Évtizedekig nem jártam Törökbecsére, pedig alig több mint 10 kilométer Óbecsétől: dolgom ott nem volt, és sokáig azt gondoltuk, hogy nem tud olyat nyújtani, ami nekünk, bácskai becseieknek ne lenne. „Aha, ti vagytok azok, akiknek remek vízilabdacsapata van, nálatok van a Fantast-kastély meg a szójagyár” – sokan így keverték össze a két várost, pár éve azonban történt valami: az országos hírűvé lett Nagyboldogasszony Napokkal immár összetéveszthetetlen, ismert és elismert községgé lett Törökbecse. A város mellett közigazgatásilag idetartozik még Bocsár, Kumán és Beodra is.
Az ÚTÉPÍTÉSEK közül a legnagyobb beruházás a Törökbecsét és Bocsárt összekötő útszakasz, ami rácsatlakozik majd az Adánál lévő Tisza-hídra. A 700 millió dináros beruházásnak eddig a 70 százaléka készült el, még körülbelül másfél kilométernyi aszfaltozás maradt hátra – tudtam meg Milivoj Vrebalov polgármestertől, aki 2006 óta tölti be ezt a posztot.
Ez a beruházás nagyon fontos a község számára: az út összeköti majd őket Bácskával, és Bocsár sem lesz többé olyan zsákfalu, ahonnan visszafordulnak a buszok. Ennek a szakasznak legkésőbb tavaszig el kell készülnie, hogy átadhassák azokat az utakat, amelyek az adai hídnak köszönhetően összekötik majd Csókát, Nagykikindát és Bocsárt.
Augusztusban készült el a törökbecsei körforgalmi út
Törökbecsén két utca, az I. és II. Slatinska, valamint a Vlada Kolarov kapnak majd aszfaltburkolatot – az ehhez jóváhagyott megközelítőleg 30 millió dinárt ebben az esetben is a Tartományi Nagyberuházási Alap biztosítja majd. Vannak még azonban olyan utcák, amelyek régóta jobb sorsra érdemesek: az I. és a II. Krajiška kiaszfaltozását évek óta kérvényezi a helyi cigány önkormányzat, de eddig egy polgármester sem tudott erre pénzt áldozni. Az egyik utat részben kiaszfaltozták, a többi részt törmelékkel feltöltötték – egyébként sártenger.
A VÍZ minősége jelenti a legnagyobb gondot a községben, Törökbecsén és Kumánon ugyanis arzént tartalmaz. Most Óbecsével közösen fognak pályázni a probléma megoldására, a szomszéd városban ugyanis jó minőségű az ivóvíz, és ott megfelelő kapacitással is rendelkeznek. „Nagyjából 2 millió euró kell ahhoz, hogy a vizet vezetékeken idevezessük Bácskából. Nagy reményeket fűzünk az idén benyújtandó pályázatunkhoz, és szeretnénk, ha már jövő tavasszal megkezdődhetne a munka. Nekünk így sokkal olcsóbb, mintha magunknak kellene vízgyárat építenünk és üzemeltetnünk” – tájékoztatott a polgármester.
A SZENNYVÍZHÁLÓZAT körülbelül 50 százalékban készült el – a gond az, hogy amerre eljutott, a lakosok nemigen kapcsolódtak rá. Ennek oka valószínűleg a 35 000 dináros csatlakozási költség, bár az önkormányzat részletfizetési lehetőséget is felajánlott a polgároknak. A cél az, hogy a szennyvízhálózat kiépítését 2012-ig legalább 75 százalékban befejezze az önkormányzat.
Alacsony fekvése miatt nagy gond Susány – ezt a polgármester is elismeri. Az itt lakók beszámolója szerint utoljára július 31-én zúdult hirtelen sok víz Törökbecsére, akkor majdnem 80 házat öntött el a víz. Susány ekkor helyenként térdig vízben, a válságtörzs pedig az árral úszott. Ezeket a kárt szenvedett embereket az önkormányzat elsősorban építőanyaggal próbálta kárpótolni, és a javításokra eddig 12,5 millió dinárt költöttek – ennyiből 35 házat tudtak megjavítani a lakók. Hogy mindenki a kár mértékével arányosan kapott-e támogatást, persze vita tárgya az érintettek körében.
Az EGYÉB PROJEKTEK közül Vrebalov megemlíti a városi sportcsarnok felújítását, egy hostel felépítését Aracson, Kumánban pedig a régi vízvezeték-hálózat javítását – ezekre is jóváhagyták a pénzt, már csak kivitelezőt kell választania a Tartományi Nagyberuházási Alapnak. 157 millió jut majd a romos állapotban lévő bocsári Hertelendy-kastély felújítására is.
