Szabadka összes szennyvize a Palicsi-tóba ömlik. Már több mint harminc éve, a tó szanálása óta csak néha frissítették a tó vizét a Tisza-csatornán keresztül, öt éve azonban semmilyen víz nem ömlött a tóba, csak a tisztított, félig vagy egyáltalán meg nem tisztított szennyvíz.
Emellett a mostani állapothoz hozzájárult az utóbbi évekig sikeresen működő gyárakból származó víz, hiszen ezeknek a vállalatoknak akkor nem volt saját, elsődleges tisztítórendszerük. A szakemberek szerint a már meglévő rossz állapoton tovább rontott a május végén bekövetkezett halpusztulás. Most semmit sem lehet tenni, csak az javíthat a tó állapotán, ha nem éri további szennyezés.
– Június 9-én, 15-én és 30-án végeztünk mikrobiológiai elemzéseket a tó vizén. Három pontról veszünk mintákat, a Víkendtelepről, a Női és a Férfi strandról. Az ökológiai katasztrófa után a mikrobiológiai mutatók alapján ki kellett mondjuk: nem ajánlatos a fürdés. A június 30-án vett minták eredményei, elsősorban a Női strandon, javuló tendenciát mutatnak. A Férfi strandon és Víkendtelepen azonban továbbra is rosszak a mutatók. Fekális eredetű coliform baktériumokról van szó. Ez egy olyan csoportja a baktériumoknak, amelyek arra utalnak, hogy a múltban történt szennyezés, de vannak olyan mutatók is, amelyek egészen friss szennyezésre utalnak. Ilyen a fekális enterococcus ami, a Női strandot kivéve, más pontokon jelenik meg a tóban. A legnagyobb gond az, hogy ezek az adatok szeptember vége óta változatlanok. Ezek a mutatók arra intenek bennünket, hogy még mindig kockázatos a fürdés, elsősorban a gyerekeknek, idősebbeknek, lábadozóknak. Ezek a baktériumok könnyen kimutathatók, de ezeken kívül megjelenhetnek a vízben más patogén baktériumok is, amelyek komolyabb betegségeket is előidézhetnek. Ezek lehetnek vírusok, amelyek nem mutathatók ki könnyen, például a hepatitisre, szalmonellára gondolok – magyarázta dr. Zorica Mamužić Kukić, a Közegészségügyi Intézet higiéniai és humán ökológiai osztályának vezetője.
Hozzátette, esőzések után lemosódik a földréteg a tó körül, és az állati ürülék szintén belekerül a tóba. Tehát tévhit az, hogy az eső feloldja a vizet, esetleg akkor történhetne így, ha csak a tó fölött esne.
Milyen betegségeket okozhatnak ezek a baktériumok?
– Bőrfertőzést, felső légúti, fül, húgyúti és nemi megbetegedéseket okozhatnak. Nem utolsósorban emésztési zavarokkal is számolni lehet. A tó jelenlegi állapota az egész ökoszisztémát veszélyezteti. Egyre kevesebb a minőségi tápanyag és az oxigén. Az időjárási viszontagságok, külső faktorok, amelyekre nem tudunk hatni, nagyban hozzájárulnak a tó rossz állapotához. Amire viszont hatni tudunk, az a szennyezés csökkentése.
Honnan kerülhet fekális eredetű baktérium a tóba? Lehetséges, hogy az új szennyvíztisztítóra való áttéréskor nagyobb mennyiségű tisztítatlan szennyvíz került a tóba?
– Nem kötném össze ezzel a folyamattal. Nem erről lehet szó. Ki kell emelnem, az, hogy fekális eredetű baktériumokról beszélünk, nem jelenti azt, hogy tiszta fekális környezetről van szó. A coliform baktériumok nem csak ürülékből származhatnak, hanem gyárakból is, fa- és papíriparból is például. A streptococcus és enterococcus fekalis baktériumok, amelyeket szintén találtunk a vízben, viszont igen. Hozzá kell tenni, hogy a mikrobiológiai aspektusok mellett vannak biológiai, vegyi, fizikai aspektusok is, amelyeket vizsgálunk. Ezeket havonta egyszer végezzük. Ezek a mutatók is arra utalnak, hogy a tó a jelenlegi jogszabály szerint, amelyet 1968-ban fogadtak el, nem felel meg a fürdőzésre a vegyi paraméterek miatt sem. De a közvetlen hatást az egészségre a baktériumok okozzák. Voltak idények, amikor hasonló eredményeink voltak. Ez tizenéves folyamat. Tehát nem a halpusztulás miatt jelentek meg ezek a baktériumok, a halpusztulás csak jó táptalajt jelentett a szaporodáshoz.
Említette, hogy a víz állapota javuló tendenciát mutat. Hogyan javulhat a tó állapota, hogyan tűnnek el ezek a baktériumok?
– Ha csak a mikrobiológiáról beszélünk, akkor tudni kell, hogy ez nem egy statikus folyamat. Ezeknek a baktériumoknak megvan az élettartamuk. 2-3 nap alatt a coliform baktériumok elpusztulnak. Természetesen újak is keletkeznek, de ha az elpusztultak száma meghaladja az újakét, akkor csökken a számuk. Vagyis ha nem történik további szennyezés, érezhető a javulás.
Aki mégis úgy dönt, hogy bemerészkedik a tóba, mire ügyeljen?
