2024. november 27., szerda

Európa megismeri a kisebbség gondjait

Kovács Elvira: Vajdaságban számos nemzet képviselői élnek, velük senki sem foglalkozik, a kormány számára Koszovó a fő téma
Tegnap kétnapos látogatásra érkezett Belgrádba Björn von Sydow, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának jelentéstevője. Az Európa Tanács küldöttje találkozott Kovács Elvirával, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciójának képviselőjével, Miloš Aligrudićtyal és NikolaLazićtyal, a Szerbiai Demokrata Párt frakciójának tagjaival, valamint Ivan Andrićtyal, a Liberális Demokrata Párt parlamenti frakciójának képviselőjével. A három parlamenti frakció képviselőjével való tárgyalás után Björn von Sydow-t Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági parlament elnöke, továbbá Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter is fogadta.

A jelentéstevő belgrádi látogatása kapcsán Kovács Elvirával beszélgettünk.

– Björn von Sydow jelentéstevő kiemelten Koszovó kérdésével foglalkozik, különösképpen azzal a témával, hogy a Koszovóról elmenekülteknek van-e esélyük visszatérniük otthonaikba. A tegnapi találkozóval kapcsolatban először is szeretném kiemelni csalódottságom. Björn von Sydow látogatásának időpontja mintegy két hete ismeretes a parlament számára, a jelentéstevő az elsődleges tervek szerint a képviselőház mindegyik frakciójának a képviselőjével szeretett volna találkozni. Ehhez képest csak három frakció képviseltette magát a tegnapi találkozón. Björn von Sydow, miután bemutatta feladatkörét az Európa Tanács politikai bizottságában, rákérdezett, milyen a jelenlegi szerbiai kormány Koszovóra irányuló politikája. Az ellenzéki képviselők, főleg az SZDP képviselői azt hangsúlyozták, Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. Magam, mint a kisebbségi frakció, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője hangot adtam véleményemnek, miszerint a kormány politikája Koszovót illetően érthetetlen. Magam és a VMSZ is sajnálatosnak ítéljük meg azt a tényt, hogy a mostani és az előző kormány is Koszovóval kapcsolatban kizárólag az ország területének integritásáról beszél, miközben az ott élők, és az onnan elmenekültek emberi jogaival, sorsuk alakulásával nem foglalkozik eleget az államhatalom.

A Szerbiában élő nemzeti kisebbségeket érintően mely témakörökre hívta fel a jelentéstevő figyelmét?

– Kihangsúlyoztam, az ország alkotmánya szerint Szerbiának két autonóm tartománya van, az egyik Koszovó, a másik pedig Vajdaság. Míg Koszovónak széleskörű autonómiája van, addig ez Vajdaság esetében nem mondható el, vagyis jogosan felvetődik a kérdés, hogy mikor dől el Vajdaság autonómiájának a milyensége. Jó lenne, ha a külföldi képviselők is segítenének bennünket ebben a kérdéskörben, a kormányt rá kell kényszeríteni arra, hogy határozza meg a tartomány hatáskörét. Továbbá hozzátettem, Vajdaságban számos nemzet képviselői élnek, velük senki sem foglalkozik, a kormány számára Koszovó a fő téma. A jelentéstevőt ezen kívül ismertettem a nemzeti tanácsok megválasztásáról, hatásköréről és pénzeléséről szóló törvénytervezet kérdésével. Ez a jogszabályozás nagyon fontos lenne a nemzeti kisebbségek számára, és akármennyire is hangsúlyozzuk ezt, a szóban forgó törvény még mindig nincs parlamenti eljárásban. Pedig egyes nemzeti tanácsok mandátuma már két éve lejárt, vagyis egy jogi űrbe estünk e téren. Azzal kapcsolatban is hangot adtam véleményemnek, hogy még az előző kormány idejében megszületett a határozat, miszerint a nemzeti kisebbségek lakta területeken a kisebbségi polgárok számával összhangban részarányos foglakoztatást kell megvalósítani. Ennek a határozatnak azonban szinte egyik állami intézményben sem tesznek eleget. A VMSZ ezt nagyon sajnálatosnak tartja, és harcolni fogunk a jelenlegi helyzet megváltoztatásáért. Utolsóként a kisebbségi médiumok jelenlegi helyzetének és jövőjének kérdéseivel ismertettem a jelentéstevőt.A köztársasági parlament immár másfél éve meghozta az önkormányzatokról szóló törvényt. Ennek alapján a kisebbségi nyelven sugárzó elektronikus médiumok alapítói és tulajdonosai lehetnek az önkormányzatok. Ezzel sikerült leállítani a kisebbségi nyelven sugárzó elektronikus médiumok privatizációját. Ennek ellenére a kérdést nem szabad megoldottnak tekinteni, mindez csak átmenetileg állította le a kisebbségi médiumok számára kedvezőtlen folyamatot. A valós megoldást a műsorszórási törvény és az önkormányzatokról szóló törvény összhangba hozása jelentené. A VMSZ meglátása szerint fontos, hogy a nemzeti kisebbség képviselői az anyanyelvükön tájékozódhassanak.

Björn von Sydow ismertette-e benyomásit a találkozó kapcsán?

– Először is megköszönte beszámolóm, hálás volt a számára eddig ismeretlen kérdések felvetése kapcsán, továbbá ígéretet tett, hogy az elhangzottakat közvetíti az Európa Tanács monitoring bizottságának. Szerbiának az európai integráció megvalósításának érdekében számos feltételnek kell megfelelnie, feladatokat kell teljesítenie, a monitoring bizottság többek között ennek megvalósulását vizsgálja felül. Björn von Sydow eddigi jelentéseiben főleg Koszovó kérdésére helyezte a hangsúly, ezért tartottam fontosnak más, a kisebbséget érintő témáknak is hangsúlyt adni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás