Pénteken és szombaton kettő, egymással szoros kapcsolatban lévő világnapról emlékeztünk, illetve emlékezünk meg, az élelmezési és a szegénység elleni küzdelem világnapjáról. Ebben az évben Szerbiában mintegy 700 ezer polgár szorult a létminimum határa alá, közülük a legtöbben idősek, illetve gyermekek. Veran Matić , a B92 RTV fő- és felelős szerkesztője szerint országunkban szégyen szegénynek lenni, illetve a szegényeknek kell a leggyakrabban elviselniük a többi polgár diszkriminációját.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 1945. október 16-án alakult meg, a jelképes dátumon 1979 óta a Föld gyakorlatilag minden országában megemlékeznek az élelmezési világnapról. Szombaton, vagyis október 17-én, pedig immár 18. alkalommal emlékezünk meg a szegénység elleni küzdelem világnapjáról. A két fogalom, szegénység és éhség, szinte elválaszthatatlan egymástól. A nemzetközi mércék szerint az számít szegénynek, akinek 2 dollárnál kevesebb jut naponta, közöttük találjuk azokat, akiknek már ennivalóra sem jut rendszeresen, az éhezőket. Naponta megközelítőleg 25 ezer ember hal éhen, vagyis 3,5 másodpercenként egy. Többségük gyerek. A világon 1,2 milliárd szegény él.
A SZEGÉNYSÉG SZERBIÁBAN
2002 és 2007 között a szerb kormány a szegénység mértékének alakulását illetően pozitív irányú változásról számolhatott be, ebben az időszakban országunkban enyhén, de folyamatosan csökkent a szegénység szintje. 2008-tól azonban egy ellenkező irányú változás vette kezdetét, és ismét egyre több honfitársunknak kellett szembenéznie a szegénységgel. Lapunknak a már korábbról is ismert tényeket, adatokat Ljubomir Pejaković, a munkaügyi és szociálpolitikai miniszter különleges tanácsosa erősítette meg, továbbá elmondta, Szerbiában 2004 óta a Köztársasági Statisztikai Hivatal a háztartások fogyasztásáról készült felmérés (APD) útján követi a szegénység alakulását.
2007-ben a lakosság 7,7 százaléka élt a létminimum határa alatt, 2008-ban a polgárok 7,9 százaléka, míg 2009 első felének végén Szerbia polgárainak már 9,2 százaléka, mintegy 700 ezer lakos élt a létminimum alatt. Idén az számít szegénynek, aki havonta 8360 dinárnál kevesebbet költ, tudtuk meg mindezt Pejakovićtól, aki szerint nem kell kétségbeesni a szegénység növekedését illetően, a tranzíciós országok adataival összehasonlítva Szerbiában egyáltalán nem drámai a helyzet. 2010-ben valószínűleg tovább fog növekedni a szegénység, bár kicsit enyhébben, mint ebben az évben, vélekedett a miniszter tanácsosa, majd hozzátette, ha sikerül föléleszteni a termelést, akkor 2010 után várhatóan ismét pozitív irányú változás veszi kezdetét e téren.
Pejaković arra már nem tudott pontos választ adni, hogy hány polgárnak kell az éhséggel szembenéznie.
– Csak következtetni tudunk az éhezők számára, erre leginkább a népkonyhákban étkező polgárok száma mutat rá, hiszen a segítségnek ezt a formáját csak a legszegényebbek veszik igénybe. Szerbiában a Vöröskereszt szervezésében jelenleg 58 népkonyha működik, ezekben megközelítőleg 25 ezer polgár jut meleg ételhez. Becsléseink szerint még legalább 5 ezerrel több adag ételt kellene naponta kiosztani, hogy kielégítsük a meglévő igényt. A szerb kormány támogatja a népkonyhákat, a legújabb akció keretében az árutartalékból 100 millió dinár értékben mintegy 560 tonna élelmiszert juttatunk majd el a népkonyhákhoz – számolt be Pejaković.
