Božidar Đelić kormányalelnök évek óta egyengeti az ország európai uniós útját, különösen körültekintően igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a vízumkényszer feloldása gyorsan és zökkenőmentesen történjen.
A 9. Szerbiai gazdasági csúcstalálkozón beszámolt arról, hol tartunk most, s ez jó alkalom volt a beszélgetésre.
Örömmel vesszük tudomásul, hogy január elsejétől nem kell vízum, és hogy addig még sok kötelezettséget kell teljesíteni?
– Nem. Minden feltételnek eleget tettünk, legalábbis ebben a tekintetben, de ez nem azt jelenti, hogy felszabadultan várhatjuk a nagy pillanatot, hogy csatlakozzunk az Európai Unióhoz. A schengeni fehér lista státusának elnyerése nem egyszerű dolog, ahhoz viszont, hogy azt megtartsuk, bizony számos szabály előírásait kell betartani és jó néhány követelményt kell teljesíteni. Például nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az országba illegális bevándorlók jöjjenek, fokozottan oda kell figyelni, hogy a rendőrség és a határőrség a szabályoknak megfelelően végezze a munkáját. A minap fordult elő Szerbia és Magyarország határán, hogy egy emigráns csoport illegális módon próbált betörni a schengeni övezetbe, bizony figyelmeztetésként kell felfogni, hogy a jövőre nézve ilyesmi ne fordulhasson elő. Mert január elseje után, a nagy eufóriát, a vízummentesség örömét követően, január másodika fog következni, amikor folytatnunk kell a megkezdett munkát, szigorítani a szabályokon, mert az ország elsődleges célja nem a schengeni fehér lista, hanem az EU-csatlakozás, az, hogy a schengeni övezet teljes jogú tagjaivá váljunk, és hogy a jövőben a szerb konzulátusok adhassanak ki schengeni vízumot azoknak, akik ebbe a térségbe kívánnak jönni.
Elégedett a megkezdett folyamattal és annak alakulásával?
– Igen, az vagyok, hiszen most kaptam választ a schengeni fehér listára való felkerülésről, mindenhonnan pozitív visszajelzés érkezik a munkánkra vonatkozóan, mi pedig készen állunk arra, hogy egy átfogó reformot valósítsunk meg, ami most talán már könnyebb lesz, amikor a feltételek teljesíthetővé válnak, s nem lesz többé politikai jellegük, politikai megkötések, s az is serkentőleg hat, hogy a polgárok érzik az előrehaladást, megvalósíthatónak látják, hogy január elsejétől vízum nélkül utazhatnak külföldre. Épp a napokban kaptam meg azt a jelentést, amelyet az október 15-e és 18-a között Belgrádban tartózkodó, úgynevezett műszaki bizottság készített el rólunk, s ebben kielégítőnek minősítik a felkészültségünket, így mondhatom azt, hogy önbizalommal felvértezve várjuk az Európai Parlament véleményezését, amely november 12-én készül majd el, és az Európai Unió minisztertanácsának a döntését, ami december elsejére várható.
Sok akadályt kellett Önnek leküzdenie ahhoz, hogy mindezt elérje?
– Nem volt könnyű, de lelkesen láttam hozzá a munkához, amely kétéves folyamat volt. Mára már sokkal többen bekapcsolódtak a csatlakozási folyamat intézésébe, de bizony eleinte sok nehézséggel kellett szembenéznem, mert rengeteg volt az olyan munkatárs, aki szkeptikusan tekintett a dolgokra, egyszerűen nem hitték el, hogy sikerülni fog. Sokan sokszor emiatt felelősségre vontak engem, s most így a célvonalban megelégedés tölt el. Viszont lazításra semmi okunk sincs, folytatni kell ugyanilyen lendülettel a munkát, mert még rengeteg tennivalónk van és igyekeznünk kell minden feltételnek eleget tenni.
Vajon a gazdasági és pénzügyi fegyelem része lesz-e az európai uniós csatlakozás feltételének?
– Nem, az nincs közöttük, de viszont úgy gondolom, hogy Szerbia a gazdasági válságra megfelelő módon reagált és nagyban változott emiatt a gazdasági és pénzügyi fegyelem az országban. A válság alatt tanúsított magatartásunk miatt még dicséretet is kaptunk az Európai Unió részéről, és ez elősegítette, hogy zökkenőmentesebben juthassunk el a schengeni fehér listáig. Persze kellő felkészültséggel, gyors és hatékony, de több alapra épülő gazdasági programot kell kidolgoznunk, s meg kell találni az utat, hogy miként tudunk majd helytállni.
A határövezetre vonatkozólag vannak-e különleges megszorítások?
– Erre csak azt tudom mondani, hogy nekem az az álmom, hogy a lehető legrövidebb időn belül a Szerbia és Magyarország között lévő schengeni határ kitolódjon és a szerb részen legyen a schengeni határzóna végvára. Mivel hamarosan Bulgária is a schengeni övezethez tartozik, így azt mondhatom, hogy szinte egész Európa schengeni övezetté válik, és a határoknak már nem lesz többé semmilyen jelentőségük. Mivel a Magyar Szónak nyilatkozom, szeretnék rámutatni Tadić elnök úr közelmúltbeli magyarországi látogatásának fontosságára, a két ország között szinte minden kérdésben teljes az egyetértés, még Koszovó ügyében is megtaláltuk a módot, hogy folytassuk a párbeszédet, noha ezen a téren nem egyeznek a nézeteink. A két államfő és a kormányfők együttesen vallják azt, hogy Magyarországon és Szerbiában a szerb és a magyar kisebbség helyzete és jogai magas szinten megoldottak, és hogy ezt kell tovább fejlesztenünk a jövőben is.
