Az első számú áldozatok továbbra is a nők (Fotó: Illusztráció)
A Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül, 2008-ban a 2004-es évhez képest háromszorosára emelkedett a családon belüli erőszak, közölte pénteken Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, majd hozzátette, leggyakrabban nők esnek az erőszak áldozatául.
– 2004-ben 1009 nagykorú személyt jelentettek fel családon belüli erőszak vádjával, 2008-ban ez a szám 3276 volt. A nyilvántartások alapján elmondható, hogy nem csak az esetek száma növekedett, hanem az elítélteké is. 2004-ben 374 személyt ítéltek el családon belüli erőszak elkövetésének vádjával, tavaly pedig 1681 nagykorú személyt. 2008-ban 5233 család esetében kellett erőszakot nyilvántartásba venni, az áldozatok száma 7666, ebből 3112 a gyermekek és 3226 a nők száma – részletezte Ljajić.
A nemi egyenjogúságról szóló törvényjavaslat már parlamenti eljárásba került, a számítások szerint az őszi ülésszak folyamán elfogadásra is fog kerülni, tudatta Ljajić, majd beszámolójában a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény kidolgozását is kilátásba helyezte. Ljajić szerint Szerbiában az emberi jogok védelmét biztosító törvényeket az illetékesek nem tartják tiszteletben, és a büntetés sem történik kívántaknak megfelelően. Lapunknak a téma kapcsán Silvija Kranjc, a zombori Szociális Központ igazgatója nyilatkozott, aki először ismertette velünk, miért is olyan különleges a zombori központ:
– A zombori Szociális Központ már hosszú évek óta igencsak különleges módon küzd a családon belüli erőszak ellen. Amikor a családon belüli erőszak Szerbiában még nem számított bűnténynek, mi már akkor is igen komolyan léptünk fel ezekben az esetekben. Bevezettük azt az újdonságot, amely ma már Szerbia-szerte kötelezettség a szociális központok számára. Ez a 24 órás szociális védelmet biztosító szolgálat, melynek munkatársai azonnal reagálni tudnak, ha családon belüli erőszakról érkezik bejelentés. A rendőrséggel folyamatos, napi szintű együttműködést alakítottunk ki. Többek között ezeknek az intézkedéseknek köszönhetjük, hogy a Tartományi Munkaügyi, Foglalkoztatási és Nemek Egyenjogúságáért Felelős Titkárság három évvel ezelőtt intézetünket munkásságáért díjjal tüntette ki.
A zombori Szociális Központ igazgatójaként alátámasztja-e az állítást, miszerint Szerbiában az elmúlt 4 évben háromszorosára nőtt a családon belüli erőszakról érkezett bejelentések, vagyis az esetek száma?
– Megközelítőleg 120 ezer lakosú városunkban 2002-ben még több mint 700 esetben jelentettek be a polgárok családon belüli erőszakot. A legújabb nyilvántartások alapján ez a szám 400 körül alakult. Más városokban a szociális központok sokkal kevesebb bejelentést tartottak nyilván, ezeken a településeken ez a szám az utóbbi évek folyamán valóban drasztikusan megemelkedett. Ugyanakkor véleményem szerint nem az erőszak vált kifejezettebbé a szerbiai családokban, hanem az intézmények agilitásának, aktív munkájának köszönhetően az áldozatok bátrabbá váltak és többen tesznek jelentést az őket ért bántalmazásról. Tehát nem a bűntények, hanem a bejelentések száma emelkedett. Ennek ellenére továbbra sem szabad azt hinni, hogy a bejelentések száma valósan rámutat a családon belüli erőszak gyakoriságára. Minél több áldozatnak kellene bejelenteni az őt ért bántalmazást, ezzel erőt és bátorságot adnának a többi áldozatnak.
Kik a családon belüli erőszak leggyakoribb áldozatai?
– Az erőszak világméretű probléma, előfordulási formái Szerbiában és Zomborban is ugyanazok, mint máshol. Téves az elképzelés, hogy az erőszak egy-egy állam gazdasági helyzetétől, státusától függ. Az erőszak mindenhol jelen van, az áldozatok pedig mindenhol a család leggyengébb tagjai. Az első számú áldozatok továbbra is a nők. Az idős szüleiket, főleg az anyákat, szintén gyakran bántalmazzák, ebben az esetben a gyermekek az elkövetők. A gyerekek feletti erőszak esetében a legnehezebb eljárnunk, mivel a gyerekek ritkán vallanak bárkinek az erőszakról.
Hogyan lehetne csökkenteni a szóban forgó társadalmi problémát?
– Az erőszak áldozatait meg kell védeni a nem hatékony és nem együttműködő intézményektől. Az áldozatoknak joguk van a védelemre. A hatékonyság növelésének érdekében Szerbia szociális központjait jegyzőkönyvbe foglalt rendeletek segítségével hálózatba kell tömöríteni, hogy mindenhol ugyanazon a hatékonysággal tudjanak eljárni, ugyanazon szigorral szankcionálják az erőszakot. Ha az intézmények nem reagálnak, akkor azzal tehetetlenné, vagyis ők is áldozattá válnak, az erőszak elkövetői ekkor az egész rendszert uralmuk alatt tartják. Fontos a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény meghozatala, mivel ez a jogszabályozás meghatározná az elkövetők szankcionálását, és az áldozatok védelmét. A törvény azonban még nem minden, sokkal fontosabbak az alkalmazást lehetővé tevő, a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályozások. A törvényeket nem elég meghozni, alkalmazni is kell azokat.
