Imázsteremtés és a tekintély kezelése címmel került sor Szabadkán a Szerbiai Tájékoztatási Egyesületek első nemzetközi konferenciájára. A rendezvény keretén belül szervezték meg a Hogyan juthatunk el Szerbia jobb megítéléséhez? című kerekasztal-beszélgetést is, amelyben többek között Srđan Šaper , a McCann Erickson vállalat igazgatója , a Demokrata Párt elnökségének és főbizottságának tagja, illetve Boris Tadić közeli munkatársa vett részt. Vele folytatott beszélgetésünk során arra voltunk kíváncsiak, milyen Szerbia pillanatnyi megítélése a világban, továbbá hogyan lehetne javítani országunk imázsán.
Miként ítéli meg a világ pillanatnyilag Szerbiát?
– Az ország több mint húsz zűrzavaros évet élt át, tekintélyét ez az időszak határozza meg. Szerbia fiatal ország, csak nemrégiben kezdte meg kialakítani önálló arculatát. A nemzetközi sajtó sajnos még mindig a múlt század kilencvenes éveiben, a régióban lezajlott háborús történések függvényében foglalkozik Szerbiával. Ugyanakkor a gazdaságnak, a sportnak, a művészetnek és a jelen politikájának köszönhetően az ország új identitást kezdett építeni magának, és ezzel egy szimpatikusabb arculat kezd kialakulni. Nem tartozom azok közé, akik országunk tekintélyét rendkívül rossznak nevezik. A dolog egyébként is összetett, nem lehet egyszerűen elemezni, viszont mindenkinek tudnia kell, egyes területeket illetően Szerbia jobb fényben áll a világ előtt, mint azt magunk gondolnánk.
Kizárólag az elmúlt húsz év történéseiben kell keresni a megcsorbult tekintélyre a magyarázatot?
– Szerintem igen, már csak azért is, mivel korábban a világ nem mérlegelte Jugoszlávia tagköztársaságait egyenként. Amíg az ország szét nem esett, addig a közvélemény az országot egységes egészként vizsgálta, nem foglalkoztak külön Szerbiával, Szlovéniával vagy Horvátországgal. Most a volt tagköztársaságoknak egyenként kell dolgozniuk saját tekintélyükön.
Milyen szerepet töltenek be maguk a polgárok egy ország arculatának alakításában?
– A polgárok jelentik a kiindulópontot, mivel ők képezik a társadalom, az állam alapját, ezért fontos, hogyan tekintenek ők maguk a hazájukra. Hogyan várhatnánk el, hogy az ország a világ felé pozitív arculatot mutasson, ha maguk a polgárok nem hisznek hazájuk tekintélyében. A kormánynak, a civil szervezeteknek, és mindenkinek, aki befolyást gyakorolhat a társadalomra, azért kell küzdenie, hogy a polgárok megszeressék hazájukat. Olyan Szerbiát kell teremteni, amelyben szívesen élnének az emberek. És ha ez megtörténik, ha a szerb polgároknak változik az országukról kialakított nézetük, akkor más képet fognak országról sugározni a világ felé. Minden államnak először saját polgárai előtt kell tekintélyt teremtenie, ezután tud nyitni a világ felé.
Mekkora hatalmuk van a médiumoknak egy ország arculatának alakítását illetően?
– A médiumok minden társadalom elsődleges irányítói, sajtószabadság nélkül pedig nem lehet irányítani a társadalmat. De ugyanakkor a médiumok felelősséggel is tartoznak, méghozzá olyan értelemben, hogy a társadalomról bemutatott képnek egyensúlyban kell lennie. Minden társadalomban vannak rendkívül rossz, és rendkívül jó jelenségek, történések, a médiumoknak mindkettőt be kell mutatniuk. A mai világban valóban nem könnyű újságírónak lenni, de az újságírónak először is önmagával kapcsolatban kell kritikusnak lennie. Csak akkor szabad egy témával foglalkoznia, ha megfelelő előtudással rendelkezik hozzá, és soha sem szabad szenzációhajhásznak lenni. A jót ugyanúgy be kell mutatni mint a rosszat, hiszen ez felel meg a valóságnak, ezzel lehet egy ország valós képét bemutatni. Ha a médiumok csak a rosszról tudósítanak, azzal rengeteget ártanak az államnak.
Tud-e receptet Szerbia imázsának javítására?
– Biztos, sikerre vezető recept nem létezik. Szerintem a legfontosabb kiépíteni a polgárok önbizalmát. Sem felsőbbrendűségi, sem alsóbbrendűségi érzések elhatalmasodását nem szabad megengedni. Országunk polgárai túl sokáig voltak elzárva a világtól, ezzel elveszítették önbizalmukat, ezért nagyon fontos, hogy Szerbia megtette az első lépéseket a világ felé. Mert ha végre mi is megtaláljuk helyünket a világban, akkor polgáraink is visszanyerik önbizalmukat, és az ország tekintélye is magasabb szintre emelkedik.
Mennyire rontja Szerbia tekintélyét az, hogy még mindig nem fogadták el Vajdaság statútumát?
– Nem hiszem, hogy a statútum elfogadásának késlekedése nagyon befolyásolná az ország tekintélyét, vagy akár Szerbia európai integrációját. Ebben az országban mindenkinek érdeke, hogy Vajdaság megkapja a statútumot, hogy Vajdaság elnyerje az őt megillető jogokat. Ezért, véleményem szerint, sokkal okosabb még néhány hetet, vagy hónapot szánni az ügy lebonyolítására. Ezzel sikerülne elérni, hogy a dokumentumot még nagyobb többséggel fogadja el a parlament. A statútum szempontjából csakis előnyt jelent, ha minél nagyobb parlamenti többség megerősítését nyeri el. Minél több embert kell meggyőzni arról, hogy a statútumban lefektetett autonómia nemcsak Vajdaság, hanem egész Szerbia hasznára válik, hogy ezzel Vajdaság nem elszakadni akar az országtól, hanem a legjobb részévé szeretne válni.