– Nem javasolt a vízben való hosszú tartózkodás, előtte és utána is tusoljunk le, használjunk szappant! A toaletteket mindenképpen használjuk! Gyermekeket nem ajánlatos a vízbe engedni, mert ők nyelik a vizet. A búvárkodás semmiképp nem ajánlatos, mert akkor a szem, a fül ki van téve fertőzésnek. Mivel ez nem stabil minőségű fürdőzési közeg, nem tudhatjuk, hogy mikor romlik a víz. A magas hőmérséklet természetesen hozzájárulhat a romláshoz.
A mikrobiológiai adatok mellett a tó rossz állapotáról tanúskodnak azok az adatok is, melyek szerint nagyon kicsi a tó átláthatósága, kevés az oxigéntartalma, hatalmas a szervesanyag-tartalma, magas a pH-értéke, magas a foszfortartalma is. Hidrobiológiai szempontból is magasan túlmutatnak az adatok a megengedett határokon, hiszen 102 millió klorofill van egy liter vízben.
Cseke Imre, a Vízművek és Csatornázási Közvállalat igazgatója elmondta, teljesen kizárt, hogy a tó állapota a szennyvíztisztító működésétől romlott.
– Május 25-e óta működik az új szennyvíztisztító, s nagyon jó eredményeket kapunk. Állandóan követjük a működését, és a mostani nagy esőzések során sem okozott problémát. Meggyőződésem, hogy azok próbálják hárítani a felelősséget a vízművekre, akik nem tesznek semmit a Palicsi-tó érdekében. A Palics-Ludas Közvállalat semmit nem tett az elmúlt években a környezetvédelem terén – mondta Cseke.
A Palicsi-tó vizébe, köztudott, nem csak a tisztított szennyvíz folyik bele, hiszen a környező szállodák, motelek, kávézók szennyvize egyenesen a tóba ömlik.
Suzana Dulić, a Városi Tanács környezetvédelemmel megbízott tagja lapunknak elmondta, az első lépés a tó vize minőségének javítása érdekében az új szennyvíztisztító kiépítése volt. A második lépés az állapot felmérése, majd ez után következik a megfelelő módszer kiválasztása, hogy a tavat iszaptalanítsák, és hosszú távra élhetővé tegyék.
– Nagyon keveset tehetünk most, ebben a pillanatban. Nincsenek olyan intervenciós lépések, amelyeket megléphetünk. Voltak ajánlatok, mint például a halasítás, de egyszerűen a tó állapota annyira összetett, hogy nem lehet ezeket a lépéseket megtenni. Olyan rossz a víz minősége, hogy egyetlen halfajta sem maradna meg. Az aerátorok sem alkalmazhatóak, hiszen akkora mennyiségű az iszap, hogy azt teljesen felkavarná. Tehát csak egy komoly tisztítás lehet a megoldás. Az első lépés mindenképpen az új szennyvíztisztító kiépítése volt, hogy a befolyó víz jó minőségű legyen. Létrehoztunk egy munkacsoportot, amely a tó állapotának felmérésével foglalkozik majd. Emellett pedig műszaki dokumentáció készül a tó iszapállapotáról, majd a lehetséges iszaptalanításról, szanálásról. Mindezt szakemberekkel közösen végezzük. A Jaroslav Černi Vízipari Intézet szakemberei segítenek ebben, mert ez már minden tekintetben túlhaladja a város kapacitását. A dokumentáció elkészítése 15 millió dinárba kerül, s remélhetőleg február elejéig elkészül. Az iszaptalanítás, a tó szanálása számításaink szerint több mint 10 millió euróba kerül majd.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a tó állapota tíz évvel ezelőtt is rossz volt. Miért nem került sor legalább a dokumentáció elkészítésére?
– Nem tudom, hogy eddig miért nem csinálták meg, az a fontos, hogy most csináljuk. A legelső dolog, ami miatt nem készült el eddig, az az új szennyvíztisztító. Előtte nem lett volna értelme. Igaz, hogy a dokumentáció talán elkészülhetett volna, de erre csak most került sor.
Ön szerint mikor mondhatjuk majd ki, hogy a tó állapota hosszútávon alkalmas az élővilág szaporodására és a fürdőzésre is. Mikor kerülhet sor az iszaptalanításra?
– Ezeket a munkálatokat igyekszünk majd akkor végezni, amikor az idegenforgalmi szezonnak vége van, tehát ősszel, télen. Fontos, hogy fájdalommentes legyen, tehát ne álljon le az élet. Az adatoktól függ majd a munka is, de én úgy gondolom, hogy három éven belül meg lehet oldani a tó problémáját.
Dragutin Miljković, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója kérdésünkre, miszerint csökken-e a Palicsra látogatók száma a tó állapota miatt, elmondta, igaz ugyan, hogy a termálfürdő veszteséges volt az elmúlt hónapban, de ez elsősorban a rossz időjárásnak róható fel, nem pedig a turisták számának a csökkenése okozta.
– A turisták eddig sem azzal a meghívólevéllel érkeztek Palicsra, hogy fürödjenek a tóban. Ebből kifolyólag nem gondolom, hogy a látogatók száma csökkenni fog. A termálfürdőt látogatják továbbra is. Ami számomra nagyobb gondot okoz, az a befektetők számának a csökkenése. Félek attól, hogy elriasztja őket a tó állapota, hiszen mást jelent Palics a tóval együtt, és mást nélküle. Az érdeklődő befektetők száma már most csökkent, és ez az, ami aggodalomra ad okot – mondta Miljković. (Fotó: Molnár Edvárd)
