Április 15-én lépett hatályba az egészségügyi biztosítással kapcsolatos új rendelet, melynek lényege, hogy abban az esetben, ha az orvosi vizsgálatokra több mint harminc napot kell várni az állami egészségügyi intézetekben, a páciens ugyanezt a magánrendelőkben is elvégeztetheti, s ennek költségeit az állami egészségügyi biztosító megtéríti. Az erre vonatkozó kérelmeket június 9-e óta fogadják.
Mindazok, akik rendelkeznek hitelesített egészségügyi könyvvel, és van egészségügyi biztosításuk, jogosultak a magánorvosi vizsgálat megtérítésére. A rendelettel a várakozási időt próbálják csökkenteni, hiszen néhány vizsgálat esetében akár több hónapos is lehet a várakozás. Ha a páciens az általános orvostól kap egy beutalót, de a kórházban több mint harminc napot kell várakozni a vizsgálat elvégzésére, akkor a kórház köteles egy bizonylatot kiadni, melyen feltüntetik a jelentkezés időpontját, az általuk megadott időpontot, melyhez mellékelniük kell egy indoklást is, hogy miért nem tudják azt elvégezni harminc napon belül.
A páciens ezután saját költségén elmehet egy magánorvosi rendelőbe vagy az állami egészségügyi intézetbe munkaidőn túl, melyet úgyszintén megfizettetnek, és elvégeztetheti az adott vizsgálatot, majd benyújthatja igénylését a betegbiztosítónál. Ahhoz, hogy jogosult legyen a térítésre, köteles mellékelni az általános orvostól kapott beutalót, a kórház által kiadott igazolást, a magánrendelőben kapott szakorvosi véleményt, a vizsgálatot igazoló számlát, az egészségügyi könyv fénymásolatát, és a biztosítónál ki kell töltenie egy űrlapot. A betegbiztosító harminc napon belül köteles elbírálni a beadott kérvényt. Ha pozitív döntés születik, akár két-három hét után befizethetik a vizsgálat költségét a páciens által megadott folyószámlára. Az ilyen vizsgálatokról kapott számla három évig érvényes, vagyis a következő három évben bármikor benyújtható az igénylés, természetesen a számla mellékelésével együtt. Abban az esetben bírálják el negatívan a kérvényt, ha például az adott vizsgálatot harminc napon belül elvégeznék, de a páciens ragaszkodik egy bizonyos orvoshoz, akinél a megadott határidőn belül nem kerülhet sorra, vagy ha a páciens először a magánrendelőben végezeti el a vizsgálatot, és csak azután fordul a közegészségügyi intézethez.
A térítés igényelhető a rehabilitációs, speciális szakorvosi, valamint diagnosztikai, vagyis laboratóriumi, röntgen és ultrahangos vizsgálatok után, ám az állam által meghatározott várólistás vizsgálatok, mint a szkenneres vizsgálat, mágneses rezonancia, szívkatéterezés és csípőprotézis esetében a biztosító nem fizet. A részletekről szóló tájékoztatót az egészségügyi intézetekben is elolvashatják a páciensek.
– Az új rendelet azt vonja magával, hogy tömegesen fogják magánúton elvégeztetni a vizsgálatokat, majd ezt követően kérvényezni ennek költségtérítését. Erre is fel vagyunk készülve, és jelen pillanatban is határidőn belül tudjuk végezni a kifizetéseket, ezért reméljük, nem lesz késlekedés az új rendeletből adódó igénylések kiegyenlítésénél sem. Ezzel párhuzamosan folyik a primáris, szekundáris és terciális ellátás átszervezése és felkészítése az új rendszerre, ezért remélhetőleg a közegészségügyi intézetekben is csökkenni fog a várakozás ideje – tudtuk meg Miroslav Markovićtól, a Köztársasági Egészségügyi Biztosítóintézet szabadkai fiókintézetének igazgatójától.
Az eddigi biztosítási rendszerben a magánrendelőkben elvégzett vizsgálatokat a páciensek önerőből fizették, kivéve, ha életmentő beavatkozásról volt szó, aminek költségeit azután a biztosító állta. Mindazoknak, akik egészségügyi biztosítással rendelkeznek, és azokban az egészségügyi intézetekben részesülnek ellátásban, melyekkel az egészségügyi biztosítónak szerződése van (ide tartozik minden állami egészségház, rendelő, kórház és klinika), a jövőben továbbra is fizetniük kell a negyven dináros vizitdíjat a választott orvosnál vagy specialistánál végzett vizsgálatért és a vények után. Háromszáz dinárt a szkenneres vizsgálatért és hatszáz dinárt a mágneses rezonanciás vizsgálatért. A biztosító által fizetett összegnek nincs felső határa, az ellátáshoz a páciensnek csak a vizitdíjat kell fizetnie, melyhez csupán hitelesített egészségügyi könyvvel és beutalóval kellett rendelkeznie, a többit a biztosítóintézet állja, melyet a törvényben megszabott határidőn belül ki is fizetnek. Ebbe beletartozik például a házi ápolás vagy az egészségügyi segédeszközökhöz való hozzájutás is.
Az eddig működő egészségbiztosítási rendszer tehát alapjában véve nem változott, csupán kibővült. Bár már április óta érvényben van az új határozat, a technikai hiányosságok miatt csak néhány nappal ezelőtt kezdték meg a térítési kérelmek fogadását, de mint azt Miroslav Marković elmondta, az is átadhatja az igénylést, aki például május folyamán végeztette el a vizsgálatot valamelyik magánorvosi rendelőben és rendelkezik a szükséges dokumentumokkal. Hogy az egészségügyi ellátást milyen hamar tudják átütemezni és hozzáigazítani az új rendszerhez, azt majd megmutatja a gyakorlat, de a pácienseknek mindenképpen könnyítést jelent ez az új szabályzat.
