A civil szervezetek és politikai pártok tanácskozását szombaton immár ötödik alkalommal szervezték meg, ezúttal Szabadkán. A résztvevők közös megegyezés alapján a rendezvényt a jövőben Magyar Érdekvédelmi Fórumnak fogják nevezni. Rácz Szabó László , a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint a tanácskozás ötletadója és szervezője a szombati rendezvényen lapunknak leszögezte, az öt vajdasági magyar párt külön-külön bizonyos kérdéseket nem tud megoldani. A Magyar Szó érdeklődésére, mely kérdésekről van szó, Rácz Szabó László a következőt válaszolta:
– Először is ki kell fejtenem, a Magyar Polgári Szövetség ugyan bejegyzett politikai párt, ennek ellenére esetében mégsem lehet egy hagyományos pártról beszélni. Az MPSZ döntéseit a tagok közös megegyezése alapján hozza meg. Mi nem is akartunk párttá válni, de ahhoz, hogy hatni tudjunk, fel kellett vállalni ezt a formát. A vajdasági magyar pártokat jellemző viselkedés miatt eddig sajnos nem sikerül megoldani a közösséget érintő kérdéseket. A pártok számára a legfontosabb célkitűzés hatalomra jutni, illetve tagjait megfelelő tisztségekhez juttatni. Mindez fékezi a magyar közösség érdekvédelmét, hiszen a pártok energiájukat a hatalomszerzésre, tehát saját céljaik teljesítésére fordítják. A pártokon belüli és a pártok közötti hatalmi harc megbénítja az érdekvédelmet. Mikor egy párt a hatalomra törésért küzd, valójában szembe kerül saját elveivel és programjával. Ez kiemelten vonatkozik a kisebbség érdekeit képviselő pártokra. Ha egy kisebbségi párt bizonyos tisztségeket szeretne betölteni Szerbiában, ahhoz kompromisszumok egész sorát kell elfogadnia. A feltételeket pedig mindig a többség szabja meg, vagyis ha egy magyar párt hatalomra szeretne jutni, kompromisszumot kell kötnie bizonyos szerb pártokkal. Ez jellemzi a Magyar Koalíció, vagyis a Vajdasági Magyar Szövetség és a Demokrata Párt kapcsolatát. A polgárok szavazataikkal parlamentbe juttatnak egy pártot, ezeknek a választópolgároknak, vagyis a vajdasági magyar közösségnek az érdekében azonban soha nem történik semmi. Ha figyelembe vesszük az utóbbi 15 évet, akkor nyugodtan kijelenthetjük, a magyar érdekvédelem szinte semmit sem haladt előre. Még annyit sem sikerült elérnünk, hogy Hammarberg, az Európa Tanács jelentéstevőjének a jelentésébe belekerüljünk. Az, hogy Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője az Európa Tanács előtt nem szólalhatott fel kellő mértékben a jelentés ellen, több rosszat okozott a magyar közösség számára, mint ha ott sem lett volna. Hiszen a tanács úgy gondolja, ha már egy kisebbségi képviselő nem szól hozzá a dologhoz, akkor minden rendben van a jelentéssel. Ugyanezt mondhatom el a tartományi ombudsman évi jelentéseinek nemzeti kisebbségre vonatkozó részével kapcsolatban is. A tartományi magyar képviselőknek módjában állna hozzászólni, ám mégsem teszik meg ezt. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor kijelenthetem, a pártrendszer mostani formájában rendkívül káros a vajdasági magyarság szemszögéből nézve. Az MPSZ véleménye szerint ezen csak úgy lehet változtatni, ha az öt vajdasági magyar politikai pártot és a magyar közösség nemzeti kérdéseivel, érdekeivel foglalkozó civil szervezeteit bizonyos szinten összekapcsoljuk. Erre az összekapcsolódásra, találkozásra ad lehetőséget a Magyar Érdekvédelmi Fórum. Ezen a tanácskozáson a politikum és a civil szféra képviselői egyenrangú partnerként vitathatják meg a vajdasági magyar közösség számára fontos kérdéseket, illetve együtt tudnak megoldást keresni. És melyek valójában ezek a kérdések, amelyek szempontjából fontos az előbb részletezett összefogás? Maga a vajdasági magyar közösség érdekvédelme. Egy témát sem lehet kiemelni, fontosabbá tenni, a teljes körű érdekvédelmet kell közösen megvalósítani. Mindennek függvényében éretlennek tartom azoknak a pártoknak a magatartását, amelyek vezetői vagy képviselői nem jelentek meg, vagy nem jelennek meg ezeken a tanácskozásokon.
Milyen az MPSZ együttműködése a többi négy vajdasági magyar politikai párttal?
– A Magyar Koalíció párttal az első közelebbi találkozásra a szombati rendezvényen került sor. Komolyabb egyeztetés nem történt, de úgy érzem, hogy elveiket, irányvonalukat illetően a leginkább hasonlítanak az MPSZ-hez. Reményeim szerint éppen ezért számos kérdést illetően egyet fogunk érteni és bizonyos szintű együttműködést, illetve párbeszédet tudunk majd kialakítani. A VMSZ-szel semmilyen kapcsolatunk sincs, ennek maga a VMSZ elnöke az oka, aki eddig elutasította a párbeszédet az MPSZ-szel. A Vajdasági Magyar Demokrata Párttal már néhány tanácskozáson együtt vettünk részt, ennek ellenére azonban nem állíthatom, hogy gyümölcsöző lenne a kapcsolatunk. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az esetében láttunk esélyt az együttműködésre, a VMDK pillanatnyilag azonban nem tudja, merre is haladjon, nagy a tanácstalanság párton belül. A VMSZ egyedül szeretne maradni a vajdasági magyar politikai színtéren, ez irányú igyekezete pedig eltávolítja egymástól a pártokat.
Horgoson a múlt hét folyamán több személy is átlépett a VMSZ-ből az MPSZ-be. Véleménye szerint mi ösztönözte ezeket a személyeket erre a lépésre?
– Több ok ösztönözte ezeket a személyeket a váltásra. Talán az egyik leglényegesebb az, hogy a VMSZ a vajdasági magyarság érdekvédelmét illetően elveszítette hatékonyságát. A VMSZ ma már csak egy a szerbiai politikai pártok közül, és nem nevezhető magyar érdekvédelmi pártnak. Emiatt, és a párt téves belső politikája és rendszere miatt fordítottak a horgosi és más személyek hátat a VMSZ-nek. Ilyen jellegű átigazolás nemcsak Horgoson történt, nem érzem azonban úgy, hogy ezeket a történéseket ki kellene hangsúlyozni a nyilvánosság előtt.
Fordított irányú átigazolásra is volt már példa?
– Nem tudok olyan esetekről, amikor valaki az MPSZ-ből lépett át másik pártba.
