Az energiahatékonyság javítása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafogyasztásunkat fenntartható útra tereljük, és növeljük az ellátásbiztonságot. Az energiahatékonyság növelése támogatja a gazdasági fejlődést, új állások létrejöttét vonja maga után, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, és hozzájárul környezetünk megóvásához. Az Európai Unió különböző projektumokkal 2020-ig 20 százalékkal szeretné csökkenteni az energiafogyasztást. Az elképzelések szerint így az üvegházhatású gázok kibocsátását évente közel 800 millió tonnával lehetne mérsékelni, ez pedig mintegy 100 milliárd eurós megtakarítást jelentene. Ez a EU terve. Hogy az energiahatékonyságot illetően Szerbia hol tart, és merre igyekszik, arról Zvezdan Kalmar, a szabadkai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Központ koordinátora nyilatkozott lapunknak.
– Arról már valószínűleg nagyon sok polgár hallott, hogy Szerbia a világ egyik legnagyobb villanyáram-fogyasztója. Bár valójában ez nemcsak a villanyáramra vonatkozik, hanem minden más energiaforrásra is. Az energiahatékonyságot illetően Szerbia még nagyon a kezdetek kezdetén áll. Ez azért van így, mert országunkban sem komoly terveket, sem stratégiát nem dolgoztak ki erre a területre vonatkozólag. Egyelőre csak kísérleti tervezetek születtek különböző középületek szigetelésére, illetve az iparban alkalmazható energiahatékonyságra is összeállítottak néhány tervezetet. Bár Szerbiában megalakult az Energiahatékonysági Ügynökség, és ennek az intézménynek kellene a legkifejezettebben foglalkoznia a problematikával, az ügynökség egyelőre képtelen kellő hatékonysággal eleget tenni feladatának.
Milyen következményeket von maga után az energiahatékonyság terén tapasztalható lemaradás?
– Először a minden polgár számára logikus módon érthető gazdasági következményeket kell megemlíteni. Elképzelhetetlenül sok pénzt hajítunk ki az ablakon, az ajtókon és a tetőkön. Országunkban szinte mindegyik épület legalább tíz százalékkal kevésbé hatékony az energia megőrzését illetően, mint bármelyik másik európai országban. Az előbb részletezett következmény egészségügyi problémákat von maga után. A téli hónapok folyamán a szerbiai polgárok több mint 60 százaléka egészségtelen körülmények között él, mivel lakásaik, házaik nagyon rosszul szigeteltek, és nem is fűtenek a megfelelő módon. A nem kellő energiahatékonyság, az energiaforrások, főleg az áram minden határokat átlépő használata természetesen környezetünkre is nagyon rossz hatást gyakorol. Az energiahatékonyság hiánya az ipart illetően még kifejezőbb, ennek folyományaként rendkívüli nagy gazdasági veszteségeket kell elkönyvelnie Szerbia iparának, továbbá a polgárok egészségét, valamint környezetünket az e téren észlelhető hiányosságok még jobban terhelik.
Hogy nézne ki az ideális megoldás a részletezett probléma megoldására?
– A Délkelet-Európai Energia Közösség egy szerződéssel tömöríti magába Szerbiát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát és a régió többi országát. Célja a tagországok energetikai politikájának összehangolása, az energiaprojektek elősegítése, az EU-val való kapcsolattartás, az EU-s vívmányok átvétele és alkalmazása. Értesüléseink szerint Délkelet-Európa nagyon sokat késik ezeknek a céloknak a megfogalmazásával, a tervek elkészítésével és végrehajtásával, ezen mindenféleképpen változtatni kell. Országunkra vonatkozólag az energiahatékonyság problémáját azokon a pontokon kell elkezdeni megoldani, ahol a legnagyobb hiányosságok és veszteségek könyvelhetők el. Többek között ide tartoznak a lakótömbök, vagyis szinte egész Újbelgrád, de végül is minden nagyobb város lakótelepei, az itt található rosszul szigetelt házak. Emellett nemzeti és helyi terveket kell kidolgozni az energiahatékonyság fokozására. Megemlíteném Újvidéket. A tartományi székvárosban az illetékeseknek inkább azon kellene gondolkodniuk, hogyan takaríthatnának meg energiát, és nem azon, hogy miként állítsanak elő energiát. De ez más városokra is vonatkozik. A városoknak, községeknek úgynevezett segítségnyújtási stratégiát kellene kidolgozniuk, amellyel a lakosságot, de az ipart is támogatnák az energiahatékonyság befektetési szakaszában. A lakosságnak a segítségen túlmenően meg kell értenie a kérdés fontosságát és szigetelniük kell házaikat. A lakosság ezen túlmenően még azt is megteheti, hogy a civil szervezetek, szakszervezetek segítségével követeljék az államtól, hogy energiát segítsen megtakarítani, és ne „piszkos”, vagyis fosszilis energiát termeljen.
A szerb kormány már néhány évvel ezelőtt kidolgozta Szerbia új energetikai stratégiáját. Mit foglal magába ez a dokumentum?
– A szóban forgó stratégia az energetikai szektor fejlesztéséhez kapcsolódó terveket tartalmazza öt évre előrevetítve. Magába foglalja az energia előállításához és az energia előállításának fejlesztéséhez, az energia piacához és az energia hatékony felhasználásához kapcsolódó stratégiai tervezeteket, különböző törvényeket, irányító testületek létrehozásának tervét. A szóban forgó stratégia egyik fő eleme az energiahatékonyság fokozása, bár ehhez a területhez kapcsolódóan eddig sajnos hiányoztak a törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok, aztán a közelmúltban megszületett néhány ilyen előírás, tehát előrelépés történt. A stratégia azt is előirányozza, hogy az állam bizonyos bankokkal, nemzetközi pénzintézményekkel, vagy befektetési intézményekkel közreműködve úgynevezett energiahatékonysági alapokat hozzon létre, amelyekből fokozatosan lehetne pénzelni az energiahatékonysághoz kapcsolódó projektumokat.
