A haldokló város

A pancsovai gyerekek átlagban évente háromszor betegednek meg valamilyen légúti megbetegedésben, eggyel többször, mint a köztársaság más területén élő társaik

A pancsovaiak mérgezése pontosan 47 évvel ezelőtt kezdődött, amikor mindössze 4 (igen, nem tévedés, négy) kilométerre a város központjától elkezdett működni a műtrágyagyár. Hat évvel később a műtrágyagyár mellett felépült a kőolaj-finomító is, majd 1977 és 1981 között a vegyi művek következtek. A gond csak ott volt/van, hogy hazánk hős politikai vezetősége szűrőberendezésekre nem nagyon adott, hol voltak akkor még az európai mércék...,vagy hol vannak akár most? Pancsovára egészen biztosan nem vonatkoznak.

A helyi környezetvédelmi civil szervezetek adatai szerint azóta a veszélyes gyárak „segítségével” több száz tonna veszélyes, rákkeltő, mutagén és terragén anyag jutott a dél-bánáti város levegőjébe, és persze az ott élők szervezetébe is.

A civil szervezetek környezetvédelmi terrorizmust emlegetnek, és elfogadhatatlannak tartják azt, hogy eddig nem készült még komoly elemzés arról, hogy valójában milyen hatással van a légszennyezés az emberekre, az állatokra, a talajra és a növényvilágra.

A pancsovai Közegészségügyi Intézet igazgatónője, Ljiljana Lazić szerint igaz ugyan, hogy célzott elemzések nem készültek arról, hogyan hat a légszennyezés a pancsovaiakra, de az ő intézményük állandóan követi a helyzetet a városban. Adatai szerint a légszennyezés legnagyobb áldozatai az iskoláskor előtti gyerekek.

A pancsovai gyerekek átlagban évente háromszor betegednek meg valamilyen légúti megbetegedésben, eggyel többször, mint a köztársaság más területén élő társaik. Az ilyen gyakori megbetegedések hosszú távon krónikus betegség kialakulásához vezethetnek, teszi hozzá Lazić.

Ha a lakosság egészségügyi helyzetéről beszélünk, az intézet adatai szerint a pancsovaiak elhalálozásának 60 százaléka szív- és érrendszeri betegségtől következik be, 18-22 százalék közötti azoknak az aránya, akik valamilyen daganatos betegségtől betegedtek meg. Az utóbbi években valamennyire nőtt ezeknek a megbetegedéseknek a száma, de ez nem csak Pancsovára jellemző, hanem az egész országra.

A legutóbbi jelentősebb méretű légszennyezés augusztus 22-én volt, és sajnos nem 1-2 órán át tartott, hanem napokig. Mica Tanasković, a városi Közegészségügyi Intézet Humánökológiai osztályának a vezetője elmondta a Magyar Szónak, hogy egy-egy szennyezés során a mérőegységek csak a káros anyagok mennyiségét tudják kimutatni, azt nem lehet megállapítani, hogy melyik üzemből származnak. Pancsován ez az intézet két mérőállomáson méri a káros anyagok mennyiségét, az augusztusi részecskeszennyeződés pedig azért különleges, mert az ilyenfajta szennyeződés a téli időszakra jellemző, nyáron nagyon ritkán fordul elő.

Tanasković elmondta még lapunknak, hogy ők más vegyi anyag mérését vagy kimutatását nem végzik, így a legmérgezőbbnek tartott benzén vagy toluén mennyiségét sem.

– Ezeknek az anyagoknak a jelenlétét a levegőben a pancsovai község méri, nagyobb mennyiség előfordulása esetén a köztársasági ellenőrök reagálnak. Meg kell mondjam, nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a város levegőjében előforduló benzénmennyiség mennyire károsítja az egészséget. Az emberek általában a vegyi műveket és a kőolaj-finomítót okolják a benzén előfordulásáért, pedig azt is tudni kell, hogy a benzén a gépkocsik kipufogógázában is jelen van. Az utóbbi években az autók száma Pancsován sokkal nagyobb, mint előtte volt, ezért a káros anyagok mennyisége is megnőtt a levegőben.

Van-e adatuk arra vonatkozóan, hogy Pancsova hányadik helyen lehet az országban, ami a légszennyezettséget illeti?

– Az én információim szerint Pancsova a hetedik helyen van az országban a légszennyezettsége szerint, tehát nem tartozunk a legszennyezettebb városok közé. Užicét például nem emlegeti senki, pedig ez a város egy völgyben található, s a téli hónapokban a legszennyezettebb város Szerbiában. Mindenki Pancsovát emlegeti az itt található gyárak miatt, pedig a mi adataink szerint Belgrád levegőjében sokkal több benzén található, mert ott óriási a forgalom.

Pancsován sajnos nem csak a levegő szennyezéséről beszélhetünk, a város melletti folyó, a Temes, már évek óta a legszennyezettebbek közé tartozik az országban. Legutóbb július végén értesült a nyilvánosság arról, hogy több mint 30 tonna hal pusztult el a folyóban, a Városi Környezetvédelmi Tanács szerint azért, mert hirtelen lecsökkent a folyó vízszintje, ezzel egy időben pedig nagy mennyiségű szennyvíz került bele. A helyi halászok akkor azt nyilatkozták, hogy a Temes Pancsovánál fekete színű lett.

Halász Béla hertelendyfalvi református tiszteletes szerint a Temesben már évek óta nem szabad fürödni, habár „bátor” embereket mindig lehet benne találni. A tiszteletes és családja a kőolaj-finomító tőszomszédságában él.

– Sajnos a légszennyezés Pancsován már évtizedek óta tartó probléma, amihez nagymértékben hozzá segít az, hogy ezek a gyárak régi technológiával működnek, amely igen elavult, és nagyon szennyezik a levegőt. Az jelent egy kis könnyebbséget, amikor fúj a szél. Nagyobb mennyiségű gázokat mindig hétvégén engednek ki, és bár itt nálunk Hertelendyfalván is van egy mérőállomás, hiába mutat ki a megengedettnél sokkal nagyobb légszennyezést, semmi nem változik. Gondoltuk, hogy a privatizáció után valami jobbra fordul, megváltozik, de a helyzet ugyanaz maradt, mint azelőtt.

A tiszteletes szerint a gyerekeknél a légúti megbetegedések nagyobb mértékben fordulnak elő, mint máshol. Sokszor kell őket éjjel ügyeletre vinni, mert fulladnak, nem jutnak levegőhöz.

Akármennyire különös, de a gazdasági válság jól jött a dél-bánáti város lakóinak, szabályosan fellélegezhettek, mivel az egyik legnagyobb szennyező – a műtrágyagyár – hónapokig nem dolgozott.

Augusztus 3-tól viszont újra beindult a műtrágya gyártása Pancsován.