A KÖZVILÁGÍTÁS a község legnagyobb idei sikertörténete: „Büszkén mondhatom, hogy Szerbiában az egyetlen olyan önkormányzat vagyunk, amely a teljes község területén megoldotta a közvilágítást. A felvett hitelt most az elektromos energia megtakarításából fizetjük vissza, és a beruházás 3 év alatt megtérül” – ismerteti Vrebalov a projekt részleteit, amelyeket eddig 6 községben prezentáltak, és külföldről is érdeklődtek már a tapasztalatok felől. A projekten az önkormányzat munkatársai dolgoztak, így 50 százalékkal volt olcsóbb a kivitelezés, mintha például az Elektrovojvodinát bízták volna meg vele. Az önkormányzat abban is az élen járt, hogy az elsők között alkalmazott energetikai szakértőt is, akinek a számításai szerint az energiatakarékos megoldásnak köszönhetően a város egyes részein tízszer kevesebbet kell fizetni az áramért, mint korábban.
Az EGÉSZSÉGHÁZ októberben írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében azokat a betegeket, akiknél szívinfarktust állapítanak meg, nem kell ezentúl először a területileg illetékes nagybecskereki kórházba szállítani, hanem azonnal fogadja őket a kamenicai Szív- és Érsebészeti Klinika. A törökbecsei egészségház ezzel a – saját kórházzal rendelkező – verbásziak és nagybecskerekiek után harmadikként lehet részese annak az új ellátási rendszernek, amelyben azok vehetnek részt, akik hét mentőszolgálati orvoscsapattal, valamint két rohamkocsival rendelkeznek. „Jobb esély ez a betegeknek, hiszen orvosi bizottság által hitelesített beutalók és nagybecskereki kitérő nélkül jutnak ezentúl a megfelelő és gyors orvosi beavatkozáshoz” – fűzte hozzá Milivoj Vrebalov.
A KÖZBIZTONSÁG nem tartozik a helyi önkormányzat hatáskörébe – állítja a polgármester, ők mindössze a szórakozóhelyek nyitva tartását szabályozhatják. Ennek a rendeletnek a be nem tartását a bíróságnak kell szankcionálnia, de mindezt nagyon elnézően teszi, amit a polgármester már többször kifogásolt. Mezőőrszolgálat jelenleg sajnos nincs a községben, de ha a mezőgazdasági titkárságnak benyújtott pályázatuk pozitív elbírálásban részesül, jövőre ez a projekt is megvalósul.
A VÍZKÁR Törökbecsén is nagy volt, az árvíz 12 000 hektáron okozott kárt, Mérgespusztánál (Ljutovónál) és a Libánál átszakadtak a nyúlgátak. A polgármester most azokat a péterrévei (óbecsei községhez tartozó) lakosokat is szeretné megnyugtatni, akiknek a földje a Tisza túloldalán, a Libán van: „Mindenképpen az az érdekünk, hogy a Mérgespusztánál lévő gáttal együtt a Libán található töltést is megjavítsuk, még az újabb esőzések előtt. A Vajdaság Erdői Közvállalat dolgozói két hét múlva kezdik meg a munkát, először ugyanis a fákat kell kivágni ezeken a területeken.”
Gátvédelem a Libán
A mérgespusztai kistöltésre egyébként a 2006-os áradás után egyes források szerint közel 5 millió dinárt költött az önkormányzat, az áprilisi vízállás miatt mégis beomlott, és csak itt körülbelül 12 millió dinár értékben ment tönkre a termés. Mérgespuszta legnagyobb károsultjait most – a Tartományi Képviselőháznak köszönhetően – vetőmaggal kárpótolja az önkormányzat, az ígért 200 tonnából eddig 135-öt osztottak ki.
A MUNKANÉLKÜLISÉG ennek a községnek (is) a legnagyobb problémája – az itt lakók mellett a polgármester is így gondolja. „Sajnos bennünket elkerül a 10-es közlekedési folyosó, és kisváros vagyunk, mégis érdekesek lehetünk befektetési szempontból. Ma már szinte minden városnak van ipari övezete – ha a világ összes cége Szerbiába jönne, akkor sem lakhatnák be az összeset. Mi kiváló feltételeket tudunk biztosítani a vállalatoknak, fillérekért jöhetnének hozzánk, csak legyen munka, de egyelőre hiányoznak a zöldmezős beruházások – a jövőben erre még nagyobb hangsúly fektetünk. Ahhoz azonban, hogy valaki idejöjjön, először hallania kell a városról, ezen dolgoztunk mi az elmúlt esztendőkben: az Investexpón 4 éve a város arculatáért kaptunk díjat, tavaly a legfelismerhetőbb városnak és a jövő községének kiáltottak ki bennünket, az idén pedig elnyertük az idegenforgalmi szakma kitüntetését, a Turisztikai Virágot. Ezzel az imázsépítéssel szeretnénk vonzóvá tenni Törökbecsét a befektetők számára.”
