– Hét törvényből álló csomag volt napirenden hétfőn, s ezen belül a jogszabályok több csoportba sorolhatók. Szó volt a büntetőtörvénykönyvről, a büntetőeljárási törvényről, elfogadásra került a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a pénzmosás megakadályozására vonatkozó törvény, két törvény született a büntetőeljárás végrehajtásáról, valamint a nemzetközi büntetőbírósággal való együttműködésről szóló jogszabály is elfogadásra került.
Miért éppen most tárgyalták ezeket az igazságügyi törvényeket?
– Ez három okra vezethető vissza: az egyik az igazságügy reformja, amely már 2000 óta aktuális, és mind a mai napig nem fejeződött be, másodszorra az elmúlt hónapok során mintegy húsz nemzetközi egyezményt cikkelyezett be a köztársasági parlament, ezért össze kellett hangolni bizonyos törvényeket a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, harmadszorra pedig azért, hogy felkerülhessünk a schengeni fehér listára, mert ehhez bizonyos törvényeket el kellett fogadni, illetve harmonizálni kellett a nemzetközi előírásokkal. Talán mindez egy kicsit a nemzeti tanácsokról és a tájékoztatásról szóló törvények árnyékába került, de fontosságukat ez nem csökkenti.
A büntetőtörvénykönyv módosításáról mit érdemes tudnunk?
– Három olyan újdonság került be a büntetőtörvénykönyvbe, amiért mi éveken át kitartóan harcoltunk, ez pedig az etnikai indíttatású bűncselekményekre vonatkozik. Elfogadásra került, hogy az etnikai, vallási és nemzeti alapú becsületsértés is bűncselekménynek számít. Fontos ez a számunkra, mert az etnikai incidenseknek egy része efféle etnikai sértegetésekből áll, amelynek java része nyilvános helyen hangzik el. Besorolták a bűncselekmények közé az etnikai, vallási és nemzeti gyűlöletet terjesztő falfirkákat, fényképeket és írott szövegeket is. Ez azt jelenti, hogy az interneten, plakáton vagy falfirka által közölt etnikai gyűlöletet szító tett bűncselekménynek számít. Ugyanilyen elbírálás vonatkozik az etnikai alapú fenyegetésre is. Mondjuk, ha valakit nemzeti vagy etnikai hovatartozása alapján megfenyegetnek azzal, hogy megölik vagy megverik, ez etnikai alapú bűncselekménynek minősül. Tehát maga a fenyegetés is már bűntett. Amit nem sikerült elérnünk, az az, hogy az etnikai indíttatású könnyű vagy súlyos testi sértést is besorolják a büntetőtörvénykönyv szakaszai közé, ugyanis az etnikai indíttatású incidensek esetében talán ez fordul elő a leggyakrabban.
Miért nem tudták ezt megvalósítani?
– Az indoklásban az állt, hogy ezt a két fajta bűncselekményt a törvényalkotó nem irányozta elő, nem tervezték be, de nem kaptunk elutasító választ, tehát nem azért nem fogadták el, mert nem volt jó a felvetésünk, hanem egyszerűen technikai okok miatt, ami nagyon biztató, mert azt jelzi, hogy a következő alkalommal bekerülhet a törvénykönyvbe, ami számunkra nagy előrelépést jelenthet.
