Tavaly decemberben a Szerbiai Képviselőház elfogadta az igazságügyi törvénycsomagot. A bírókról szóló törvény alapján Szerbiában csökkenteni tervezik a bírák számát, a szerbiai kormány a közelmúltban el is fogadta az erre vonatkozó határozatot. Az eddigi hírek alapján a pillanatnyilag alkalmazott 2400 bíró helyett januártól 1838 bíró fog ítélkezni az ország bíróságain. Lapunknak a téma kapcsán Molnár Ferenc , a szabadkai Kerületi Bíróság ügyvezető elnöke nyilatkozott. Személyes véleményét a bírák számának csökkentése kapcsán eképpen foglalta össze:
– A bírák újraválasztásának témája egy nagyon érdekes jogi kérdés, mivel az alkotmány érvényes rendelkezései alapján a bírói státusz állandó. A törvény jelenleg egy új igazságszolgáltatási rendszert tervez felépíteni. Új bíróságokat vezetnek be, a községi helyett Alapfokú Bíróságok fognak működni, a kerületi helyett pedig Felső Bíróság lesz. A kereskedelmi bíróságok esetében ismét visszatérnek a régi, vagyis a gazdasági bíróság elnevezésre. A törvényhozó álláspontja szerint ezért kell újraválasztani a bírákat, vagyis ha új a bíróság, akkor új bírák kellenek. Tény, a bírói testület meglehetősen karcsúvá fog válni. A szabadkai Községi Bíróságon jelenleg 51 bíró dolgozik, 2010 január elsejétől ez a szám 34-re fog csökkenni. A szabadkai Kerületi Bíróság esetében a bírák száma 13-ról 6-ra módosul. Az intézkedés leginkább a mostani kerületi bíróságokat fogja érinteni. Véleményem szerint azonban érdemes lenne azzal a ténnyel is foglalkozni, miszerint január elsejétől Zenta, Magyarkanizsa, Ada és Topolya községi bíróságai megszűnnek, és a szabadkai Alapfokú Bíróság bírósági egységeiként fognak működni. Egyelőre kérdéses, hogy ezeknek az egységeknek a munkája hogyan fog megvalósulni. Hogy kevesebb bíróval sikeresebben, hatékonyabban lehet-e majd elvégezni a munkát? Ha az eljárásbeli szabályokat, illetve előírásokat nem hozzák összhangba a csökkentett bírói számmal, akkor véleményem szerint, szakmai szempontból kételyeim vannak e cél megvalósítása tekintetében. Az idő fogja megmutatni, hogy ez a rendelkezés működőképesnek fog-e bizonyulni, az indulás azonban biztosan nem lesz gördülékeny.
Meglátása szerint sérült-e a bírói önállóság?
– Nehéz lenne erre a kérdésre pontos választ adni. Ismétlem, a nagy nyilatkozatokkal várni kell, a rendelkezés alkalmazásának megkezdése után fognak a legfontosabb részletek kiderülni. Ha az új rendszer feláll, akkor fog megmutatkozni, hogy a bírók eljárásaikban mennyire tudják megvalósítani az önállóságot. Illetve ami a polgárok számára a legfontosabb, akkor fog megmutatkozni, valóban gyorsabbá vált-e a bíróságok munkája, és hozzáférhetőbbé vált-e a polgárok számára az igazság.
Milyen sors vár azokra a bírákra, akiket nem választanak újra?
– A bírákról szóló törvény egyik rendelete alapján azoknak a bíráknak, akiket nem választanak újra, hat hónapig jár utolsó átlagfizetésük. A félév lejártával mindenkinek magának kell megoldania életét. Korábban egy szociális program életbe hívásáról esett szó. Ennek keretében azok a korosabb bírák igényelhettek volna végkielégítést, akik nem indultak volna az újraválasztáson. A gazdasági válság miatt azonban erre nem lesz fedezet. Az ügyvédek már most félnek a bírák számának csökkentésének következményeitől.
