Folyó év első hat hónapjában 19 ezer esetben igényeltek betegszabadságot az országban, ami a tavalyi évi 83 ezerhez viszonyítva jelentős csökkenést jelent. A Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet illetékese szerint ez a szigorúbb intézkedések bevezetésével, illetve a munkanélküliek számának növekedésével magyarázható. A Munkaadók Uniójának képviselője lapunknak leszögezte, a munkások ma már felelősségteljesebben viseltetnek munkahelyük irányában, illetve annak elvesztésétől félnek. Ljubiša Orbović alátámasztotta ezt az állítást, továbbá hozzátette, kevés munkaadó veszi emberszámba alkalmazottját.
Ha figyelembe vesszük a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet múlt század kilencvenes éveire vonatkozó kimutatásait, akkor kijelenthetjük, ebben az időszakban Európában Szerbia, vagyis Jugoszlávia polgárai voltak a legbetegebbek. Erről árulkodik ugyanis a betegszabadságok száma, amely kétszer akkora volt, mint bármelyik másik európai országban. A kilencvenes években a kontinens országaiban az egészségbiztosítási alap 3-4 százalékát fordították a betegszabadságok pénzelésére, Szerbiában az egészségbiztosításból befolyó összeg legalább 12 százalékát kellett erre a célra elkölteni. Az új évezred Szerbiában legalább ezen a téren változást hozott, 2003-ban az egészségbiztosítási alap 6,5 százalékával fedezték a betegszabadságokat. A korábban szintén gyakori „színlelt” betegségek kora úgy tűnik, szintén leáldozóban van. Egy 2008 végén elvégzett internetes felmérésből kiderült, az 504 megkérdezett személy 80 százaléka még soha sem élt vissza betegszabadságával. Minden ötödik megkérdezett állította azt, hogy ha egy kis lélegzetvételre, pihenésre van szüksége, akkor szabadnap helyett a betegszabadságot igényli munkaadójánál.
A legújabb kimutatásokból kiderül, ebben az évben tovább csökkent a betegszabadságok igénylése. Lapunk szerettet volna a jelenség végére járni, ennek érdekében megkérdeztük az egészségbiztosító, a Munkaadók Uniójának és a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének képviselőit.
SZÁMOKBAN KIFEJEZVE
2008 folyamán 83 ezer esetben igényelték a betegszabadságot, ez 5 milliárd dinárt és 6,3 millió napot jelent, tudatta lapunkkal Vladan Ignjatović, a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet tájékoztatási központjának vezetője, majd hozzátette, a fenti számok függvényében az egészségbiztosítási alap megközelítőleg 3,5 százalékát fordították betegszabadságok fedezésére. Ez természetesen a 30 napot meghaladó betegszabadságok mutatója, mivel az egészségbiztosító ebben az esetben téríti meg a beteg munkásoknak fizetésük 65 százalékát. 30 Napig terjedő betegszabadság esetén a munkaadó kötelessége kifizetni a teljes fizetést, részletezte Ignjatović.
– A munkaadó még erre a 30 napra sem fizetné beteg munkásának fizetését, hiszen ebben az időszakban semmi haszna ebből a személyből. A törvény azonban kötelezi erre – vélekedett az egészségbiztosító munkatársa.Megjegyzésünkre, hogy ez sajnálatos tény, beszélgetőpartnerünk leszögezte, ez nem sajnálatos, a munkaadók hozzáállása rendjén van, hiszen a munkás a betegség időszakában nem termel a munkaadónak.
