2024. július 18., csütörtök
Közélet

Kivárni a megfelelő pillanatot

Varga László: Egy idejekorán átadott uniós tagfelvételi kérelemből Szerbiának nagyobb kára származna, mint amekkora haszna
Jelko Kacin: Nem a tagfelvételi kérelem átadásán van a hangsúly, hanem azon, hogy kedvező válasz érkezik-e a kérelemre (Beta)Hétfőn Belgrádban megkezdődött a délkelet-európai országok európai integrációs bizottságainak ötödik konferenciája. Pierre Mirel , az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának igazgatója szerint Szerbia számára még nem érkezett el az idő arra, hogy átadja uniós tagfelvételi kérelmét. Varga László , a Szerbiai Képviselőház európai integrációs bizottságának elnöke szerint egy időnap előtt átadott tagfelvételi kérelem lassíthatná Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz.

A kétnapos konferencián a régió 15 országának parlamenti képviselői vesznek részt. A tagfelvételi kérelem átadása előtt mindenféleképpen tárgyalni kell az Európai Bizottsággal, nyilvánították ki egyhangúlag az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői a konferencia után megtartott sajtótájékoztatón.

Az elmúlt napokban egy bizonyos politikai párt képviselői több alkalommal is kijelentették, hogy Szerbia még folyó év végéig átadja a tagjelölti kérelmet, nyilatkozta Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.

– Az európai integrációtól a szerb nemzet jövője függ. A kérdést illetően először a hatalmi koalíciónak, majd a kormánynak kell válaszokat megfogalmaznia, ugyanakkor a folyamatból nem szabad kizárni az ellenzéket sem. Nem a tagfelvételi kérelem átadásán van a hangsúly, hanem azon, hogy kedvező válasz érkezik-e a kérelemre – vélekedett Kacin, majd hozzátette, a tagfelvételi kérelemnek nem szabad lassítania Szerbia csatlakozását az EU-hoz.

Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának elnöke szerint egy idejekorán átadott uniós tagfelvételi kérelemből Szerbiának nagyobb kára származna az európai integráció útján, mint amekkora haszna.

– A tagfelvételi kérelem átadásával nem szabad kapkodni. Mielőtt bárki is elkezdene rohanni, előbb néhány apró lépést kell megtenni – szögezte le Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője tegnap Belgrádban.

Hasonlóképpen vélekedik Varga László, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának elnöke. Lapunknak elmondta, hogy az EU tagállamai jelenleg három csoportra oszthatók a Szerbia csatlakozásáról kialakított vélemények alapján. Az első csoportba tartozó államok szerint Szerbiának már most kérelmeznie kellene a tagfelvételt, közölte Varga. A második, legnépesebb csoport tagállamai tartózkodóbban támogatják Szerbia csatlakozását, ugyanakkor, ha Szerbia most adná át tagfelvételi kérelmét, akkor ezek az államok nem szavaznának nemmel a kérelemről, tudtuk meg a VMSZ parlamenti képviselőjétől. Az unió harmadik csoportjába tartozó államok nyíltan elutasítják Szerbia tagfelvételi kérelmének átadását ebben a pillanatban.

– A harmadik csoport szintén felosztható két részre. Az első csoport szerint Szerbiának addig nem kellene átadnia tagfelvételi kérelmét, amíg meg nem kezdődik a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációja. A másik csoport szerint pedig csak a megállapodás befejezett ratifikációja után adhatja át Szerbia a kérelmet. Az EU tagállamainak konszenzusa nélkül elképzelhetetlen, hogy a tagfelvételi kérelem pozitív elbírálásban részesüljön. Tehát amíg a témában elutasítóan nyilatkozó EU-tagállamok nem változtatnak legalább részben álláspontjukon, addig nem érdemes átadni a tagfelvételi kérelmet – részletezte lapunknak Varga László, majd hozzátette, ha Szerbia valóban még ez év végéig átadná az uniós tagfelvételi kérelmet, azzal azt érné el, hogy még később válhatna csak tagjelölté. Varga vélekedését alátámasztja Pierre Mirel,az Európai Bizottság bővítési főigazgatósa igazgatójának tegnapi kijelentése.

– Nem tudom, hogy az EU 27 tagállama hogyan dönthetne a tagfelvételi kérelemről, ha a stabilizációs és társulási megállapodás még mindig zárolva van – szögezte le Mirel, majd hozzátette, hogy az Európai Bizottság október 14-én egyértelműen pozitívan vélekedett a stabilizációs és társulási megállapodás zárlatának feloldásáról, ezért őszintén reméli, hogy a miniszterek tanácsa hamarosan feloldja a zárlatot.

A stabilizációs és társulási megállapodás kérdését Varga szerint ugyanúgy két részre bontva kell elemezni, mint ahogyan maga a megállapodás is két, egy kereskedelmi és egy politikai, részből áll. Ebben a pillanatban úgy néz ki, hogy a kereskedelmi rész feloldása az elkövetkezendő néhány hétben, valószínűleg december közepén várható, hallhattuk Vargától, aki hozzátette, ez azt jelenti, hogy a gazdasági élet szempontjából fontos rendelkezések alkalmazása hamarosan megkezdődik.

– Ugyanakkor ebben a pillanatban a politikai rész alkalmazásához biztosan nem járulnak hozzá az EU tagállamai – vélekedett Varga.

Szintén Mirel volt az, aki tegnap elmondta, hogy az Európai Bizottság véleményét egy ország tagságáról vagy tagjelöltségéről nagy mértékben befolyásolja az adott ország jogállamisága. Varga Lászlótól azt szerettük volna megtudni, hogy Szerbia mennyire felel meg ennek a feltételnek:

– A Vajdaság statútumával és a hatásköri törvénnyel kapcsolatos történések az elmúlt 13 hónapban ékes bizonyítékai annak, hogy Szerbiában alacsony szinten valósul meg a jogállamiság. Ezért nem is véletlen, hogy Mirel ezt a feltételt emelte ki, hiszen száz másik példát is említhetett volna.

TADIĆ NEM EGYEZIK TELJES MÉRTÉKBEN

Boris Tadić szerb államfő tegnap kijelentette, hogy Szerbia mindent meg fog tenni az átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldásáért. Tadić nem egyezik teljes mértékben azzal, hogy Szerbiának nem kellene ez év végéig átadnia az uniós tagfelvételi kérelmet. A szerb államelnök szerint számtalan uniós tagállam pontosan ennek az ellenkezőjét ajánlja. Függetlenül az EU üzeneteitől, Szerbia továbbra is reformokat fog végrehajtani, továbbá mindent meg fog tenni a gazdaság fellendítéséért és a lakosság életszínvonalának javításáért, hangsúlyozta Tadić.