A néhány évvel ezelőtt aktuális madárinfluenza után megjelent egy újabb, szintén állatfajhoz kötött fertőzés, a sertésinfluenza. Az első emberi megbetegedést Mexikóból jelentették, a dél-amerikai országban eddig 26 személynél állapították meg a sertésinfluenzát okozó vírust, 7-en p edig el is haláloztak ennek következtében. Az Amerikai Egyesült Államokban 64 esetben mutattak ki fertőzést. Európában az illetékesek először Spanyolországban igazolták a betegség jelenlétét, a tegnapi jelentések szerint a dél-európai országban eddig négy személy betegedett meg az említett vírustól. A kontinensen Németországban 3, Ausztriában 1, Nagy-Britanniában pedig 5 esetben bizonyították be a fertőzést. A régió és Szerbia országaiban egyelőre még nem figyelték meg az emberáldozatokat követelő vírust, ám ennek ellenére érthető a polgárok feszültsége. A Magyar Szónak Horváth József , a szabadkai Szakállatorvosi Intézet szakmunkatársa mondta el a legfontosabb tudnivalókat a sertésinfluenza kapcsán:
– A sertésinfluenza nem egy új keletű betegség, ez a fertőzés mindig is létezett, csak eddig nem jelentett veszélyt az emberre, mindössze a sertéseket érintette. A Mexikóban megjelent vírusfajta egy úgynevezett erősebb, patogén, az emberre is fertőző változata a korábban is ismert fertőzésokozónak. A mostani vírus egyébként a H1N1 jelzést kapta. Valószínűleg úgy alakult ki, hogy a madárinfluenzát és az emberi influenzát okozó vírus bekerült a sertés szervezetébe, ott mutáción esett át, és e módon jött létre az ember számára is fertőző, úgymond módosult vírus. Magánál a sertésnél egyébként a vírus nem okoz komolyabb tüneteket, gyakran nem is lehet észrevenni, esetleg csak egy teljes körű fenológiai vizsgálat után lehetséges kimutatni.
Hogyan terjed a fertőzés, illetve létezik-e megfelelő védőoltás?
– A fertőzés ugyanúgy terjed, mint bármilyen más ragályos betegség, egyik sertés a másik sertéstől levegő, érintés és testnedvek útján kaphatja el. Az emberre ugyanezen a módon vándorolhat át a fertőzés. A sertéshús hőkezelése egyébként megsemmisíti a vírust, tehát semmi oka a sertéshús, illetve az abból készült húsipari termékek mellőzésének étrendünkből. A húst legalább 80 Celsius-fok hőmérsékleten kell főzni, vagy más módon hőkezelni. A védőoltást illetően pedig annyit kell tudni, hogy természetesen már létezik szérum a sertésinfluenza vírusa ellen, de amint már említettem, a mostani vírus már egy módosult típusú fertőzésokozó, tehát egy új típusú védőoltást kellene kidolgozni. Ezt azonban nehéz megvalósítani, mivel a vírus nagyon gyorsan átalakulhat.
Véleménye szerint Szerbia mennyire veszélyeztetett egy esetleges sertésinfluenza járványt illetően?
– Szerbia nem importál külföldről sertéshúst, vagyis esetleg csak jelentéktelen mennyiségben. A kis mennyiségű behozatali sertéshús azonban nem Mexikóból, vagy az Amerikai Egyesült Államokból érkezik, tehát fertőzés tekintetében nem a legérintettebb országokból. A szerbiai illetékesek azonban még ezt az importot is megtiltották, tehát nem sok esélyt látok arra, hogy az ember számára is veszélyes H1N1 vírus megérkezzen az országba. Véleményem szerint az országban e téren stabil a helyzet, nem áll fönn a járvány veszélye. A megelőzésre azonban természetesen még ennek ellenére is nagy hangsúlyt fektetünk. A szabadkai és az ország egyéb szakállatorvosi rendelői felkészültek minden eshetőségre, a munkatársak szakmai tudása a biztosíték arra, hogy a betegséget bármelyik pillanatban fel tudjuk ismerni. A Mezőgazdasági Minisztérium pedig azt tervezi, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a szerbiai sertésállományt, illetve kivizsgálja a sertésinfluenza, valamint a madárinfluenza esetleges jelenlétét. Ismételten hangsúlyozom, ebben az esetben is, amikor a sertésinfluenza kifejezést használom, akkor nem a halálos áldozatokat követelő patogén vírustípusokra gondolok, Mexikóban és másfelé a világon, hanem az elsődleges, az ember számára veszélytelen vírusra.
