Mintegy három héttel ezelőtt Kecskeméten megalakult a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara. Az új egyesület első szakmai rendezvényére határon innen és határon túl pénteken került sor Szabadkán. Az érintettek véleménye szerint a szabadkai fórum egyik kiemelkedő csúcspontja az az együttműködési megállapodás volt, melyet Szatmáry Kristóf , a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Slobodan Vojinović, a Szabadkai Regionális Kamara elnöke írtak alá. Lapunknak Szatmáry Kristóf nyilatkozott, aki az újonnan alakított egyesület megalakulásának körülményeit eképpen foglalta össze:
– Az egyesület megalakításával kapcsolatban számos előzményről kell beszélni. Hiszen a Magyarországon köztestületi funkciókat, vagyis a legfontosabb érdek-képviseleti feladatokat ellátó szervezet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szegedi központtal már korábban is működtetett egy tagozatot, a kamara Magyar–Jugoszláv, illetve Magyar–Szerb Tagozatát. Jelen pillanatban azonban elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy ezt a szervezetet intézményesítettebb formában jelenítsük meg. A megvalósítás irányában első lépésként három magyarországi területi kamara, vagyis a Budapesti-, a Csongrád Megyei-, és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint több mint 40 vállalat részvételével az egyesület először Magyarországon került bejegyzésre. A pénteki szabadkai rendezvény az egyesület szerbiai vonulatát készítette elő. Terveink között szerepel, hogy hasonló névvel, hasonló jogi státussal a szervezetet szerbiai bejegyzésű szervezetként is működtessük.
Melyek az egyesület legfontosabb célkitűzései?
– Sok-sok ténnyel lehetne alátámasztani az egyesület megalakulásának szükségszerűségét. Elsőként kiemelném, a gazdasági világválság túlélése érdekében, mind a vajdasági, illetve a szerbiai, mind a magyarországi vállalatok számára szükségszerűvé vált a természetes gazdasági kapcsolatok és a természetes közelségben lévő partnerek felkutatása. Úgy tűnik, hogy a magyarországi alapító vállalatok tartják annyira fontosnak a szerbiai piacot, hogy a tagsági díj, és egyéb feltételek mellett támogatták az egyesület megalapítását.
Az egyesület a szabadkai bemutatkozó fórumra egy nyomtatvánnyal készült. Itt kiemelik, a kamara szeretné támogatni a magyarországi vállalatok részvételét a szerbiai privatizációban. Miben látják a szerbiai piac vonzását?
– A kelet- és közép-európai térség országai számára egy igen lényeges mozzanat a privatizáció, hiszen befektetői oldalról potenciális befektetési lehetőséget kínál. Viszont magyar tapasztalatok alapján igencsak el lehet rontani a privatizációt, amennyiben azt az ország nem megfelelően hajtja végre. A globális világ kihívásira utalva azt gondolom, hogy a privatizáció akkor történik jól, ha a befektetők nem piacot vásárolni érkeznek egy adott országba. Azokkal a szakmai partnerekkel kell megerősíteni a kapcsolatot, akik egyébként is a befektetők közelében vannak, ismerik az adott ország kultúráját és lehetőségeit. Ebből a szempontból számunkra evidens, a szerbiai privatizáció nemcsak a magyar fél számára lehet jó, hanem a szerb államnak és Vajdaságnak is, mivel hasonló kultúrájú, a jövőt hasonló mentalitással mérlegelő befektetők érkezhetnek az országba, akik még földrajzi szempontból nézve is közel vannak az országhoz.
Az egyesület megalakításában részt vevő magyarországi vállalatokat miként tudják támogatni Szerbiában?
– A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alapítói között mintegy 40 magyarországi vállalat szerepel. A MOL, a CBA, a Fornetti, az Eximbank, a TÜV, a Rheinland Inter Cert, csak hogy néhányat említsek ezek a cégek közül. A szóban forgó negyven-egynéhány vállalat a teljes magyarországi Szerbiába irányuló export több mint 20 százalékát valósítja meg. Az egyesületünkbe való tömörüléssel a szerb piacon egységes frontot tudunk, tudnak ezek a vállalatok kialakítani. A kis-, illetve a nagyvállalatok más-más indíttatással vállaltak tagságot a kamarában. A kisebb cégeknek valószínűleg inkább operatív jellegű támogatásra lesz szükségük a szerbiai piacon való megjelenés, illetve működés terén, példaként a jogi tanácsadást emelném ki. A nagyobb cégek már igen komoly piaci potenciállal rendelkeznek Szerbiában, tehát más típusú támogatást igényelnek majd. Ezeknek a cégeknek az esetében elsősorban kormányzati és reprezentatív bemutatkozási lehetőségek megszervezését tudjuk megvalósítani.
