Pénteken ült össze első ízben az a munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy előkészítse a Palicsi- és a Ludasi-tó szanálásának és teljes rendbetételének tervét, melyet a Jaroslav Černi Vízipari Intézet fog kidolgozni. A megbeszélés után az intézet vezetői, a városi önkormányzat képviselői és a munkacsoport tagjai által tartott sajtótájékoztatón Saša Vučinić polgármester és Milan Dimkić, az intézet igazgatója aláírták az erről szóló együttműködési szerződést. A tanácskozás eredményeiről Nemanja Komazec, a munkacsoport elnöke tartott rövid beszámolót.
– A munkacsoport feladata, hogy megtalálja a legjobb megoldást a Palicsi-tó rendbetételére. A tanácskozáson Mile Božić, az intézet egyik szakembere bemutatta, hogy a tó szanálásához milyen lépéseket, intézkedéseket szükséges tenni. Hat hónapon belül elkészül a meglévő archívum rendszerezése, elvégzik a kutatásokat, felmérik, hogyan lehet felhasználni a most még a tóban levő iszapot, és felmérik, mekkora összeg szükséges a tó teljes rendbetételéhez. Fontos kiemelni, hogy a tó rendbetétele négy-öt évig is eltart majd – tudtuk meg Nemanja Komazectől.
Saša Vučinić polgármester örömének adott hangot, hogy a Palicsi-tavat érintő több évtizedes probléma végre megoldódni látszik és olyan megoldás fog születni, mellyel hosszú távon rendezni lehet a tó állapotát. Reményét fejezte ki, hogy a tóról készülő tanulmány nem a fiókban végzi majd, hanem alapjául szolgál a Palicsi-tó megmentésének, ám mindaddig, amíg nincs pontos kép a jelenlegi állapotokról, konkrét intézkedésekre sincs lehetőség.
Mile Božić, a Jaroslav Černi Vízipari Intézet szakembere a sajtótájékoztatón képekben is ismertette a lehetséges metódusokat, melyekkel megmenthető a régió egyik gyöngyszeme.
– A tó problémája igen összetett. Első lépésként megpróbáltuk feltérképezni, ki foglalkozott eddig a tó állapotával és milyen eredményre jutott. A Palicsi-tó mellett a Ludasi-tóról sem szabad megfeledkezni, hiszen egy egészet alkotnak és a probléma mindkét tavat érinti, így komplex megoldást kell majd találnunk. A tanulmányban meghatározzuk a problémákat, a lehetséges megoldásokat, mely alapját képezi majd a további projektumoknak és a tavak szanálásának – magyarázta a szakember.
A Palicsi-tóba belefolyó ipari szennyvíz felborította a tó egyensúlyát és ökológiai katasztrófához vezetett. Amikor első ízben csapolták le a tavat, mintegy kétmillió köbméter iszapot távolítottak el, de a probléma igen hamar visszatért és a szennyvíz továbbra is közvetlenül a tóba ömlött. Ugyanakkor a hetvenes években kidolgoztak egy Tisza–Palics regionális rendszerről szóló projektumot, mely a tó vizének frissítését volt hivatott biztosítani, de ennek is csak egy részét valósították meg.
– A tanulmány a nemrég elkészített Masterplanban vázolt tervekhez igazodik majd, és olyan tisztítási megoldást keresünk majd, ami megfelel ezeknek az elképzeléseknek. A legfontosabb, hogy eltávolítsuk az iszapot a tóból. Felmérések szerint az iszap mennyisége jelenleg meghaladja a hétszázezer köbmétert is. El kell döntenünk, milyen módon tesszük ezt meg, és meg kell vizsgálnunk az iszap minőségét is és persze megoldást találni arra, hogyan lehetne azt a legcélszerűbben felhasználni, illetve ha mérgező anyagokat tartalmaz, akkor mi legyen a sorsa. Ezután a tavat friss vízzel kell feltölteni és ki kell dolgozni azokat a részleteket, melyekkel hosszútávon megőrizhető a tó egyensúlya, a víz minősége és az élővilág, és arról is döntenünk kell, mi legyen megtisztított szennyvíz sorsa – magyarázta Mile Božić.
Hogy a Palicsi- és Ludasi-tó szanálása pontosan mennyibe fog kerülni, arra a megjelentek nem tudtak választ adni. A tanulmány elkészítéséhez a Környezetvédelmi Minisztérium mintegy tizennégy millió dinárral járult hozzá, de egyelőre nem ismertek a további intézkedések költségei, sem pedig a források.
