A Blic napilap tegnapi írásából kiderül, a parlament 250 képviselőjére tavaly mintegy 7,5 millió eurót költött az állam. Ebbe az összegbe beszámították a képviselők bérét, az útiköltségeket, a napidíjakat, valamint a külföldi utazások során kifizetett napidíjakat. A szerb napilap szerint a legnagyobb összeget, azaz 4,96 millió dinárt, Miloš Aligrudić, a Szerbiai Demokrata Párt parlamenti frakciójának a vezetője költötte el. 3,3 millió dinárral második helyen áll Tomislav Ljubenović, a Szerb Radikális Párt képviselője, őt 3,2 millió dinárral Munir Poturak, a Szandzsáki Demokrata Párt képviselője követi, negyedik helyen pedig Kovács Elvira , a Kisebbségi Frakció képviselője áll. Számára tavaly a parlament 3,1 millió dinárt utalt ki különböző jogcímen. A legtöbbet vitatott tétel mindegyik képviselő esetében a külföldi utak során kiutalt napidíjak összege, ami Kovács Elvira esetében 678 000 dinár. A Magyar Szó felkereste Kovács Elvirát, aki a következőképpen nyilatkozott az ügy kapcsán:
– A Blic napilap állítólag a képviselőház titkárságától kapta meg a képviselők számára kiutalt összegek listáját. Amíg ezt nem vetem össze a saját nyilvántartásomban szereplő számokkal, addig nem tudom sem megerősíteni, sem elvetni a szóban forgó összeget. Bár így első hallásra nehezen tudom elképzelni, hogy ennek az összegnek valós alapja lenne. Tavalyelőtti költségeim alig haladták meg az egymillió dinárt, tavalyi kötelezettségeim és tevékenységeim pedig szinte teljes egészében megfeleltek a tavalyelőttinek. Mindenféleképpen ki kell hangsúlyozni, a szóban forgó napilap által emlegetett 3,1 millió dináros összeg magában foglalja a képviselői fizetést, ami már négy éve változatlan, vagyis 76 000 dinár, emellett havonta megkapjuk az úgynevezett képviselői juttatást, ennek összege 30 000 dinár, ha ülésezik a parlament, akkor a napidíjunk 1980 dinár. A Köztársasági Képviselőház ezenkívül fizeti a képviselők útiköltségének 15 százalékát. Én Szentmihályról utazok naponta Belgrádba, ez egy irányban 70 kilométert jelent. Ha a bemutatott tavalyi költségvetés meg is felel a valós összegnek, annak jogosságáról akkor sem tudok nyilatkozni, hiszen a képviselői fizetések mind a 250 személy esetében megegyeznek, és sem ezt a tételt, sem a további juttatások összegét nem mi döntjük el.
A tavalyi év folyamán milyen gyakran vett részt hivatalos utazáson?
– Immár második éve a szerbiai parlament küldöttségének a tagja vagyok az Európa Tanács közgyűlésein. Ez azt jelenti, hogy évente négyszer, tehát januárban, áprilisban, júniusban és októberben Strasbourgba utazunk az Európa Tanács plenáris üléseire. Ezek az utazások alkalmával hétfőtől péntekig öt munkanapot Strasbourgban tartózkodunk. Ami az utazást illeti, általában repülővel utazunk, de szinte sohasem első, hanem harmadik osztályon. Ezeket a részleteket, valamint a szálloda kiválasztását, illetve a szobafoglalást soha nem a képviselők intézik, hanem a szerbiai parlament titkársága és Dejan Milivojević, a küldöttség titkára. Ami a napidíjat illeti, annak összege 90 és 100 euró között ingadozik, mivel azonban étkezés nincs a számunkra biztosítva, ezért ezt az összeget étkezésre fordítjuk. Strasbourgon kívül tavaly kétszer Párizsba utaztam, ekkor az Európa Tanács művelődés- és tudományügyi bizottságának az ülésén vettem részt.
Milyen jelentőséggel bírnak ezek a külföldi utazások?
– A dolgot először is abból a szemszögből kell nézni, hogy a vajdasági politikumnak korábban soha nem volt akkora súlya, hogy egy ilyen kiemelten fontos külföldi delegációban képviseltesse magát. Ezeken a külföldi utazásokon jelentős kapcsolatok kiépítésére nyílik lehetőség. Én személy szerint igen kedvező dialógust alakítottam ki Magyarország parlamenti képviselőivel, valamint a többi határon túli magyar képviselőkkel. Szerbia 2003 óta tagja az Európa Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Szövetség szerint az országnak mindenképpen képviseltetnie kell magát egy ilyen fontos intézmény közgyűlésein. Itt kiemelném, tavaly az októberi ülésen az egyik fontos napirendi téma ismét a vajdasági nemzeti kisebbség kérdése volt. Ezen az ülésen, a többihez hasonlóan, számos alkalommal felszólaltam, és több módosítási indítványt is javasoltam, amik bekerültek a végső jelentésbe. És nem ez volt az első, és az utolsó alkalom, hogy az Európa Tanács ülésén napirendre kerül a vajdasági kisebbség, tehát a magyarság helyzetének a kérdése is. Továbbá ezeken az utakon bemutathatjuk azt, hogy Szerbia élén ezúttal egy úgynevezett Európa-barát kormány áll, a VMSZ pedig támogatója ennek a kormánynak. A jelenlegi államhatalomnak a legfőbb célja az európai integráció. A szerbiai média hajszájával szinte népellenséggé tesz bennünket, politikusokat. Pedig mi csak a munkánkat végezzük. Ha jómagamnak van is bármi bűne, akkor esetleg csak az, hogy lelkiismeretesen végzem a feladatom.
