Kedden és szerdán a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának négy tagja Brüsszelben találkozott az Európai Parlament képviselőivel, illetve az Európai Bizottság tagjaival. A szerbiai delegációt Varga László , a szerbiai parlament kisebbségi frakciójának tagja, az Európai Integrációs Bizottság elnöke vezette. A találkozóról, az ott elhangzottakról Varga László eképpen nyilatkozott a Magyar Szónak:
– A szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottsága az Európai Parlament, illetve Doris Pack európai parlamenti képviselő meghívására utazott Brüsszelbe. A találkozón nem csak Szerbia küldöttsége vett részt, hanem a régió tagjelölti, illetve potenciális tagjelölti országainak, vagyis Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Montenegró és Koszovó küldöttsége. A találkozón érintett téma kettős volt. Az Európai Unió az elkövetkezendő időszakban egy új vízumrendszert fog bevezetni. Az említett rendszert azokra az országokra vonatkozóan fogják alkalmazni, amelyek nem közelítenek az EU felé. A tanácskozás ezen része nem érintette Szerbiát, számunkra a vízumkényszer liberalizációjára vonatkozó tárgyalás volt a fontos. Szerbia ugyanis egyike azoknak az országoknak, amelyeknek jó esélye van arra, hogy az év végéig megszűnjön irányukba a vízumkényszer.
Mi hangzott el pontosan a brüsszeli tárgyalás során Szerbia vízumkényszerének a feloldása kapcsán?
– A szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságán kívül Ivica Dačić belügyminiszter is képviselte az országot az Európai Parlament előtt. Ő a találkozó első napján a szerbiai kormány és a parlament a vízumkényszer feloldása érdekében megtett lépéseiről számolt be. A második napon ezt a beszámolót én magam tartottam. A régió másik országait nem képviselte a kormány tagja, csak Szerbia esetében volt erre példa, tehát kijelenthetem, országunk képviselete igen magas szinten valósult meg. Ezt szimbolikus üzenetként is fel lehet fogni, ami azt volt hivatott üzenni, hogy Szerbia most valóban igyekszik mindent megtenni a vízumkényszer mielőbbi feloldása érdekében. Bemutatónk során küldöttségünk kihangsúlyozta, Szerbia parlamentje minden szükséges törvényt meghozott, emellett megszülettek az EU részéről feltételként meghatározott kormányhatározatok is. Az Európai Parlament képviselőinek a beszámolónk utáni reakciója alapján véleményem szerint Szerbiának valós esélyei vannak a vízumkényszer ez év végéig történő feloldására, tehát 2010. január elsejétől talán már vízummentesen utazhatnak az ország polgárai. Az Európai Unió egy évvel ezelőtt juttatta el Szerbiának a vízumkényszer feloldásával kapcsolatos feltételeit, az Európai Bizottság májusban fogja felülvizsgálni az ország, valamint a szóban forgó többi ország jelentését a feltételek teljesítésével kapcsolatban. A kérdés kapcsán a döntés csakis az európai parlamenti választások befejeztével várható. Feltétlenül meg kell említeni, a találkozón az unió megerősítette azon álláspontját, miszerint mindegyik országot a saját teljesítményei alapján fogja elbírálni. Ez nagyon lényeges, mivel Szerbia a vízumkényszer feloldása érdekében megtett intézkedések terén egyértelműen a régió országai előtt jár. Az Európai Unió továbbá azt is megerősítette, hogy a vízumkényszer feloldását nem fogja politikai feltételhez kötni, tehát a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított, még mindig szabadlábon lévő hágai körözöttek nem jelentenek akadályt a vízumkényszer feloldása kapcsán.
Az Európai Integrációs Bizottság múlt héten Montenegróban vett részt egy tanácskozáson. Mit emelne ki ennek a találkozónak a kapcsán?
– Az előbb említett, tehát a társulási folyamatban résztvevő országok parlamentjeinek Európai Integrációs Bizottságának a küldöttsége a múlt héten Montenegróban, Cetinjén ülésezett. Szerbia számára ebben az esetben a legfontosabb az, hogy a találkozón meghívott vendégként részt vett a holland parlament Európai Ügyek Bizottságának az elnöke. Őt személyesen hívtam meg Belgrádba. Ez azért fontos, mert Hollandia jelenleg még mindig akadályozza, hogy Szerbia az európai integráció folyamatában komolyabb lépésekkel haladhasson előre. Részükről ez az ellenkezés azzal magyarázható, hogy a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított két személy még mindig nincs Hágában. Az említett személy pozitívan reagált a meghívásra, annak elfogadását először meg kell vitatnia a holland parlament Európai Ügyek Bizottságával, és ha zöld fényt kap, akkor egy küldöttség kíséretében Belgrádba látogat majd. Ebben az esetben esélyt kapnánk arra, hogy bebizonyítsuk, a szerbiai illetékes szervek valóban mindent megtesznek a két gyanúsított elfogásának az érdekében. E módon talán meg tudnánk törni a holland ellenkezést.
