A korábbi sajtóhíreknek megfelelően Žarko Obradović oktatásügyi miniszter tegnap Belgrádban fogadta dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkárt, Pásztor Bálint ot, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét és Józsa László t, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Lapunk Józsa Lászlót kérdezte a találkozón elhangzottakról, aki elsőként az osztályok összevonásának kérdésére tért ki:
– A terveknek megfelelően Žarko Obradović tegnap fogadta küldöttségünket. Számos oktatásügyi téma elemzésre került, először a tagozat-összevonások kérdését illetően elhangzottakról szeretnék beszámolni. Tárgyaltunk arról a 11 iskoláról, ahol tagozat-összevonások lesznek. A megoldás első lépéseként egyeztetni kell a Tartományi Oktatásügyi Titkárság nyilvántartásában szereplő adatokat a köztársasági Oktatásügyi Minisztérium ide vonatkozó adataival. Az egyeztetés várhatóan már csütörtökön délelőtt megtörténik, Jeges titkár úr a minisztérium egyik államtitkárának fogja elküldeni azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek esetében a tagozatok összevonásától való elállást szeretnénk elérni. Ha minden jól sikerül – véleményem szerint ebben pedig nem kell kételkedni –, akkor péntekre már megválaszolásra kerül minden fennálló kérdés. Ezután a minisztérium utasítani fogja a területi oktatási-igazgatási megbízottakat arra vonatkozóan, hogy a pénzelési hátteret is biztosítsák az érintett iskolák számára. Ennek az utasításnak a függvényében az iskolák fenn tudnák tartani a szükséges számú tagozatot. Leszögezhetjük tehát, hogy a szóban forgó iskolák ezúttal valószínűleg megmenekülnek a tagozatok összevonásától. Tudatosítanunk kell azonban magunkban, hogy az iskolarendszer racionalizációja megkerülhetetlen követelmény Szerbia előtt, ezért minél hamarább ki kell dolgoznunk saját ésszerűsítési javaslatunkat.
A racionalizációval kapcsolatban miről sikerült megegyezni a tegnapi találkozón?
– Leszögeztük, hogy a racionalizációra szükség van, ettől a minisztérium nem tekinthet el. Ugyanakkor az adatok végleges egyeztetése után az ésszerűsítést nem ebben a tanévben hajtják majd végre, hanem jövő év szeptember elsejétől lépnek hatályba a rendelkezések. Az sem biztos, hogy a racionalizáció az eddig előrevetített formában valósul meg, mivel az MNT képviseletében elvállaltuk, hogy a korábbi javaslatunknak megfelelően mi fogunk javaslatot tenni azokról a szempontokról, amelyek alapján az iskolarendszerben végre lehetne hajtani az ésszerűsítést. Elsősorban a diákok és a szülők érdekeit szeretnénk szem előtt tartani, amennyire csak lehetséges. Valamint szeretnénk a szórványban biztosítani a magyar nyelvű oktatás fennmaradását, zavartalan megvalósulását. Küldöttségünk és a miniszter is lát más forrásokat, amelyek kiaknázásával megtakarítást lehet elérni. Szerbia általános iskolai oktatási rendszerében az alkalmazottak 24,6 százaléka nem vesz részt az oktatásban. Ez irracionálisan nagy arány. Véleményem szerint nem kell minden iskolában jogászt alkalmazni, egyes községekben, nagyobb településeken a jogi és adminisztratív szolgálatok összevonása is lehetséges. Az elszámolási-bérezési szabályzatok, az ide vonatkozó minisztériumi rendeletek szintén felülvizsgálatra szorulnak, mivel e téren számos ésszerűtlenség figyelhető meg. A miniszter nagyon fontosnak tartotta vállalásunkat, miszerint magunk is készek és képesek vagyunk egy ésszerűsítési modellt kidolgozni és felajánlani a minisztériumnak. Ennek a modellnek a kidolgozásában természetesen a magyar nyelven is oktató intézmények vezetőivel, szakembereivel kívánunk közreműködni. Belátható időn belül a szórványban érintett intézmények igazgatóit tervezzük meghívni, majd a szakmai konzultációba minden intézmény vezetőjét szeretnénk bevonni. A racionalizációról még mindenféleképpen tárgyalni kell, ezek csupán a kezdeti lépések voltak.
Az oktatásügy ésszerűsítési terveinek elkészítése folyamán a köztársasági minisztérium állandó jelleggel fogja-e kikérni a vajdasági magyarság képviselőinek véleményét?
– A miniszter ezt nem így fogalmazta meg. A nemzeti tanácsokról szóló törvény és az oktatási törvénycsomag tartalmának egyeztetése során megkezdett együttműködéssel kapcsolatban azonban nagyra értékeléséről biztosított bennünket a miniszter. Ez egy párbeszéd kezdetének tekinthető, részt vettek benne a vajdasági magyarság politikai képviselői, a tartományi titkárság és az MNT képviselői. A tagozatok összevonásának kérdése ennek a politikai kommunikációnak a második fejezete volt, ennek a párbeszédnek pedig minden bizonnyal folytatása is lesz.
Szó esett-e a találkozón a magyar nyelvű oktatás egyéb fontos kérdéséről?
– A kétszakos tanárképzés számunkra más szempontból fontos, bár a tegnapi találkozón elsősorban alkalmazható takarékoskodási intézkedésként tettünk erről a lehetőségről említést. Egészen pontosan fogalmazva, szó esett a kétszakos tanárképzés bevezetésének jogi előkészítéséről. A kétszakos tanárképzés még nincs benne Szerbia oktatásügyének fogalomrendszerében és gondolatvilágában, ez a megvalósulás késedelmének egyik oka. A másik akadály a hiányzó rendeletek, a jogszabályokban nincs megfogalmazott háttere az elképzelésnek. Más jelentős akadályt nem tudnék megnevezni, hacsak nem a kérdést, hogy melyik felsőoktatási intézményben lehet akkreditált kétszakos tanárképzést beindítani. A téma összetett, a miniszter úrral azonban egyetértettünk abban, hogy erre vonatkozólag is az MNT-nek kell kidolgoznia egy pontos tervezetet.
