– Amikor Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, és miután Macedónia elismerte a függetlenségét, Szerbia egy felelőtlen döntés meghozatalának függvényében kiutasította Szerbiából, illetve Belgrádból Macedónia nagykövetét. A történtek folyományaként a két ország kapcsolata a lehető legalacsonyabb szintre esett, e téren csak idén tavasszal állt be változás, vagyis a két ország közötti feszültséget illetően enyhülés vette kezdetét, és ennek a folyamatnak a következő állomása volt a mostani látogatás. Tárgyaltunk a macedón parlament integrációs és külügyi bizottságával, a képviselőház egyik alelnökével és az európai integrációval megbízott kormányalelnökkel. Több ok miatt volt érdemes eljönni. A régió országai közötti együttműködés az európai uniós csatlakozás egyik legalapvetőbb feltétele. Másrészről pedig alkalmunk volt olyan témákról beszélni, amelyek Vajdaság polgárait kevésbé érintik, a macedónok számára viszont annál fontosabbak. Beszédtéma volt a Szerbiában maradt régi devizabetétek kérdése, a korábban Szerbiában dolgozó macedón polgárok nyugdíjának ügye, vagy a két ország közötti határátkelőhelyek kérdése. Ezek, és az elemzett témák, megoldásra váró kérdések esetében úgy tűnik, meg lehet majd találni a megoldást, és ezzel még tovább javulhat a két ország kapcsolata. Ennek függvényében pedig Szerbia nemzetközi megítélése is kedvezőbb lehet, amitől nagy mértékben függ, hogy az uniós csatlakozás mikor kerül valóság közelbe.
A jószomszédi viszony fontosságán kívül miért jelentős Szerbia számára Macedónia?
– Macedónia Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere, déli szomszédunk árubehozatalának jelentős része Szerbiából származik. Az egykori közös állam eredményeként kialakult történelmi múlt a jó kapcsolatok ápolására kötelezi a szerbiai politikusokat. Emellett nem szabad megfeledkezni a Szerbiában élő jelentős számú macedón kisebbségről sem. Bár szerintem a kapcsolatjavításra azért van a legnagyobb szükség, mivel az EU-ban rossz kép alakult ki ezekről az országokról, és ez a kép azt mutatja, hogy ezek az országok folyamatos konfliktusban vannak egymással. Ezen kell változtatni.
Ha arról beszélünk, hogy az uniós csatlakozás szempontjából fontos a régió országai közötti jó kapcsolat, akkor Szerbia mennyire tesz eleget ennek a követelménynek? Mi jellemzi a többi országgal kialakított kapcsolatot?
– A volt Jugoszlávia szinte mindegyik tagköztársaságával vannak nyitott kérdések, gondok és problémák. Ezek némely országok esetében nagyobb problémák, mások esetében kisebbek. Egyes kérdésekre már sikerült megoldást találni, de ez ügyben sokat kell még tenni. Az uniós csatlakozás szempontjából az a kulcskérdés, hogy a vitáknak a megoldása folyamatban van-e. Nem az a lényeg, hogy egyik napról a másikra megoldódjon minden ehhez kapcsolódó kérdés, hanem hogy jó irányba haladjanak a dolgok.
Az utóbbi időszak erőszakos kilengései mennyire befolyásolják az uniós csatlakozást?
– Az utóbbi néhány hét erőszakos kilengései rendkívüli mértékben befolyásolják Szerbia uniós csatlakozását. A történések függvényében nehezebbé válik azoknak az uniós tisztségviselőknek a döntése, akik Szerbia csatlakozásáról döntenek. Az EU polgárainak nagyon nehéz elmagyarázni, hogy miért kellene egy olyan országot az unió tagjává fogadni, ahol ilyen dolgok történhetnek. Az állami intézmények reakciója ugyan nem nevezhető teljes mértékben kielégítőnek, de mégis megfelelőbben léptek fel mint mondjuk 2004-ben, amikor a magyarok elleni támadások szaporodtak meg.