STRATÉGIA A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSÉRE
A szerb kormány 2004-ben hivatalosan is megkezdte alkalmazni a már korábban kidolgozott stratégiát a szegénység csökkentésére. A stratégia ez év szeptemberében lezárult, de az alkalmazásán dolgozó csoport most a szociális bekapcsolódásért és a szegénység csökkentéséért küzdő munkacsoport néven az európai integrációért felelős kormányalelnök kabinetjének keretében működik. Tehát a korábbi stratégia valójában csak átalakult, illetve bővült, tudta meg a Magyar Szó Jelena Markovićtól, a csoport munkatársától, aki a továbbiakban elmondta, az európai integráció szempontjából nagyon fontos, hogy a kormány az európai jó szokásokkal összhangban fejlessze a szociálpolitika fölzárkóztatását. A munkacsoport hatáskörébe tartozik, hogy ellenőrizze a kormány kapacitásának erősítését e téren.
Marković szerint a szegénység növekedése egyrészt a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, és az energiaforrások világméretű, mintegy 20 százalékos drágulásával magyarázható. A gazdasági válság, a karcsúsított költségvetés és a gazdasági tevékenységek csökkenésének függvényében az elkövetkezendő időszakban várhatóan tovább fokozódik Szerbiában a szegénység, közölte Marković, majd a következő részleteket ismertette meg velünk:
– A szegénység leginkább az időseket és a gyermekeket érinti, ezután következnek a nagycsaládosok (hat és több fő). Ami a területi eloszlást illeti, 2008-ban Belgrád és Közép-Szerbia területén emelkedett legjelentősebben a szegények száma, Vajdaságban azonban 11,3 százalékról 9,2 százalékra csökkent a létminimum alatt élő polgárok aránya.
Marković arra is rámutatott, hogy a szerzett tudás, vagyis a képzés nagyon fontos tényező a szegénység elkerülését illetően. 2007-ben a szegények 41 százaléka még az általános iskola elvégzéséről szóló diplomával sem rendelkezett, míg a főiskolai végzettségűek aránya a szegények csoportjában 1,7 százalék volt.
ÉHSÉGGEL AZ ÉHSÉG ELLEN
Veran Matić, a B92 RTV fő- és felelős szerkesztője szerint Szerbiában szégyen szegénynek lenni, országunkban a szegényeknek kell szembesülniük leggyakrabban diszkriminációval. A Világbank nemrégen elkészített értékelése alapján a szerb kormány nem hatékony a szociális kérdések megoldását illetően, hallhattuk a folytatásban a B92 első emberétől. Tehát egyrészt meg kell változtatni a társadalomban kialakult képet a szegényekről és a szegénységről, az államnak pedig példát kell mutatnia a valós segítségnyújtást illetően, szögezte le Matić. A cél tehát megvan, a megvalósítás érdekében a B92 szervezésében pénteken egy különleges akció vette kezdetét.
– Az élelmezési világnapon, egy nappal a szegénység elleni küzdelem világnapja előtt, Éhséggel az éhség ellen jelszó alatt éhségsztrájk keretében szerettünk volna szolidaritást vállalni a mindennap nélkülözni kényszerülő polgárokkal. A pénteki akcióval valójában a polgárok figyelmét szerettük volna felhívni, hogy a szegénységet nem szabad ignorálni, minél több embernek szolidaritást kell vállalnia, mivel a válság, a tranzíció idején mindenkire lecsaphat a szegénység. Ez lesz a belépő egy másik, az Élelmet mindenkinek! elnevezésű akcióba. Terveink szerint legalább egy évig tart majd ez a kezdeményezés, ezalatt az idő alatt szeretnénk tartósan könnyebbé tenni a legszegényebbek mindennapjait – ismertette Matić.
Az Élelmet mindenkinek! akció keretében a népkonyhák jelenlegi kapacitásának kétszeresére való megnöveléséhez szükséges mennyiségű élelmet tervezik előteremteni, valamint egyéb módon segíteni az éhezőket, részletezte a B92 főszerkesztője, a folytatásban pedig hozzátette, a kezdeményezés másik célja, hogy kicsit megmozgassák az önkormányzatokat és a központi hatalmat, vagyis azokat, akik tehetnek valamint a szegénység ellen.
Olvasóinknak végezetül Milka Erkmant, a szabadkai Vöröskereszt szakmunkatársát szeretnénk idézni. Gondolkodjunk el szavain:
– Valóban szolidárisnak kell lenni, ugyanakkor nem csak ezen az egy napon. Akik segítségre szorulnak, azoknak az év minden napján segíteni kell, minden nap szolidárisnak kell lenni velük. És mindenki segíthet. Nem számít, hogy ki mit és mennyit ad, mert az adományozó birtokában lévő kevés sokat jelent annak, akinek semmije sincs.
