Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmének jegyében, azóta a mai napot a Föld napjaként tartjuk nyilván. Az amerikai egyetemista mögé mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai polgár sorakozott fel, azóta pedig szinte az egész Földre kiterjedt az általa kezdeményezett mozgalom. Ma már több mint 125 ország polgára, valamint civil szervezete vesz részt a mozgalomban. A környezetvédelem fontosságáról, illetve a szerbiai ökológiai valóságról Fürstner Klárá val , a Forrest Dump szabadkai székhelyű környezetvédelemmel foglakozó civil szerveződés aktivistájával beszélgettünk.
A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Az emberiségnek van még esélye megvalósítani az alábbi mondatban megjelölt célt?
– Igen, szerintem még nem késő. Az emberiségnek azonban mindenféleképpen be kell látnia, a Földnek igenis problémái vannak, ezeknek okozója pedig maga az ember, és nem valaki más. Ennek a gondolatnak emberek tömegét kellene elérnie, csak így lehet bármilyen környezetvédelmi kezdeményezés hatékony. Az illetékesek a polgárok környezettudatának megváltoztatásáról beszélnek. Mivel azonban az emberek többségénél ki sem fejlődött ez a tudat, ezért ezt nem megváltoztatni, hanem először is kiépíteni kellene. Mindennek forrása a nevelésben fellelhető hiányosságokkal magyarázható, ezért először is a szülőket kellene ránevelni gyermekeik ez irányba történő nevelésére. Az emberek ma már nem a természet részének tartják magukat. Csak kihasználják a természetet, elveszik, amire nekik szükségük van, visszaadni azonban nem adnak vissza semmit, nem segítenek a természetnek a megújulásban. Újra meg kellene értenünk, az ember a természet része, és nem annak uralója. Az alábbi gondolat főleg a városi környezetben idegen, ahol még azt a kevés fellelhető fát is betonba ágyazzák. Ami viszont az államhatalmat illeti, részükről nem elég, ha a polgároknak elmondják, mit csinálnak rosszul, a helyes utat is meg kell mutatniuk.
Hol tart Szerbiában a környezetvédelem, a téma fontosságának megértése?
– Szerbia a környezetvédelem terén még gyerekcipőben jár. Ennek ellenére azonban kijelenthetjük, már nem stagnál, hanem kedvező irányba indult el. Kiemelném a környezetvédelmi minisztérium Tisztítsuk meg Szerbiát! elnevezésű kampányát. Ennek keretében május elsején konkrét akciókat fognak elindítani az illegális hulladéklerakók felszámolására. Már csak azért is kiemelten fontos a minisztérium kezdeményezése, mivel az egyes embert igen nehéz elérni, ha nem az államhatalomtól jön az utasítás. A polgárok önszántukból nehezen változtatnak életstílusukon, illetve szokásaikon, ha viszont a minisztériumból érkeznek kötelező jellegű rendeletek, akkor azt komolyan is veszik. Ez más országokban sem történt másként, a tapasztalatok mindenhol hasonlóak. Következőként egy vajdasági kezdeményezést emelnék ki. Az észak-bácskai körzetben kidolgozták a Regionális Hulladéktároló projektumát. Ez egyelőre egy hivatalosan is bejegyzett kft., a tervek szerint európai szabványok szerint fogják kiépíteni a regionális lerakót, ahol majd szelektíven gyűjtenék a szemetet. Ez a terv megvalósításának a fontossága szerintem mindenki számára egyértelmű. Országos szinten egy másik fontos kezdeményezésként megemlíteném a műanyag tasakok fokozatos megszüntetésének tervét. Példának okáért Valjevóban már 2010-től tilos lesz ezeknek a forgalmazása, a jövőben pedig teljes egészében beszüntetni tervezik a műanyag tasakok gyártását. Ez azért fontos, mivel a műanyag az egyik legnagyobb gond a háztartási hulladékot illetően.
A Forrest Dump Szabadka területén többször is megpróbált felszámolni illegális hulladéklerakókat. Sikeresek voltak ezek az akciók?
– Sajnos valójában semmit sem tudtunk megváltoztatni ezekkel a kezdeményezéssekkel. Tavaly három, idén pedig egy alkalommal jöttünk össze a palicsi kiserdőben, az ottani számos illegális hulladéklerakó egyikénél. Idén, vagyis március 21-én Oliver Dulić környezetvédelmi miniszter is részt vett az akcióban. A tavalyi és az idei, összesen négy összejövetel alkalmával mindössze egyetlenegy hulladéklerakót sikerült felszámolnunk, ehhez képest a Szabadka környéki erdőkben több száz illegális hulladéktároló létezik. Ez a tény egy olyan átfogó probléma folyománya, amit sajnos egy civil szerveződés sem tud megoldani. A probléma gyökere abban rejlik, hogy Szabadka periferiális részein a városi vezetés illetékesei nem oldották meg a szemételhordást. Az emberek tehát a legolcsóbb és legegyszerűbb szemétszállítási és lerakási módszert választják, vagyis az erdők mélyén való elrejtését a hulladéknak. Ez ügyben a megoldást az ország, illetve az államhatalomnak kell megtalálnia.
