2024. július 19., péntek

Egy donor, hét élet

Vajdaságban 180-an várnak új vesére, 10-en pedig új májra – A szervátültetéshez mindig a hozzátartozók beleegyezésére van szükség
A szervátültetés sebészetileg az egyik legbonyolultabb beavatkozás (Illusztráció)

A világon nagyon sokan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, akiken egyedül a szervátültetés segíthet. Csak Európában 65 ezer ember várja, hogy elvégezzék rajta ezt a beavatkozást és új szervet kapjon, míg Szerbiában 1500 ember életét változtatná meg gyökeresen a transzplantáció.

A szakemberek szerint a segítség karnyújtásnyira van, ugyanis szinte mindenki donorrá válhat, erre azonban nagyon kevesen szánják rá magukat, aminek okát a szakemberek a tájékozatlanságban és a tévhitek terjedésében látják. Éppen ezért a Vajdasági Klinikai Központ munkatársai a transzplantáció és a szervek felajánlásának hetén (ami október 11-étől 18-ig tart) a polgárok tájékoztatására fektették a hangsúlyt. Többek között Szabadkára is ellátogattak.

Dr. Zoran Milošević, a Vajdasági Klinikai Központ transzplantációs csoportjának vezetője elmondta, előadásaiknak célja a népszerűsítés, és hogy eloszlassák a kételyeket a szervadományozással kapcsolatban. Mint rámutatott, amikor megkezdték a szervátültetés gyakorlatát, a sikeres beavatkozások száma alapján Szerbia az elsők között volt a világon, ám a politikai helyzet visszavetette a gyakorlatot.

– A szervátültetéssel kapcsolatban nagyon sok gond felmerül. Egyrészt, sebészetileg ez az egyik legbonyolultabb beavatkozás, de most már magunk között tudhatunk olyan sebészeket, akik világszínvonalon végzik a munkájukat. Mégis szervátültetés nem létezik donorok nélkül, aminek egyik oka a tájékozatlanság, továbbá az előítéletek, valamint azok a rossz tapasztalatok, amelyekre az elmúlt 15–20 évben volt példa. Így az emberek szkeptikusan állnak ehhez a témához – mutatott rá dr. Zoran Milošević. Újságírói kérdésre, hogy Szerbiában van-e példa a szervkereskedelemre, az orvos nemleges választ adott.

– Szerbiában erre nem kerülhet sor, ugyanis nagyon szigorú sebészeti beavatkozást igényel, ahol komoly felszerelésre van szükség. Külföldi országokban persze van erre is példa. Az afrikai országokban a pénzhiány miatt valós ez a probléma, Európában pedig már nehezebb kivitelezni, de persze jelen van. Természetesen nálunk is előfordul, hogy nem családtag nyújt segítséget, mégis a törvény, különösen az új törvény (január elsejétől lép érvénybe) azt is szabályozza, hogy azon személyek közül, akik nincsenek rokonságban a beteggel, kik lehetnek élő szervdonorok. Barátok, ismerősök, szomszédok esetében, akik szervdonorok szeretnének lenni, amellett, hogy több dokumentumot ki kell nekik tölteni, amennyiben valamilyen visszaélést sejtünk, nem végezzük el a beavatkozást. Sőt a rokonok közötti szervátültetésnél is számos vizsgálatra kerül sor, mielőtt elvégzik a beavatkozást – mutatott rá a Vajdasági Klinikai Központ orvosa.

Mint megtudtuk, a tartományi kórházban néhány olyan esetben végeztek szervátültetést, ahol nem hozzátartozók voltak a szervdonorok. Ahogyan arra dr. Zoran Milošević rámutatott, általában a hozzátartozók, házastársak vállalják a donor szerepét.

Dr. Jelica Alargić, a Vajdasági Klinikai Központ donorokat tájékoztató központjának koordinátora elmondta, hogy márciusban indították el a transzplantációt és a szervadományozást népszerűsítő programjukat.

– Célunk ezzel a programmal, hogy az emberek elfogadják a transzplantációt, mint a gyógyítás egyik sikeres módszerét, a szervadományozást pedig mint ennek fontos elemét. Ennek tudatában megalakult a szervdonorok vajdasági hálózata, amely összeköti a tartomány minden városát és községét az egészségügyi intézményeken keresztül. Az elmúlt hónapokban körbejártuk a községek és a városok jelentős részét, több egészségügyi intézménybe is ellátogattunk, ugyanis a program első lépése éppen az egészségügyi dolgozók oktatása. Tapasztalataink szerint, miután jártunk Nagybecskereken, Nagykikindán, Zomborban, Mitrovicán, Verbászon, mondhatom, hogy egy kis előrelépés tapasztalható, többen fordultak a Vajdasági Klinikai Központhoz, hogy kiváltsák a donorkártyájukat – hallottuk dr. Jelica Alargićtól, aki még hozzáfűzte, hogy a donorkártya kiváltása csupán a szervátültetés, illetve a szervadományozás ötletét támogatja.

– Fontos, hogy az emberek a donorrá válás ötletét megosszák a hozzátartozóikkal, családtagjaikkal, ugyanis azokban a bizonyos esetekben, amikor szervátültetésre kerülne sor, mindig a családtagok beleegyezésére van szükség – emelte ki a doktornő. Előadásában elmondta, hogy volt arra példa Amerikában, amikor egy közlekedési baleset után, az egyik sérültnél agyhalál állt be. A hozzátartozók nehéz döntése után ugyan, de ez az egy ember hét másik személy életét mentette meg a szerveivel.

Szerbia területén megközelítőleg 1100 beteg vár új vesére, 50 személy új májra és mintegy 10-en új szívre, ebből Vajdaságban megközelítőleg 180 beteg vár vese-, illetve 10-en májátültetésre. A számuk napról napra növekszik.