Boris Tadić, Szerbia elnöke tegnap előzetes meghívó alapján fogadta a Szerbiában működő kisebbségi nemzeti tanácsok képviselőit. A tanácskozáson elhangzottakról Józsa László , a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be lapunknak:
– Az elnök úr az egyes kisebbségi közösségeket érintő általános problémákról és a legaktuálisabb kérdésekről szeretett volna értesülni. Ennek függvényében természetesen a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása után kialakult helyzet és a kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozás folyamatának részletei is szóba kerültek. E téren érdemes kihangsúlyozni, hogy a vajdasági magyar közösség intézkedései és gondolkodásmódja jóval a többi közösség elé állítja a vajdasági magyarokat. Egyik nemzeti kisebbségi közösség sem jutott még csak közelébe sem annak az eredménynek, amit a vajdasági magyar választói névjegyzékre való feliratkozás tekintetében magunkénak mondhatunk. Ennek függvényében egyértelművé vált, hogy csak kevés nemzeti kisebbségi közösség fogja teljesíteni a törvényben előírt cenzust, és az is kétséges, hogy melyik közösség tudja majd közvetlen módon megválasztani nemzeti tanácsát. A magyar közösség tagjai feliratkozási szándékuk ilyen mértékű kinyilvánításával egyértelműen el fogják érni, hogy közvetlen módon választhassák meg nemzeti tanácsukat.
A vajdasági magyar közösség általános problémáit illetően mely kérdéseket emelte ki a köztársasági elnöknek?
– Úgy véltem, hogy a vajdasági magyarságot érintő problémák gyakorlatilag már mind jegyzőkönyvbe kerültek, hiszen Szerbia és Magyarország kormánya kisebbségi vegyes bizottságot működtet. Ennek a bizottságnak az elmúlt 4–5 évben 3–4 ülése volt. Az ezeken az üléseken készített jegyzőkönyvekben tételesen szerepelnek azok a problémák, amelyek orvoslására már korábban is sort kellett volna keríteni. A tegnapi meghallgatáson a köztársasági elnöknek kiemeltem, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a kisebbségi vegyes bizottságok ülésein készített jegyzőkönyveknek nem szabad megrekedniük az elmélet szintjén. A jegyzőkönyvekben felsorakoztatott problémák megoldására eddig csak nagyon ritkán, vagy inkább egyáltalán nem született semmilyen kormányzati határozat. A köztársasági elnök egyetértett ezzel az értékeléssel, és úgy gondolja, hogy a magas szinten kiválónak minősíthető bilaterális kapcsolatok érdekében a két ország vonatkozásában kötelező érvénnyel összeállított jegyzőkönyvek megszületése után cselekedni is kell. A vegyes bizottság utolsó ülésén készített jegyzőkönyvben számos oktatáspolitikai, kulturális, médiapolitikai, gazdaságpolitikai és általános kérdés is szerepel. A kisebbségi vegyes bizottságok ajánlások elfogadásával tulajdonképpen javaslatokat tesznek a két ország kormányzatának. Ezeket a kötelezettségeket ismét elő kell venni és felülvizsgálni, hogy kiderüljön, mely kérdéseket illetően történt előrehaladás, illetve mely kérdéseket illetően maradt még hátra az orvoslás. Azt is elmondtam Tadić úrnak, hogy a kisebbségi közösség polgárainak igazságszolgáltatási jogérvényesítésének érdekében a folyamatban lévő igazságszolgáltatási reform és a bírók, ügyészek újraválasztása során kellő magyar nemzetiségű szakembernek kell bírói, illetve ügyészi álláshoz jutnia. Ez elengedhetetlen feltétel a kiegyensúlyozott jogérvényesítés, a részarányos foglalkoztatás, valamint a kisebbségi közösségek anyanyelvi és nyelvhasználati jogainak megvalósulásához.
