A probléma akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a hirdetésben szereplő telefonszám állítólag téves és az érdeklődők nem a hirdetés feladóját hívták, hanem egy másik személyt, Dragi Bulatovićot, aki a kommunális felügyelőség munkatársa.
Svetozar Karanović, a Dnevnik hirdetőosztályának igazgatója tegnap elmondta, a sértett, vagyis Bulatović már néhány órával a hirdetés megjelenését követően felkereste a lap szerkesztőségét, és kijelentette, visszaéltek telefonszámával és most el kell viselnie a hirdetés alapján érdeklődő személyek zaklatását.
– Azt állította, hogy egy olyan hirdetés jelent meg az újságban, amit nem ő adott fel, továbbá követelte, hogy áruljuk el a hirdetés feladójának nevét. Kérésének nem tehettünk eleget, mivel az ingyenes apróhirdetések esetében a polgárok mobiltelefonon, esetleg interneten küldik el, vagy pedig a szerkesztőség épülete előtt álló postaládába dobják a hirdetés szövegét tartalmazó szelvényt – részletezte Karanović, utalva arra, hogy szinte lehetetlen kideríteni a hirdetők személyazonosságát.
Az igazgató a továbbikban hozzátette, a vitatott hirdetést nem adták többé közre, ennek ellenére a szerkesztőségben megjelent a kereskedelmi felügyelőség munkatársa, aki a lapot azzal vádolta, hogy a hirdető személyének előzetes, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése nélkül jelentette meg a szóban forgó hirdetést.
Vukosava Ivanov, a kereskedelmi felügyelőség munkatársa állítólag arról igyekezett meggyőzni a lap illetékeseit, hogy az lenne a legjobb, ha kártérítést fizetnének a kommunális felügyelőségnél alkalmazott kollégájának, csak ezután hozta szóba a szabálysértést és az ezzel járó következményeket, jelentette ki Karanović.
A Dnevnik hirdetőosztályának igazgatója azt is leszögezte, hogy lehetetlen a lapban megjelenő összes apróhirdetést ellenőrizni, ezek száma ugyanis 4 és 5 ezer között mozog hetente.
A tegnapi tárgyaláson egyébként az ügyet kivizsgáló felügyelőnek kellett volna tanúskodnia, Nemanja Aleksić, a Dnevniket képviselő ügyvéd viszont kérte, hogy Ivanovot, valamint Bulatovićot, a sértettet, egy napon hallgassa meg a kihágási bíró, mivel az ügyvéd szerint a két személyt szembesíteni kell egymással a valóság feltárásának érdekében.
– Alapos gyanú áll fönn, hogy valaki anyagi haszonszerzés szándékával visszaélt hivatali helyzetével. Bulatović két órával a hirdetés megjelenését követően már kártérítést követelt a szerkesztőségben, majd 8 nappal később kolléganője, még mielőtt megkezdte volna az ellenőrzést, először a kártérítés kifizetését szorgalmazta – vélekedett Aleksić.
Dušan Vlaović, a Dnevnik vezérigazgatója szerint, ha a lapot egy apróhirdetésben megjelent téves telefonszám miatt elítélik, akkor az a médiumok bizonytalanná váló helyzetének lesz a bevezetője, egy időszak kezdete, amikor a haszonszerzés szándékával bárki bármiért beperelheti a médiumokat.
MÁS LAPOK GYAKORLATA
A Magyar Szó utánajárt, hogy vajon más lapok ellenőrzik-e a hasábjaikon megjelenő kishirdetések adatinak pontosságát.
A Blic szerb nyelvű napilap hirdetőosztályának munkatársa közölte lapunkkal, hogy a hirdetéseket csakis a hirdető személyi igazolványának felmutatása és az abban szereplő adatok lejegyzése után veszik át. A Blic munkatársa szerint csakis így lehet elkerülni a tévedést, illetve a szántszándékkal elkövetett megtévesztést.
A Vojvođanska svaštara hirdetőújság szelvényeire a hirdetést átadó személynek rá kell írnia nevét, címét és telefonszámát, a megadott információk pontosságát azonban szinte lehetetlen ellenőrizni, közölte lapunkkal a hirdetőújság munkatársa, majd hozzátette, az internetes oldalon, vagy a szöveges üzenetekben elküldött hirdetéseket még nehezebb ellenőrizni.
JOGI HÁTTÉR
Lapunk jogi kérdésekben jártas informátora egy kereskedelmi felügyelővel folytatott beszélgetése után elmondta, a szóban forgó felügyelőségnek jogában áll kérvényezni a szabálysértési eljárás megindítását, amennyiben egy fizetett szolgáltatás szolgáltatója szándékosan, illetve nem szándékosan, de mégis téves adatokat közöl, vagy bármilyen más módon hibát követ el.
– Ha egy hirdetésben hamis adat jelenik meg, függetlenül attól, hogy szándékosan vagy nem, akkor a károsult személy bejelentése alapján, a kereskedelmi felügyelőség kivizsgálja az esetet, és ha alátámasztja az adatok hamisságát, akkor szabálysértési feljelentést tesz, vagyis kérvényezi a szabálysértési eljárás megindítását – részletezte lapunk informátora.
Buckó György szabadkai ügyvéd a tájékoztatási törvényből idézve elmondta, egy lap téves, pontatlan, valamint nem teljes adatközlése miatt károsuló személyek kártérítési követeléssel élhetnek. A folytatásban az ügyvéd a szóban forgó törvény több idevágó rendelkezéséből is idézett, a károsultak minden esetben csakis kártérítést követelhetnek.
– A tájékoztatási törvény a szóban forgó esetre a kártérítési követelésen kívül nem irányoz elő semmiféle szankciót, és még véletlenül sem szabálysértési eljárás lebonyolítását – nyilatkozta lapunknak Buckó György, aki ebben a pillanatban nem igazán érti, hogyan is indulhatott a szóban forgó vádakkal eljárás az Oglasne novine ellen.
