Szerbia 650 cigánytelepén közel 450 ezer roma él. Életkörülményeik az esetek többségében siralmasak: nincsenek kiépített utak, villany, csatornahálózat, ivóvíz, fürdőszoba, WC sincs – a fejük felett is gyakran csak ideiglenes a tákolmány. A lakók száma ráadásul a közeljövőben tovább fog gyarapodni, becslések szerint ugyanis – a nyugat-európai visszatelepítési program miatt – 50 és 150 ezer között lesz a Szerbiába visszatérő romák száma.
Az újvidéki ökumenikus humanitárius szervezet (EHO) roma erőforrásközpontja immár tíz éve küzd a vajdasági roma társadalom felemelkedéséért és szociális beilleszkedéséért. Idén ezért a munkáért Edinburgh-ben átvehették a szegénység és szociális kirekesztettség elleni harcért járó európai díjat.
ÓBECSÉN
októberben nagy munkába kezdtek az EHO munkatársai: februárban fejezik be a terepszemlét, ezt követi az értékelés és a műszaki tervdokumentáció elkészítése – a szakemberek egyedülálló együttműködési modellel átfogó megoldásokat szeretnének kidolgozni az óbecsei putri és vásártér, valamint a bácsföldvári cigánytelep lakói életkörülményeinek a javítására. Erre a célra az EHO mintegy 47,5 millió dinárt biztosít, amihez az önkormányzat további egymillió, a tartomány tízmillió dinárral járul hozzá, és a számvetés szerint 6,5 millió dinárt a lakóknak is be kell fektetniük, ha jobban szeretnének élni. Az óbecsei és bácsföldvári cigánytelepeken jövő év végén fejezik be a munkálatokat, amelyek során emésztőket és mintegy 100 fürdőszobát fognak kiépíteni a lakosság közreműködésével. A rossz állapotban lévő házakat is meg fogják javítani, és a legsúlyosabb esetekben – a program során először – kis házakat is felépítenek majd. Az óbecsei romaprogram az EHO eddigi legnagyobb projektje lesz, amivel 120 család életét és beilleszkedését fogják megkönnyíteni. De azt már most lehet tudni: többre lenne szükség, mint amennyit a rendelkezésre álló eszközök most lehetővé tesznek. Óbecsén egy romaközpont létrehozása is szerepel a tervek között, itt az újvidéki központban végzett tanácsadói munka mellett várhatóan különböző kultúrprogramok, kiállítások is lesznek.
Közösen folyta a munak szebb otthonok megteremtéséért
Az EHO elképzelése szerint a Szerbiában alkalmazott modellt valószínűleg Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Macedóniában is meg fogják honosítani.
A VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN
a héten nagykövetek, követségi titkárok, külföldi irodák és egyházi képviselők jelenlétében írták alá az óbecsei önkormányzat és a tartományi kormány képviselői, valamint Robert Bu, az EHO roma erőforrásközpontjának programszervezője azt a megállapodást, amellyel a cigányok lakáskörülményein és szociális beilleszkedésén szeretnének javítani a program megálmodói.
Robert Bu itt mondta el, hogy az elmúlt négy évben az újvidéki Bangladesh településen, valamint a sajkásgyörgyei (đurđevói) és csúrogi cigánytelepeken összesen 121 emésztőt és 183 fürdőszobát építettek közösen a lakókkal, és 235 házban javítottak a lakhatási körülményeken, a bangladeshi cigánytelepre pedig több évtizedes sötétség után bevezették az áramot is. Ő a program sikerének titkát abban látja, hogy a megvalósításban együttesen vesznek részt a romák, a helyi közösségek és az önkormányzat, és a romák mind munkával, mind pénzzel hozzájárulnak az építkezésekhez. A kőműves- és szerelőmunkákra kurzusokon képezik ki a férfiakat, így ezeket a feladatokat a lakók egyedül is elvégezhetik. Az építkezések után sem hagyják őket magukra: az óvodáskorú gyerekeknek például a nyár folyamán iskolára felkészítő kreatív foglalkozásokat, a felnőtteknek három hónapos szakmai kurzusokat, egészségügyi és jogi felvilágosításokat tartanak, de segítenek az óvodai beiratkozásban is – azt remélik, 2015-re a probléma ilyen komplex jellegű kezelésével példaértékű, sikeres szociális inklúzióról beszélhetünk majd. Ennek kapcsán Romeo Mihajlović, a vajdasági romák beilleszkedését elősegítő tartományi iroda munkatársa is elmondta a közismert tényt: a roma gyerekek kimaradnak az iskolából, és a társadalom peremén élnek – ahhoz, hogy az iskolába tisztán járhassanak, alapfeltétel a betonút és a fürdőszoba, a szegénységből való kitörés egyetlen lehetősége pedig a képzés.
