Megosztotta a hazai közvéleményt Naser Ori ćnak, a bosnyák hadsereg nyugalmazott tábornokának bejelentése: igényt tart a szerbiai rendőrség kötelékében eltöltött szolgálati ideje alapján járó nyugdíjára. Három csoportba sorolhatók a vélemények. A megkérdezettek egy része úgy véli, ha ebben az országban is dolgozott, akkor – mint minden állampolgár –, élhet a törvényben szavatolt jogaival. Meglepő, hogy e nézetet vallja Zoran Krasić, a radikálisok kemény magvának hangadója, Vojislav Šešelj hágai vádlott jogi tanácsadója. Úgy fogalmazott, hogy senkinek, még egy háborús bűnösnek sem csorbíthatók meg jogai.
Mások szerint egy olyan gonosztevő, aki halomra gyilkolta a szerbeket, ne áhítozzon a szerb adófizetők pénzére. A harmadik csoportba tartozók szerint Orić óhaja közönséges provokáció, s mint ilyen, még válaszra is méltatlan.
Haladjunk sorjában. Orić nem képzett rendőr. Miután letöltötte katonai szolgálati idejét, 1988-ban hat hónapos rendőrképző tanfolyamot fejezett be Zimonyban. Utána a belügyminisztérium különleges osztagába sorozták be. Miután Kosovska Mitrovicában a bányában az albán vájárok elbarikádozták magukat, s hosszabb ideig a tárnákban maradtak, Slobodan Milošević utasította bizalmi emberét, Radovan Stojičić Badža rendőrtábornokot, hogy dolgozzon ki tervet a bányászok kiűzésére. Orićot az a megtiszteltetés érte, hogy élvezte parancsnoka bizalmát, s kijelölte a kesztyűsnek nem mondható kézzel végrehajtott rajtaütésszerű támadás kivitelezői közé.
(Badža tábornok élete tragikusan fejeződött be. Belgrád központjában katonai és rendőrségi főtisztekkel zsúfolt étteremben máig ismeretlen tettes sétált be, s golyózáporral végzett az annyi frontot megjárt, az elővigyázatosságból falnak háttal ülő tábornokkal. Halála előtt vacsorázott egy vámtiszt társaságában, lábuknál egy valutával tömött bőrönddel. Miután eldördültek a lövések, a tisztek földre vetették magukat, talán még a szemüket is behunyták, mert egy sem adhatott személyleírást a gyilkosról. Badža a nemzet érdemes polgárainak sírkertjében nyugszik.)
Miként látta el feladatát Orić, ezt nem tudhatjuk, de sejthető abból, hogy Radmilo Bogdanović akkori belügyminiszter egy pisztolyt adományozott neki, amelybe belevésték a kitüntetett becses nevét. Felfelé ívelt karrierje. Fénykép örökítette meg, amint összpontosított figyelemmel ott posztolt Slobodan Milošević mögött Gazimestanon, a rigómezei csata 600. évfordulója alkalmából megrendezett nagygyűlésen. Ez az esemény az országban és világszerte óriási feltűnést, megdöbbenést keltett, mert a szónok Jugoszlávia akkori vezetői közül elsőként nem zárta ki a háború eshetőségét.
Mint mondani szokás, ha a színpadon a puska is a kellékek között szerepel, előbb-utóbb el is sül. Szlovéniában, Horvátországban, majd Bosznia-Hercegovinában szabadult el a pokol.
Ha kevesen is, akadtak olyanok, akik tettek valamit a tragédia meggátolása érdekében. Vuk Drašković 1991 márciusában tömeges tüntetést szervezett a háború ellen, de a megmozdulást a rendőrség és a hadsereg testvéri összefogással szétverte. Azért emlékeztetünk erre, mert a Drašković házaspár letartóztatásában Orić példásan teljesítette a parancsot.
A boszniai öldöklés kezdetén hazatért. Kinevezték a bosnyák hadsereg srebrenicai osztaga parancsnokának. Néhány nappal azelőtt, hogy Mladić csapataival lerohanta volna az ENSZ névleges védelme alatt álló övezetet, a parancsnok híveinek egy csoportjával meglépett, s a lakosságot kiszolgálta az eszelős tábornoknak és martalócainak.
A NATO-erők 2003 áprilisában fogták el Tuzla környékén, miután a hágai törvényszék vádirata hat szerb meggyilkolásával, kegyetlenkedéssel, szerb polgári személyek megkínzásával, kirablásával, csaknem ötven, túlnyomórészt szerbek lakta város, falu kifosztásával és indokolatlan lerombolásával, több ezer szerb elűzésével terhelte.
2006-ban két évi börtönbüntetésre ítélték, de mivel akkor már több mint három évet eltöltött a törvényszék fogdájában, a bíróság elrendelte azonnali szabadon bocsátását.
2008-ban felmentették az összes vádpont alól. Ugyanez év októberében az addig honfitársai körében hősként ünnepelt Orićot a boszniai rendőrség őrizetbe vette Szarajevóban. Azzal gyanúsították, hogy zsarolással, védőpénz kierőszakolásával egészítette ki nem csekély tábornoki nyugdíját. Ügyében még nem hirdettek ítéletet.
Orić, Legija, Arkan, Gotovina, Badža… Mintha egy tőről fakadtak volna. Ne is kérdezze meg senki tőlem, ezeknek a háborúknak miért nincs egyetlenegy hősük sem.
Aki pontos, tárgyilagos válaszra törekszik, hozzáláthat vaskos könyvének megírásához.
