Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője szerdán kora este adta át Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek az Európai Bizottság Szerbiáról szóló éves országjelentését.
Korábban a nap folyamán Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottságának az ülésén ismertette az Európai Bizottság korábban elfogadott bővítési csomagját, illetve azon belül az egyes országokról – hat nyugat-balkáni állam és Törökország – szóló éves jelentéseket. David McAllisternek, a bizottság elnökének szavai szerint a legutóbbi csomag közzététele óta az európai kontinens helyzete alapvetően megváltozott, Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra kötelezi az EU-t, hogy átgondolja a különböző politikáját.
Várhelyi Olivér egyetértésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi bővítési csomag bemutatása óta megváltozott a világ, súlyos fejlemények következtek be, az EU bővítésével kapcsolatban ugyancsak. Az ukrajnai háború megváltoztatta a biztonsági környezetet és próba elé állítja az EU szabványalapú rendszerét – hangzott el. A bővítés geostratégiai beruházás – jegyezte meg. Ukrajna, Moldova és Grúzia a háború kitörése után benyújtott uniós csatlakozási kérelme is azt bizonyítja, hogy a biztonság szempontjából az EU szerepe meghatározó – hangsúlyozta.
Várhelyi a folytatásban kiemelte, hogy az EU számára a Nyugat-Balkán továbbra is prioritás. Az EU-nak stratégiai érdeke fűződik a Nyugat-Balkánhoz, a térség országai számára pedig saját jólétük szempontjából is lényegbevágó, hogy mielőbb belépjenek az EU-ba – nyomatékosította.
A nyugat-balkáni térség egészének szempontjából Várhelyi rámutatott, hogy az energetikai válság a régió számára ugyanakkora kihívás, mint az EU számára. Mint kiemelte, arra kérték a térség országait, hogy csatlakozzanak a közös közbeszerzési platformhoz, elsősorban az együttes földgázbeszerzésekről van szó. Az energiaközösségen keresztül az EU megnyitja a Nyugat-Balkán előtt az árampiacát – mondta Várhelyi.
– Az idei csomagban külön odafigyeltünk a két évvel ezelőtt elindított gazdasági és beruházási tervre. Ez 9 milliárd eurós IPA-finanszírozást tartalmaz, illetve 20 milliárd eurós potenciális beruházást az elkövetkező kilenc évben. A pénzek már elindultak, az elmúlt időszakban 1,2 milliárd eurót hagytunk jóvá a nyugat-balkáni beruházási keretben, továbbá 24 zászlóshajóprojektről van szó, ezek még 3,4 milliárd eurót jelentenek. A beruházási terv az energiaválság szempontjából is fontos, most olyan beruházásokra kell összpontosítanunk, amelyek támogatni tudják nyugat-balkáni partnereinket az energiabiztonság elérésében – fejtette ki Várhelyi.
Szerbiához kapcsolódóan a bővítési biztos kiemelte, hogy az ország folytatta jogállamisági reformjait, az idén januárban alkotmányos reformot fogadtak el az igazságügy területén, most ezt hajtják végre. Várhelyi szavai szerint az EB elismeri, hogy Szerbia eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelem területén, ám további eredményeket vár el a szólás- és a sajtószabadság terén. Az EU Szerbia legfontosabb politikai és gazdasági partnere, így segíteni akar Szerbiának abban, hogy szembe tudjon szállni az aktuális kihívásokkal, például az energiabiztonság területén – hangzott el.
– Számítani akarunk Szerbiára, mint őszinte európai partnerre és szövetségesre, amelyik az EU-val együttesen áll ki a biztonságért, a jólétért és a közös értékeinkért. A jelenlegi geopolitikai kontextusban egyértelmű, hogy Szerbiának az EU külpolitikájához kell igazodnia, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókhoz való csatlakozást is – fogalmazott Várhelyi.
Válaszolva egy később elhangzó kérdésre, hogy Szerbia tekintetében mi az átléphetetlen határvonal, Várhelyi a jogállamiság területén való esetleges jelentős visszaesést emelte ki, mondván, hogy ebben az esetben először pénzügyi megszorítások foganatosítását javasolhatják, majd a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.
