Mind a járvánnyal, mind a védőoltással kapcsolatban igen heves nézetkülönbségek alakultak ki, nemcsak országunkban, hanem a világ szinte mindegyik országában. Egyesek rendkívül veszélyesnek tartják a H1N1 vírust, és sokan ennek ellenkezőjét állítják. A védőoltást egyesek létfontosságúnak tartják, mások viszont a súlyos mellékhatásokra utalva óvva intenek az oltóanyag felvételétől. A sajtóban, az interneten megjelenő eltérő vélemények már most jócskán összezavarták a polgárokat, sokan nem tudják, mit is gondoljanak az új vírusról, és az ehhez kapcsolódó kérdésekről. Lapunk dr. Kasza Bálint szabadkai szakorvost kérdezte a vírusról, a védőoltásról, és a témához kapcsolódó egyéb részletekről. A szakorvos a H1N1 vírusról és a fertőzéstől való védekezés módszereiről a következőket mondta el lapunknak:
– A legújabb kimutatások szerint az úgynevezett H1N1 vírus megbetegítő képessége kisebb a vártnál. A vírus jelen van, kihirdették az epidemiológiai helyzetet, ugyanakkor még mindig kevés olyan polgárról tudunk, aki súlyosan betegedett volna meg a vírussal való fertőzés következtében. Ha nem változik a H1N1 vírus megbetegítő képessége, akkor semmi ok az aggodalomra. Ne felejtsük el, hogy a madárinfluenza halálozási mutatói a 60 százalékot is elérték. Az új vírus esetében a megbetegedettek és a halálozási mutató együttes értéke az 1 százalékot sem éri el. Azt is mindenkinek tudnia kell, hogy a legsúlyosabban azok betegedtek meg, illetve hunytak el az új vírus okozta szövődmények következtében, akik már eleve más komoly betegségtől szenvedtek. Ez a vírus ugyanúgy terjed, mint a többi vírus. Légutainkon, az orron és a szájon keresztül, de kezünk által is be tudjuk juttatni szervezetünkbe. Ebből adódik, hogy a bejutás helyén kell védekezni, megakadályozni a vírus behatolását a szervezetbe. Alaposan kezet kell mosni, rendszeresen kell szellőztetni, a környezetünkben lévő használati tárgyainkat fertőtleníteni kell és védeni kell légutainkat. A kezeket tisztán kell tartani, csak alapos fertőtlenítés után szabad kézzel hozzáérni arcunkhoz, szemünkhöz, és még véletlenül sem szabad mosatlan kézzel étkezni. Ha szükséges, különböző védőmaszkokat használjanak a polgárok. A védőmaszkok hátránya az, hogy csak rövid ideig, néhány óráig védenek meg bennünket. Vannak ugyan speciális, járványügyi maszkok, ezek akár 4-5 órán át is védelmet nyújtanak, bár ezeket körülményesebb beszerezni. Ha az előbbi szabályokat nem tartjuk be, a vírus könnyebben jut be a szervezetbe és általános rosszullétet, megbetegedést válthat ki. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsak magunkra, hanem környezetünkre is vigyázni kell. Köhögéskor, tüsszögéskor akár 50–100 km/órás sebességgel mikroszkopikus nyálcsöppecskék hagyják el szervezetünket, leülepszenek környezetünkben, majd a mozgás hatására újra a levegőbe kerülnek. Tehát köhögéskor, tüsszögéskor arcunk elé kezünket, vagy egy papírzsebkendőt tegyünk.
Hogyan vélekedik a védőoltásról? Ajánlatosnak tartja-e a felvételét?
– Kétfajta védőoltás létezik. Az egyik az úgynevezett split védőoltás. Ez vírusrészecskéket tartalmaz, amelyek hatására a beoltott személy szervezetében kialakul a vírus elleni védekezőképesség. A másik fajta vakcina inaktivált, teljes vírust tartalmaz. Ez az oltóanyag jelentéktelen mértékben, de veszélyesebb lehet mint a split típusú, abból a szempontból, hogy okozhat némi mellékhatást, mivel egy teljes, elpusztított vírust juttatnak be a szervezetbe. A védőoltás felvételét mindenféleképpen javasolnom kell. A vakcina felvételét illetően a lakosságot különböző csoportokra osztották fel. Ez már csak azért is jó, mivel az idősek, a 64 életév körüli személyek életük folyamán már találkoztak ehhez hasonló vírussal és ők bizonyos mértékben védettek. A fiatalokat, az óvodásokat, a bölcsődéseket ajánlatos immúnissá tenni, mivel ők a legveszélyeztetettebbek. Bár azt is ismertetném, hogy amint a vírus a szervezetbe jut, azonnal megkezdődik a szervezet erős védekezése, saját maga termel ellenanyagokat. Immunrendszerünk felveszi a harcot és védekezni kezd a vírus ellen. Tehát akiknek nincs valamilyen immunhiányos vagy krónikus betegségük, azok szervezete gyakorlatilag azonnal elkezd védekezni a vírus ellen. Így alakul ki az immunitás, ami megvéd a későbbi kellemetlenségektől. Mire a lakosság egy része felvehetné a vakcinát, addigra természetes módon már védve is lesz a vírustól.
Helyes lépés volt-e járvány sújtotta területté nyilvánítani Szerbiát?
– Helyesnek tartom ezt a rendelkezést, mivel az emberek várhatóan majd olyan dolgokra is odafigyelnek, amire egyébként kevésbé. Gondolok most környezetünk fertőtlenítésre, embertársaink megvédésére. Másrészt pedig, ha esetleg hirtelen növekedne a fertőzött emberek száma, akkor az állam gyorsan tudna lépni, és szükség esetén betilthatná a gyülekezéseket, rendezvényeket. A járványhelyzet kikiáltása végül is bevezető ahhoz, hogy az egészségügyi hatóságok gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni, valamint így a védőoltás beszerzésének folyamata is felgyorsult.
Tudomásunk szerint nem vizsgálnak meg minden fertőzésgyanús beteget a H1N1 vírus jelenlétét ellenőrizve, hanem csak azokat, akik súlyos állapotba kerültek. Megfelelőnek tartja-e ezt az eljárásmódot?
– Ha az új vírus okozta fertőzést 100 személy esetében laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyítják, akkor minden hasonló megbetegedés esetében azt föltételezik, hogy a H1N1 vírus okozta. Ezután már csak elméleti jelentősége van annak, hogy az influenzaszerű megbetegedést a szezonális vírus, vagy az új vírus okozta, mivel a gyakorlatban ugyanúgy kell eljárni mindkét vírus esetében. Azt kell figyelni, hogy a betegek milyen mértékben betegszenek meg, milyen gyorsan épülnek fel a betegségből. Az eljárással egyetértek, mivel valóban nincs értelme klasszifikálni a betegeket. Az a betegnek is bonyolult és megterhelő eljárás lenne, az egészségügynek pedig óriási költséget jelentene, gyakorlati haszon pedig nem származna abból, ha mindenkit tesztelnének. Ismétlem, a H1N1 vírus megbetegítő képessége egyelőre nagyon kicsi, gyakorlatilag nincs mitől tartani, védekezni pedig nem is lehet, és nem is kell különleges módon.
