Radnóti a boriaké is

Munkatársunk helyszíni tudósítása

Radnóti Miklósról nevezik el azt a teret Borban, ahol a szobra áll – ezt Dragan Žikić, Bor alpolgármestere jelentette be azon a tegnapi ünnepségen, amelyet a kelet-szerbiai városban rendeztek Radnóti születésének 100. évfordulója alkalmából.

A Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetsége, a bori községi önkormányzat és a helyi könyvtár által szervezett megemlékezésen – amely a magyar és a szerb himnusszal kezdődött – részt vett Nebojša Bradić, szerbiai oktatási miniszter, a vajdasági és anyaországi magyarság kiemelkedő képviselői, szerb értelmiségiek, és a boriak is igen szép számban képviseltették magukat.

Nebojša Bradić a beszédét mondja a Radnóti-szobor előtt (Bálint Zoltán)

Radnóti 1944. június elsején érkezett meg Borba, ez a háború kezdete óta már a harmadik munkaszolgálata volt. A Heidenau munkatáborban – amely Bor és Žagubica között található – nagyszámú munkaszolgálatos társával raboskodott, a Belgrád–Bor vasútvonal építésén dolgoztak. 1944. november 8-án Abdánál Radnótit és 21 társát kivégezték. Bor megőrizte a magyar költő emlékét, például: a Népkönyvtár kiadta szerb nyelven a verseit, s a városban egy utca Radnóti Miklós nevét viseli, most pedig az önkormányzat terve az, hogy az egészségház előtti teret, ahol Varga Imre Radnóti-szobra áll, a költőóriásról nevezik el. Dragan Žikić bori alpolgármester a tegnapi ünnepségen megelégedését fejezte ki, hogy a szegedi, szabadkai, bori és brestovaci diákok most néhány napot együtt töltenek Borban, ápolják a két nép barátságát.

Nebojša Bradić szerbiai művelődési miniszter arról beszélt, hogy Radnóti, a magyar költő, bori polgár, bori lakos is, hisz az itteniek is sajátjuknak érzik.

A költő azt tanította nekünk emberi tartásával, verseivel, hogy a vészterhes időkben is a szabadság, emberség, bátorság milyen fontosak. Sorsa, és bajtársai sorsa intő példa számunkra, hogy soha ne ismétlődjenek meg a borzalmak, mennyire lényeges, hogy minden körülmények között megőrizzük magunkban az emberségességet.

– Reményeink szerint a két nép közötti hidak építői leszünk, s nem fog megtorpanni a hídépítés akkor sem, ha gondokkal találjuk magunkat szembe – mondta egyebek között a miniszter.

Papp Sándor, Magyarország belgrádi nagykövete arról szólt, hogy Borban és környékén a munkatáborokban 50 ezren raboskodtak rettenetes, mélységesen embertelen körülmények között. Radnóti feljegyezte azokat a szenvedéseket, szörnyűségeket, amelyeket átéltek. Fasizmus uralkodott abban az időben. Ismerve Radnóti és sorstársai tragédiáját, fontos, hogy ne engedjük a fasiszta eszméket soha többé újra erőre kapni. A nagykövet nem csak a vajdasági, magyarországi és szerbiai kulturális és irodalmi élet képviselőit, Szeged város küldöttségét, azokat a boriakat köszöntötte, akik tisztelettel és szeretettel ápolják a tragikus sorsú költő emlékét, hanem távollétében Kasza Józsefet is, aki sokat tett azért, hogy Radnóti szobrát újból felállították Borban (az előzőt ellopták).

Ősbemutatóra, világpremierre is sor került a bori Radnóti-szobornál: a Razglednicák című zenemű szerzője a New Yorkban élő Milica Paranosić, a belgrádi Zeneművészeti Kar tanárainak és növendékeinek vegyeskara és zenekara előadásában hangzott el, a narrátor, aki magyarul mondta a Radnóti-verseket Mészáros Gábor, a szabadkai Kosztolányi Színház művésze.

Ezt követően a Bor és Žagubica közötti Heidenau munkatábornál folytatódott a program. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egy amorf márványkövön egy emléktáblát állíttatott itt, amelyen a következő áll: ,, ...példakép, erős fa legyen...'' Ezen a helyen tartották fogva, több ezer társával 1944 nyarán Radnóti Miklós magyar költőt . Születésének centenáriumán állíttatta a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium.

Két fát is elültettek az emlékkő mellett, egyiket a Radnóti gimnázium képviselői, másikat a bori önkormányzat képviselői, e facsemeték két nép barátságát hivatottak jelképezni. A Radnóti gimnázium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákjai és tanárai alkalmi összeállítással tisztelegtek Radnóti emléke előtt.

A bori emléknap rendezvényein részt vettek azok a vajdasági magyar diákok is, akik az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett Radnóti-vetélkedő legjobbjai voltak, s jutalomkiránduláson voltak itt.

Ezt követően bemutatták az 1961-ben megjelent Meredek út című kétnyelvű verseskötet reprint kiadását. Radnóti Miklós verseit Danilo Kiš fordította le szerb nyelvre, az előszót Aleksandar Tišma írta. Most ezt egy magyarázó utószóval látták el, amelyet Bányai János írt. Mint Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó igazgatója elmondta: a kiadó nagy hangsúlyt helyez a fordításkötetre, kétnyelvű kiadványokra, hogy a szerb olvasók anyanyelvükön olvassák a magyar irodalom nagyjait, s ez biztosítja azt a szellemi és irodalmi átjárhatóságot, amelyre oly nagy szükség van szűkebb és tágabb környezetünkben. Szita Szabolcs budapesti, és Sava Babic belgrádi egyetemi tanár Radnótiról és a vészkorszakról tartott előadást, majd bemutatták Tolnai Szabolcs Fövenyóra című filmjét, amely Danilo Kis műve alapján készült. A könyvtárban Radnótival kapcsolatos kiállítás nyílt, amelyen helyet kaptak a bori nemzetközi irodalmi találkozóval foglalkozó cikkek is, amelyet egy időben a Radnóti-szobornál tartottak.