Később megtartott sajtótájékoztatóján Várhelyi szintén úgy fogalmazott, hogy a nyugat-balkáni térség csatlakozási folyamatának gyorsabbá kell válnia.
SENKI SEM ELÉGEDETT SZERBIÁVAL
A Külügyi Bizottság ülésén felszólaló ToninoPicula (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) nem tartja megfelelőnek a nyugat-balkáni országok csatlakozásának ütemét. Az elmúlt évek legnagyobb kudarca az, hogy Szerbia nem csatlakozott az uniós szankciókhoz – fejtette ki, majd kitért arra, hogy Szerbiában továbbra sem alakult meg a köztársasági kormány, noha a parlamenti választásokat április 3-án tartották meg.
Ilhan Kyuchyuk (Renew Europe) ugyancsak abbéli véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények okán integráltabb Európára van szükség, így a nyugat-balkáni térség csatlakozásának gyorsabbá kell válnia. A képviselő szavai szerint Szerbiával kapcsolatban aggályai vannak, értékelése szerint az EU-nak az eddigieknél szigorúbban kellene fellépnie Szerbiával szemben. Szerbiának csatlakoznia kell a szankciós politikához, amennyiben a kollektív nyugathoz óhajt tartozni – nyomatékosította.
Viola von Cramon-Taubadel (Zöldek) arról beszélt, hogy Szerbia esetében visszaesés jellemző az uniós külpolitikával való összehangoltság tekintetében.
Bővítési fásultság jellemző mind az EU, mind a nyugat-balkáni térség vonatkozásában – emelte ki AnnaFotyga (Európai Konzervatívok és Reformerek). Szerinte a külpolitikai harmonizáció tekintetében Szerbia magatartása aggodalomra ad okot.
Gál Kinga (Fidesz) felszólalásában kifejtette, hogy a térségben talán Szerbia függ leginkább az orosz földgáztól, így az a kérdés, hogy a bizottság miként támogatja az országot ebben a tekintetben, például a földgáz más forrásokból való beszerzésében vagy a felmerülő költségek fedezésében. Erre a kérdésre válaszolva Várhelyi elmondta, hogy rövid-, közép- és hosszú távú terveket dolgoznak ki a térség energiahordozókkal való ellátásának vonatkozásában, továbbá energia-támogatási segélycsomagot alakítanak ki, de egyéb támogatásra is számíthatnak a térség országai az energiaválság kezelésében.
AZ EU HOZHAT VÁLTOZÁST
A folytatásban felszólaló Vladimir Bilčik, az EP szerbiai jelentéstevője egyetért azzal, hogy Oroszország ukrajnai agressziója a bővítés folyamatát is érinti. Szavai szerint Szerbiára hatalmas nyomás nehezedik, ám az ország már akkor döntött, amikor kérelmezte az EU-hoz való csatlakozást. Most vállalnia kell a döntés velejáróit, illetve meghoznia a szükségszerű súlyos döntéseket. Az EU intézményei arra számítanak, hogy mielőbb megalakul a szerb a kormány, és ez az ország külpolitikáját összehangolja az unióssal, hiszen az összehangoltság jelenleg csupán 45 százalékos – hangsúlyozta Bilčik, mondva, hogy a külpolitikai harmonizációhoz tartozik az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelése.
El kell ismerni, hogy a szerbiai képviselőházba visszatért a pluralizmus, ám a szólásszabadság tekintetében további előrelépés szükséges – emelte ki Bilčik, aki a kezelendő problémák között említette Szerbia elnéptelenedését, az energetikai helyzetet, valamint a környezetvédelmet, rámutatva arra, hogy Belgrád és az ország más városai rendre a világ legszennyezettebb levegőjű országainak a listájára kerülnek. Szerbia számára Európa tud változást hozni, nem pedig Kína vagy Oroszország, most az a kérdés, hogy ezt miként lehet a leghatékonyabban megértetni a szerb állam vezetőségével – hangsúlyozta Bilčik.
A továbbiakban a Tanácson a sor, hogy megvitassa az EB ajánlásait, és döntsön a következő lépésekről.
