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi tanácskozás igazolni tudta, hogy képes az állandó megújulásra, képes arra, hogy mindig aktuális legyen, meg tudja válaszolni a felmerülő kérdéseket. A parlament elnöke arra emlékeztetett, húsz évvel ezelőtt Vajdaságban már tagja volt annak a csapatnak, amelyik egy átfogó társadalmi-gazdasági fejlesztési tervet készített, s ennek a tizennégy pontos tervnek volt az egyike a megújuló energiaforrásokra vonatkozó is. A tervnek köszönhetően projektumok, kezdeményezések születtek a tartományban a zöldenergia kihasználása céljából. Fontosnak tartotta figyelembe venni a történelmi kontextust: húsz évvel ezelőtt, mindössze pár évvel azután, hogy az ország teljes energetikai rendszerét tönkretették, Vajdaság máris a megújuló energiákkal kezdett el magas szinten foglalkozni, olyankor, amikor másoknak ez még eszükbe sem jutott. Ma már csak költői kérdésként tehető fel: hol tarthatnánk akkor, ha nem kellett volna először helyreállítani, újjáteremteni mindent, szavatolni egyáltalán annak a műszaki hátterét, hogy legyen az országban rendezett áramellátás – mondta a házelnök.
Pásztor István rámutatott arra is, hogy az elmúlt másfél évtizedben lényegében létrejött egy konszenzus is annak kapcsán, hogy az energetika ügye lényegesebb a politikai csatározásoknál, s ezért van az, hogy a téma kapcsán együttműködnek azok is, akik a politikában nem értenek mindenben egyet.
TARTALÉKOLNAK AZ ORSZÁGOK
A polgárok számára, közölte, jó hírnek számít ma az, hogy Szerbiában lesz elegendő áram és gáz, hogy európai szinten is a legalacsonyabb áron juthat majd hozzá nemcsak a lakosság, hanem az ipar, a vállalkozói szféra is. Pásztor István közölte, az értelmen, racionalitáson alapuló politika vezetett el oda, hogy ma megvannak az országnak a különböző vezeték-összeköttetései, melyek révén szavatolni tudja magának a megfelelő mennyiségű energiahordozókat. Kiemelte, a környező államok és Szerbia is azon tevékenykedik, hogy nagyjából egy fűtésidényre, vagyis három hónapra elegendő földgáz a tartalékaiban legyen, ezért lényeges például a Magyarország és Szerbia közötti szerződés a föld alatti tározók kapacitásának használatáról.
JÓ ÉS ROSSZ TAPASZTALATOK
Tihomir Simić, a konferencia elnöklője a kétnapos tanácskozás kapcsán – melynek az első napját tartották meg tegnap a tartományi képviselőház üléstermében, s mely ma a Vajdasági Gazdasági Kamarában folytatódik – elmondta, a legaktuálisabb témákat tűzték napirendre, az energetika területén ugyanis állandóan bizonyítani kell azt, hogy képesek vagyunk eléggé innovatívnak lenni a problémák kezelése érdekében. Mint mondta, takarékosságra bizonyára szükség lesz az előttünk álló hónapokban, a válság rendezésében mindenkinek részt kell vennie, kivétel nélkül, a szerb kormány tagjaitól egészen az ország polgáraiig. A kétnapos eseményen megvitatásra kerülnek más országok pozitív és negatív tapasztalatai, így például a spanyol eredmények is, de a hazai áramellátás, a nukleáris erőművekben rejlő lehetőségek, az épületek energiahatékonyságának kérdései is.
MEGTALÁLNI AZ ÖSSZHANGOT
A fórum bírálóbizottsága az idén is úgy döntött, hogy a Top Energy elnevezésű díjat, tekintettel a pandémia és az energiaválság okozta helyzetre, kizárólag egy egyénnek ítéli oda, s nem adnak át intézményeknek szánt Top Energy-kitüntetéseket. Ezt az elismerést minden évben a megújuló energiaforrások népszerűsítése terén, sikeres projektumok végrehajtásáért és maradandó eredményekért ítélik oda, legyen szó hazai vagy kelet- és délkelet-európai teljesítményről. Az idei díjban prof. dr. Milan Radovanovićtudós, kutató, egyetemi tanár, gépészmérnök, a Belgrádi Egyetem Gépészmérnöki Karának korábbi dékánja részesült. Beszédében a megfelelő összhangnak a megtalálására fektette a hangsúlyt az energetikában: mint mondta, nem hagyatkozhat egy ország kizárólag a természet kénye-kedvétől függő energiákra sem, mint amilyen a szél vagy a nap, de nem is szennyezheti és teheti élhetetlenné környezetét. Mint mondta, Vajdaságban ő maga nem a szélenergiában és a napenergia felhasználásában, hanem a biomassza kiaknázásában látja a legnagyobb lehetőséget a tisztább energiaforrások megteremtésében. Véleményének adott hangot, hogy a közvéleményben számos hozzá nem értő felszólalás hangzik el, s hogy sok energetikai elemző szenet csak képen, kőolajat esetleg a benzinkúti származékok vásárlása folyamán látott. Kiemelte, a kormánynak és az illetékeseknek sokat kell dolgozniuk még a energiaveszteség csökkentése érdekében, nálunk az áram 12 százaléka veszik el szállítás közben, míg a többi országban ez az arány nyolcszázalékos.
JUBILEUMI KITÜNTETÉSEK
A tizenöt éves jubileum kapcsán az együttműködést elismerő oklevelet adtak azoknak a kiemelkedő személyiségeknek, akik hozzájárultak a zöldenergia népszerűsítéséhez, a fórum fejlődéséhez. Ilyen oklevelet vehetett át Pásztor István, a képviselőház elnöke, de dr. Nikola Banjac, a parlament főtitkára is. Mások mellett prof. dr. Srđan Kolaković, az újvidéki Gépészmérnöki Kar dékánja is kézhez vehette az évfordulót jegyző oklevelet. Az intézmények közül a Köztársasági Energetikai Ügynökség, a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Szerbiai Áramszolgáltató (Elektrodistribucija Srbije) kapott jubileumi elismerést.