A Szerbiai Képviselőházban tegnap kezdetét vette a vita a statútumról és a hatásköri törvényről, amely a terv szerint péntekig fog tartani. Arról, hogy mi várható, dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkárral beszélgettünk.
A köztársasági parlament már nem nyúlhat bele a statútum szövegébe, azt csak ebben a formában lehet elfogadni vagy elvetni?
– Igen, a statútum esetében az igen vagy a nem a Szerbiai Képviselőház választási lehetősége, akárcsak a nemzetközi szerződések esetében: amikor egy ország becikkelyez egy nemzetközi dokumentumot azon sem lehet módosítani. Így van ez a statútummal is, a képviselőház eldönti, hogy akar-e statútumot vagy se. Arról, hogy milyen statútumot akar, már nem dönthet.
A hatásköri törvényen mennyit változtathatnak a képviselők?
– Jogilag nagyon lényegesen módosítható ez a törvény, azzal a kitétellel, hogy politikailag szerintem ez nem reális, mivel a kormánytöbbség emellett a törvényjavaslat mellett tette le a garast. Az autonómiának ez a szintje a kormánytöbbség számára elfogadható, mindegyik politikai partnerrel egyeztettünk, s furcsa lenne, ha bármilyen más irányú módosítás szóba jöhetne, akár a hatáskörök bővítése – ami talán számunkra nem is lenne olyan rossz – vagy szűkítése szempontjából. Talán felfedezhetnek valamilyen ellentmondást, nyomdatechnikai hibát vagy következetlenséget a szövegben, akkor esedékes némi módosítás, de szerintem ez sem várható.
Ezek szerint a meglévő dokumentumok alapján valósulhat meg az autonómia. Vajon ez elégnek bizonyul számunkra vagy sem?
– Elhangzottak már különböző vélemények, hogy a legszélsőségesebbeket említsem, a bíráló ellenzék azt állítja, hogy az 1974-es alkotmányhoz való visszatérés a statútum, sőt azt még túl is szárnyalja, a másik oldalról a bírálók pedig „kifacsart citrom”-jelenségről beszélnek, szerintük semmiféle autonómiája nem lesz Vajdaságnak. Mindkettő téves és félrevezetésen alapszik, mert a statútummal és a hatásköri törvénnyel igenis lényegesen szélesedik Vajdaság autonómiája a jelenlegi szinthez képest. Már 2002-től kezdve Vajdaságnak több hullámban is folyamatosan bővült az autonómiája, s ez a hullám most egy jelentős szakaszhoz érkezett, hiszen a két dokumentummal 70 százalékkal megnőtt a feladatoknak és a közhatalmi jogosítványoknak a száma.
Melyek ezek?
– Az alkotmány 26 területet említ, amelyek esetében Vajdaság autonómiával rendelkezik, és a társadalmi élet legnagyobb része ide tartozik. Konkrétan megfogalmazva: az úthálózat, az erdőgazdaság, a csatornázás területén szélesedik a jogalkotási, törvényhozási jogkörök lehetősége, de ugyanez vonatkozik a vadászat, a halászat, a kisebbségi oktatás, a Fruška gora Nemzeti Park esetére is, és a tartományi intézmények közvállalattá válnak. A környezetvédelmi intézet tartományi intézetté alakul, lesz fejlesztési bank, így a fejlesztések területén különösen bővül a hatáskör, de az infrastruktúrára is ez mondható el, a tervezésre, a tartományi regionális hatáskörökre, vagy például a szakvizsgáztatás területén a tanárok esetében a tanári szakvizsgát nemcsak Újvidéken lehet ezentúl megejteni, hanem a regionális központokban is. Tehát a jövőben nem kell mindenféle kisebb dologért Belgrádba menni, a decentralizálódott hatalomnak köszönhetően itt helyben elintézhetővé válik.
A vagyon tekintetében mi várható?
– Minden tartományi szerv, szervezet, intézmény, közvállalat által használt állami vagyon tartományi lesz, mintegy 10 000 hektár erdőföld, csatornahálózat, több száz iskola, kórház, tartományi tulajdonná alakul át. Sokan azt állítják, hogy Szerbia minden vagyonát elveszíti ezzel, de ez is egy megtévesztés, akik ezt mondják, azok elfeledkeznek arról, hogy 1995-ben szerezte meg mindezt a köztársaság magának, de úgy látszik, a politikai memória ilyen rövid távú. Talán gond lesz a finanszírozással, mert csak általános rendelkezéseket tartalmaz a dokumentum, felsorolja milyen forrásokból szerzi be a tartomány a vagyonát, de nem pontosítja mindazokat az adókat, amelyek a tartomány bevételét fogják automatikusan képezni. Le kell ülni, és ezt konkrétan meg kell fogalmazni. Nem lesz könnyű. Láttuk, hogy a 7 százalékos alkotmányos garanciával is milyen nehéz volt zöld ágra vergődni, a statútummal és a hatásköri törvénnyel viszont lényegesen könnyebb lesz a dolgunk, mint amilyen eddig volt.
Az elfogadás után mikor kerül alkalmazásra a statútum és a hatásköri törvény?
– Vannak dolgok, amelyeket máról holnapra megoldhatunk, a Fruška gora Nemzeti Park ügyét, a környezetvédelmi intézetet a hatáskörök tekintetében nyomban át tudjuk irányítani, és sok más olyan hatáskör van, aminek az átvétele egy technikai adminisztratív folyamatot igényel, ami csupán néhány hetes munka. Lesznek olyan területek, ahol meg kell születniük bizonyos végrehajtási jogszabályoknak, tartományi rendeleteknek, amelyeknek köszönhetően át tudjuk venni a dolgok irányítását, de ez is maximum néhány hónapig húzódhat el. Én nem látok egy hosszabb átállási folyamatot, és azt hiszem, hogy gyorsan meg tudunk oldani minden kérdést.
S mire mindez rendeződik, egy alkotmánymódosítás után esetleg kezdődhet minden elölről.
– Én nem vagyok az alkotmánymódosítás tekintetében derűlátó, ugyanis biztosra vehető, hogy kizárólag Vajdaság vonatkozásában nem lesz alkotmánymódosítás. Viszont reálisnak tartom, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat elindulása során esetleg még a kapuba jutás előtt megtörténhet ilyesmi. Mert az uniós jogok, szerződések beépítése általában minden országban megkövetelt egy alkotmánymódosítást, s ez így lesz Szerbiában is. Biztos, hogy ha majd a kapuban leszünk, akkor ez a kérdés felmerül. Viszont az is egyértelmű, hogy ebben az összetételben a köztársasági parlament nem tud kompromisszumra jutni. Nincs meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség, ezért csak egy előrehozott választás után, vagy a rendes választást követően történhet meg az alkotmánymódosítás, s ebben a csomagban Vajdaság is benne lesz. Számításom szerint ez legalább egy hároméves történet, így most örüljünk annak, hogy a statútumnak és a hatásköri törvénynek köszönhetően biztosítani tudjuk Vajdaság fejlődését és az európai uniós integrációt.
