Amikor megkezdődött az ingyen részvények íratása számos ígéret elhangzott az illetékesek részéről: hogy ezek a részvények majd legalább ezer eurót érnek, de arról is írt napilapunk több mint egy évvel ezelőtt, 2008. áprilisában, hogy akár kilenc hónapon belül megkezdhetik az első kifizetéseket, amennyiben abban a tempóban halad a magánosítás. Ezeket az ígéreteket ma már nem nagyon emlegeti senki, legfeljebb a csalódott polgár. Megkezdődött azonban a részvényekkel való „kereskedés”. A szakértők szerint azonban legyünk óvatosak, ez csak trükk, méghozzá Dinkić pártolóinak trükkje.
Az elkövetkező időszakban, másfél hónapon belül a NIS Kőolajipari Vállalat, amelynek 51 százalékát az orosz Gazprom Neft vette meg, részvényeit már szétosztják a polgárok között. A Szerbiai Villanygazdaság, a szerbiai Telekom telefontársaság, a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, a JAT légiforgalmi társaság és a Galenika Gyógyszeripari Vállalat részvényeit szukcesszíven, vagyis folyamatosan osztják majd szét. A legnagyobb gondot azonban az okozza, hogy ezeket a vállalatok felülértékelték, vagyis jóval kevesebbet érnek, mint azt az állam emberei hangoztatták.
Szecsei Mihály közgazdász szerint is az okozza a legnagyobb gondot, hogy egyre több a sikertelen magánosítás, ami eleve csökkenti a részvényalapot. Hozzátette, a hat említett vállalat közül nem mind jól működik, s nem kelnek el azon az áron, mint azt számították, mert csökkent a tőke ára. Véleménye szerint még 200 eurót sem lehet számítani a részvényekért, s időben nagyon elhúzódik ennek a realizálása.
Branko Pavlović, a Kisrészvényesek Egyesületének képviselője elmondta, szinte semmi sem valósul meg abból, amit annak idején ígértek, többek között Mlađan Dinkić pénzügyminiszter. Az pedig, hogy megindult a mese, hogy a részvényeket egyesek felvásárolják, csak egy marketingtrükk, amelyet a Dinkićet támogató oldal indított el, hogy elhitesse a polgárokkal, hogy ezeknek a részvényeknek az értéke igenis megközelíti az ezer eurót.
– Az érvényben lévő törvények szerint a részvényekkel való kereskedés az eladás utáni hat hónapon belül meg kell valósuljon. A fél évet attól a pillanattól kezdve számolják, amikor a vevő befizette a megvásárolt vállalat értékének összegét. Ez a hat hónap a NIS Kőolajipari Vállalat esetében július közepén jár le. Addig a dátumig minden polgárnak, aki jogosult az ingyen részvényekre, részvényesként szerepelnie kell a központi regiszterben – magyarázta Pavlović.
Pavlović elmondta, a törvény különbséget tesz a részvényekre való jogosultság és a részvényekkel való kereskedelem jogosultsága között. A részvényekkel való kereskedelemre szukcesszíven minden vállalat jogosult lesz, amint magánosítják, és az azt követő hat hónapon belül. A részvényekre való jogosultság azonban előbb is megvalósítható, a megállapított piaci érték alapján szétoszthatóak a még nem magánosított vállalatok részvényei is.
– A polgárok számára nem az a fontos, hogy ezeknek a részvényeknek mennyi a nominális értékük, illetve hogy hány darab kerül szétosztásra. Egyedül az a fontos, hogy ezek a részvények mennyit fognak érni a piacon. Az, hogy az állam kitartóan elutasítja, hogy legalább a minimális értéket garantálja a polgároknak, akkor is, ha az csak háromszáz euró lenne, mondjuk, azt bizonyítja, hogy ők maguk sem hisznek abban, hogy a részvények értéke majd a bűvös 1000 eurót eléri, amit annak idején ígértek – tette hozzá Pavlović.
Az elmúlt egy hónapban többen arról beszélnek, hogy megjelentek montenegrói személyek, de helyi ügynökök, ügynökségek is, akik 700-750 euróért megvásárolnák a részvényeket.
Milan Trajković, egy újvidéki brókercég brókere lapunknak elmondta, az ingyenrészvényre való joggal nem lehet kereskedni, ez törvényellenes, ahogyan törvényellenes a részvényekkel való mindennemű kereskedés a börzén kívül. A bróker hozzátette, az, hogy egyesek személyes megállapodást kötnek, hogy majd fizetnek, amennyiben a részvényért pénzt kapnak, nem akadályozható meg, de az ilyen megállapodások, még ha papírra is vetik őket és hitelesítik, érvénytelenek, mert a részvényekkel és azok értékével nem lehet kereskedni, csakis a börzén.
Szecsei Mihály szerint a kereskedés egyértelmű átverés, hiszen nincs a kezünkben semmilyen papír, amivel üzletet köthetnénk. Nem szabad hinni ezeknek az „ügynököknek”.
– Ami a részvényekkel való kereskedést illeti, senki sem fizet azokért 700 eurót. Csak egy marketingtrükkről van szó. A céljuk pedig az, hogy kialakítsanak egy olyan légkört, amelyben elhitetik az emberekkel, hogy a részvények értéke megközelíti az 1000 eurót. Megindult a pletyka, hogy azokat már most el lehet adni 700 euróért. A 4.8 millió polgár közül legalább egy százalékuk el kell adja a részvényeit, hogy kereskedelemről beszélhessünk. Nem létezik az az ötezer ember, akiknek fizettek a részvényeikért. Nincs ezer sem, akiket kifizettek volna. Mindez csak azoknak a játéka, akik támogatják Mlađan Dinkićet, hogy elhitessék az emberekkel, minden a legnagyobb rendben van – nyilatkozta lapunknak Pavlović.
