Dr. Vladimir Ilić, a nagybecskereki székhelyű Civil Társadalom-fejlesztési Központ (CRCD) igazgatói bizottságának elnöke a helyi ombudsmanhoz fordult, követelve a polgárok jogainak a védelmezőjétől, hogy kezdeményezze a latin írásmódnak a hivatalos használatba való visszahozását.
Ennek az írásnak a hivatalos használatát a Béga menti városban három évvel ezelőtt törölték, az akkor hatalmat gyakorló Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt nagybecskereki bizottságának a kezdeményezésére, az Alkotmánybíróság határozata nyomán („Szerbiában a szerbhorvát nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban, a latin betűs írásmód használatát pedig köztársasági törvény szabályozza”).
A Belgrádi Egyetem tanára szerint meg kell változtatni a város statútumának ötös szakaszát, amely csorbítja a korábban elért kisebbségi jogokat, nemzeti egyenlőtlenséget vált ki, gerjeszti a kisebbségek asszimilációját és megsérti a diszkriminációellenes törvényt. Ennek a szakasznak az értelmében ugyanis a város területén a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód a hivatalos, valamint a magyar, román és a szlovák kisebbségek nyelve és írása. Ilić professzor beadványában emlékeztet, hogy az Alkotmány szerint 2006-ig minden községben, hivatalos használatban volt a szerbhorvát nyelv, amely a Kisebbségi jogokat és szabadságot védő törvény értelmében hivatalos használatban maradt azok számára, akiknek ez az anyanyelve. A szerbhorvát nyelvnek pedig két hagyományos írásmódja van: a latin és a cirill. Ebből kifolyólag a professzor követeli az ombudsmantól, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy tegyék lehetővé számára anyanyelvének és írásmódjának a gyakorlását, amit a nálunk érvényes nemzetközi jogszabályok is szavatolnak. Szerinte a jelenlegi helyzet hátrányosan érinti, és erőszakos beolvadással veszélyezteti a Vajdaságban élő mintegy 50 ezer jugoszlávot. Ilić professzor szerint, azzal, hogy lehetetlenné teszi anyanyelvük hivatalos használatát Nagybecskerek statútuma sérti a jugoszláv kisebbség korábban szavatolt jogait, amely egyébként a város területén élő második legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség.
A Hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényben az áll, hogy azokban a községekben, ahol nagyobb számban (15 százalékon felül) élnek azon nemzetekhez tartozó lakosok, akiknek a hagyománya szerint a latin betűs írásmód az elsődleges (elsősorban a horvátokra és bosnyákokra gondolnak), ott a községi statútum szabályozza ennek az írásmódnak a használatát. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a községnek ebből a szempontból nincs abszolút szabadsága, vagyis nem dönthet diszkréciós alapon.
A városházáról levették ezt a latin betűs táblát
