Az ombudsman intézményének 200 éves évfordulója alkalmából Petar Teofilović tartományi ombudsman vajdasági körutazáson vesz részt. Tegnap többek között Szabadkán volt a rendkívüli látogatás soron következő megállója. Petar Teofilović nyitóbeszédében elmondta, a körutazás célja bemutatni a polgároknak az ombudsman intézményét, szerepét, illetve azokat a területeket, ahol segíteni tud a polgároknak.
A Magyar Szó az újonnan feléledő, magyarellenes támadások és az emberi jogok megvalósulásának kapcsán beszélgetett Petar Teofilovićtyal.
Vajdaságbanaz elmúlt hetekben több alkalommal is nemzeti alapon történő támadás áldozatául estek magyar nemzetiségű fiatalok. Ezeknek a történéseknek a függvényében kifejezőbbnek látja-e a nemzeti kisebbség felé irányuló gyűlöletet, illetve elutasítást?
– Véleményem szerint ezen támadások ellenére nem lehet kifejezőbbnek nevezni a nemzeti kisebbség elleni gyűlöletet. Az adott kérdést és a nemzeti kisebbséget érő támadások számának alakulását az elmúlt öt évben, tehát 2004 óta fokozottan figyelemmel kísértük. Tavaly év elejéig Vajdaságban folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak az ilyen jellegű kilengések. Egyes esetekben sajnos ismét előfordulnak a nemzeti kisebbség ellen irányuló támadások, ám az átfogó helyzetet mégsem kell kétségbeejtőnek jellemezni. Pontosabban mondva, az ombudsman hivatalába beérkező bejelentések számából ítélve aggodalomra semmi ok. Érdekességként megemlíteném, hogy a tartományban Szerémségben fordulnak elő a legritkábban kisebbségellenes támadások, vagyis ebből a régióból érkezik a legkevesebb ide vonatkozó bejelentés. A téma kapcsán fontos megemlíteni az illetékes állami szervek viszonyulását ezekhez az incidensekhez. Ami a rendőrséget illeti, vagyis azt az állami szervet, amelynek munkájába az ombudsmannak is betekintése van, többé-kevésbé kielégítő fellépésről és munkavégzésről számolhatunk be. A legnagyobb gond továbbra is az elkövetett esetek besorolása a vádemelés során, itt történnek a legjelentősebb mulasztások, illetve tévedések. A történések ezen fokozatában azonban már az államügyészség és a bíróság a felelős, ezek az igazságügyi szervek pedig már nem tartoznak az ombudsman illetékessége alá.
Hogyan jellemezné az emberi jogok megvalósulását Szerbiában?
– Az emberi jogok megvalósulását illetően nem egyszerű véleményt alkotni. Egyes területeket mérlegelve kedvező irányú haladás figyelhető meg. Más területeket illetően azonban nem lehetünk ennyire elégedettek. Szerbiának van mit még fejlődnie az emberi jogok biztosításának, illetve megvalósításának a terén. A kulcsszó egyébként is a megvalósítás, hiszen nem elég meghozni az ide vonatkozó törvényeket, az illetékes szerveknek és intézményeknek azokat alkalmaznia is kell. Sajnos az esetek többségében ennek az ellenkezője valósul meg, egyes rendeletek csak papíron léteznek. Az állami szervek felelőssége mellett fontos lenne építeni a lakosság tudatát is, mivel a polgárok többsége nem ismeri alapvető emberi és polgári jogait.
