A munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium a közelmúltban a nyugdíjrendszer reformját helyezte kilátásba. A legújabb értesülések szerint ezzel kitolódhat a nők nyugdíjkorhatára. Tény, hogy Szerbiában egyre kevesebb a munkás, és egyre több a nyugdíjas és a munkanélküli, ennek ellenére sem a lapunknak nyilatkozó közgazdász, sem a szociológus nem tartja jó ötletnek a bejelentett intézkedést.
A Nemzetközi Valutaalap a szerb kormánnyal folytatott tárgyalások kezdetétől fogva takarékoskodási intézkedések végrehajtását követelte országunktól, aminek folyományaként a szerb kormány az utóbbi hónapok folyamán több takarékoskodási ötlettel is előállt. A B92 minisztériumi értesülései szerint az egyik takarékoskodási intézkedés a nyugdíjrendszert érintheti. A lehetséges reform európai mintára a nők nyugdíjkorhatárának 5 évvel való kitolására vonatkozhat, közölték a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium illetékesei.
Nem megerősített sajtóinformációk szerint az ide vonatkozó törvénytervezet ez év végéig készülhet el, és akkor az is kiderül, hogy a férfiak és a nők is 65 éves korukban mehetnek-e nyugdíjba. A témához kapcsolódó kérdéseinkkel felkerestük az illetékes minisztériumot, ám a sajtófelelős a kért információkat a munkatársak elfoglaltságára hivatkozva csak a jövő hét elejére ígérte.
FENNTARTHATATLAN NYUGDÍJRENDSZER
Szerbiában 2002 óta folyamatosan növekszik a nyugdíjasok száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre több munkás veszíti el munkahelyét. Ennek következtében egyre kevesebb munkásra egyre több nyugdíjas jut. A szerbiai közgazdászok szerint az állami nyugdíjrendszer ilyen formájában fenntarthatatlan. Míg 1981-ben négy munkásra jutott egy nyugdíjas, addig 2002-től kezdődően ez az arány szinte 1:1. A kimutatások szerint országunknak 7,5 millió lakosa van, közülük 1,9 millió dolgozó, 1,6 millió nyugdíjas és 758 ezer a munkanélküli.
Miroslav Zdravković közgazdász, az Ekonomija internetes kiadvány szerkesztője szerint Szerbia hamarosan a világ egyetlen olyan országává válhat, ahol több a nyugdíjas, mint a munkás. Szerbia egyre mélyebbre ássa magát, vélekedett lapunknak a közgazdász. Kijelentését azzal az adattal magyarázta, hogy a nyugdíjalapot minden hónapban az áfából befolyó összeg mintegy 80 százalékával ki kell pótolni a nyugdíjak kifizetéséhez. Zdravković szerint a nők nyugdíjkorhatárának kitolása nem jelentene megoldást a jelenlegi problémákra, az államnak inkább új munkahelyek megnyitására kellene törekednie.
– Az államnak minél több embernek kell munkát adnia, új befektetőket kell az országba vonzani. Fokozni kell a határon átnyúló együttműködést a régió országaival. Több munkás több járulékot jelent, így pedig azt lehetne kikerülni, hogy a nyugdíjakat más forrásokból keljen kipótolni – részletezte Zdravković.
INKÁBB MUNKÁT A FIATALOKNAK
Európa bizonyos országaiban valóban működőképesnek bizonyult a Szerbiában is tervezett intézkedés, de ezekben az országokban a munkafeltételek is jobbak, szögezte le a Magyar Szónak Ljubomir Đorđević szociológus, ma nyugdíjas.
– Szerbiában lassan egymillió munkanélküli lesz. Ha ezt a tényt is szem előtt tartjuk, akkor egyértelmű, hogy a nyugdíjkorhatárt illetően mindennek maradnia kell a régiben. Aki akar, vagy akinek kell, menjen nyugdíjba, a fiataloknak azonban munkahelyet kell teremteni – hangsúlyozta a szociológus, majd arról szólt, hogy miért is nincs az államnak pénze a nyugdíjakra. Az államnak kicsi a bevétele, ez többek között azért van így, mivel az egykori közvállalatok újdonsült tulajdonosainak többsége nem fizeti munkásai után a járulékokat és az adót, részletezte Đorđević.
– Ha ezek a vállalattulajdonosok fizetnék az adót, akkor nem az állami költségvetés 42 százalékát kellene a nyugdíjakra fordítani, hanem kevesebbet. Ha pedig még a járulékokat is fizetnék, akkor még több pénz maradna az állam kasszájában. Az államnak az ilyen személyektől el kellene koboznia vállalatukat és eladni olyan személyeknek, akik növelni fogják a termelést, a kivitelt, munkásokat alkalmaznak és még a járulékokat is fizetik – hallhattuk Đorđevićtől, aki szerint sem elméletben, sem gyakorlatban nem létezik és nem is létezett a szerbiai politikai rendszerhez hasonló.
– Feudalizmusban élünk. Szerbiában nem egyének a feudalisták, hanem a pártok, akik egymás között felosztják az ország tulajdonát. Nem is akarják fellendíteni a gazdaságot, hanem csak azt nézik, hogyan juttassanak minél több hasznot pártjuknak. Ezért kell minél nagyobb befolyáshoz juttatni a civil szektort, mert mindegy melyik kormány van hatalmon, nekik nem áll érdekükben gyökeres reformokat végrehajtani – mondta el a szociológus.
A NYUGDÍJKORHATÁR ALAKULÁSA MÁS ORSZÁGOKBAN
Férfiak Nők
Oroszország 60 55
Olaszország 65 65
Hollandia 65 65
Egyesült Államok 67 67
Németország 67 67
Horvátország 65 60
Szlovénia 63 61
A DOLGOZÓK, A NYUGDÍJASOK ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA TÉRSÉGEKRE LEBONTVA (Zárójelben a nyugdíjasok és a munkanélküliek százalékaránya a dolgozók számához viszonyítva)
Dolgozók Nyugdíjasok Munkanélküliek
Vajdaság (Újvidék nélkül) 351 058 319 065 (90,9) 172 249 (49,1)
Szűkebb Szerbia 785 796 780 484 (99,3) 460 075 (58,5)
Újvidék 129 715 62 243 (48,0) 27 653 (21,3)
Belgrád 593 337 356 304 (60,1) 98 410 (16,6)
Szerbia összesen 1 859 906 1 580 339 (85,0) 758 387 (40,8)