Nézzük azonban, hogy folyó év első felében milyen változás történt a betegszabadságok számát illetően:
– 19 ezer esetben vettünk nyilvántartásba betegszabadságot, ez 1,15 milliárd dinárt és 2,5 millió napot jelent. Ebből jól látható, hogy az esetek száma több mint a felére csökkent, a betegszabadságokra fordítandó összeg pedig másfélszer kisebb az év első hat hónapjában – ismertette velünk a mutatókat Ignjatović. Az egészségbiztosító munkatársa szerint mindez azzal is magyarázható, hogy Szerbiában jelenleg 100 ezerrel kevesebb az alkalmazottak, illetve a biztosítottak száma. Tavaly ilyenkor kétmillió alkalmazottat tartott nyilván az egészségbiztosító, jelenleg pedig 1,9 millióra rúg ez a szám, közölte Ignjatović.
–Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egészségbiztosító néhány évvel ezelőtt átszervezte rendszerét. A munkások állapotát most a betegbiztosító alkalmazásában álló orvosi bizottság méri fel, és nem az egészségházak orvosai, így most már csak az veheti igénybe a betegszabadságot, aki valóban beteg. Az ellenőrzéseink szintén szigorúbbá váltak, tehát szinte lehetetlen visszaélni a betegszabadsággal – mondta el a betegbiztosító munkatársa, majd végül leszögezte, ezekkel az intézkedésekkel nem a betegszabadságok számát szerették volna csökkenteni, vagy a „valós” betegeket megbüntetni, hanem a visszaéléseket ellehetetleníteni.
MUKAADÓK ÉS A SZAKSZERVEZETEK VÉLEMÉNYE
A Munkaadók Uniója szintén ismeri az előbb felvázolt számokat és tényeket. Nataša Zavođa, a Munkaadók Uniójának jogi és szociális kérdésekért felelős igazgatója szerint szem előtt kell tartani, hogy a kis- és középvállalatokban az alkalmazottak gyakran több munkakörért felelősek, tehát nehéz bárkit is nélkülözni. Emiatt a magánvállalatokban a munkaadó és a munkás gyakran megbeszélés alapján egyezteti a betegszabadság időpontját, illetve az alkalmazott az évi szabadság, vagy egyéb szabadnapjait használja ki erre a célra, közölte a Magyar Szóval Zavođa.
– Mindenki tudja, hogy Szerbiában pillanatnyilag megközelítőleg 750 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. A válság még inkább bizonytalanná tette a munkahelyeket, az alkalmazottak félnek, ezért csakis akkor használják ki a betegszabadságot, amikor nagyon muszáj. Továbbá a társadalom felfedezte az üzleti életben igencsak fontos felelősségteljes magatartást, ezzel párhuzamosan pedig a munkások felelősségérzete is növekedett munkahelyük irányában – foglalta össze véleményét a munkaadók képviselője, majd hozzátette, ha a munkaadónak el kell bocsátania valamelyik alkalmazottját, akkor a gyakorlat szerint annak a személynek kell mennie, aki gyakrabban vette igénybe betegszabadságát.
Az utóbbi állítást Ljubiša Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke is alátámasztotta.
– A munkaadó szeme előtt csakis a teljesítmény és a haszonszerzés lebeg, ezért ha választás előtt áll, akkor biztosan azt bocsátja el, aki gyakrabban beteg, még ha ez a személy egyébként értékes, megbízható munkás is – szögezte le Orbović, aki szerint ebből kifolyólag növekedett a munkások bizonytalansága, amit tovább fokoz a jelenlegi gazdasági helyzet és a rengeteg felmondás az országban. Ezért csak akkor veszik igénybe betegszabadságukat, ha súlyosan betegek, de sokszor még akkor sem. A szakszervezeti képviselő szerint kevés az a munkaadó, aki emberszámba veszi munkását.
– A munkást árucikknek tekintik, megveszik, elhasználják, majd megválnak tőle. A munkásnak nemhogy betegszabadságra nincs joga, hanem a törvényben előírt munkaidőre, évi szabadságra vagy pihenőre sem. Az alkalmazottak szombat, vasárnap is dolgoznak, megnövekedett a túlórák száma. A munkaadó csakis saját érdekeit tartja szem előtt, elveszített mindenféle emberi viszonyt munkásával – szögezte le Orbović.
