Az iskolákban nincs H1N1-járvány. Legalábbis az iskolákban ezt állítják. Bár igaz, hogy a szabadkai diákok 10–15 százaléka hiányzik betegség miatt, állítólag a szezonális influenza tüneteit mutatják, a tanintézmények nem kaptak információt arról, hogy betegség miatt hiányzó tanítványaikat az új influenza vírusa támadta volna meg. Az iskolák egyébként is mindent megtesznek a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Takarítanak, felmosnak, fertőtlenítenek az órák közötti szünetekben, a váltások között, az osztálytanítók felügyelik, hogy a kisdiákok gyakran mossanak kezet, a felsősöket figyelmeztetik erre, a középiskolásokban pedig bíznak annyira, hogy gyakori figyelmeztetés nélkül is tisztában vannak ennek fontosságával. A diákok mégis megbetegednek, s bár ez nem lehet kimondottan az intézmény hibája, az iskolákban mégsem adnak szívesen információt arról, hány diákjuk beteg.
Legtöbbször százalékokról és átlagról beszélnek, és persze hangsúlyozzák, hogy nem mindenki betegség miatt hiányzik, és aki betegség miatt hiányzik, annál sem az új influenza tünetei jelentkeztek. Csupán egy szabadkai iskolából kaptam pontos adatokat, amelyekből kiderült, a majdnem 800 diákot számláló iskolában november elején átlagosan 30 diák hiányzott influenzaszerű megbetegedés miatt, majd a számuk növekedett. Mivel az egész országban nőtt a megbetegedő iskolások száma, a diákoknak november közepén kényszerszünetet rendeltek el. Néhány nap után azután visszaültek a padokba, és tovább folyt az oktatás, és tovább nőtt a megbetegedő iskolások száma is. De újabb kényszerszünet nem következett. Folyt a tanítás akkor is, amikor a tanároknak át kellett ütemezniük a terveiket, mert december elejére már egyre kevesebben mentek iskolába, és már nemigen lehetett az új ismeretekkel foglalkozni, csak gyakorolni, ismételni. Folyt a tanítás akkor is, amikor ellenőrzőket, dolgozatokat kellett íratni, de lehetőleg olyan tananyagból, amelynek ismertetésénél ott voltak a felmérőt író tanulók. Folyt a tanítás akkor is, amikor az iskolák igazgatói megijedtek, mert december közepén jelentősen nőtt a megbetegedett tanulók száma, az általam felkeresett iskolában például a kétszeresére. Kényszerszünet helyett pedig fokozottabb fertőtlenítés, tisztítás, kézmosás következett.
Az iskolákban azt mondják, most már stagnál a hiányzók száma. Szinte mindenhol a tanulók 10–15 százaléka nem megy betegség miatt iskolába. Az iskolákban azt mondták, a hiányzók száma nem nő jelentősen, sőt van, ahol valamennyivel csökken is. Azt is mondták, hogy most körülbelül annyi gyerek hiányzik, mint általában hiányozni szokott ebben az időszakban, a szezonális influenza időszakában. Mert H1N1-járvány az iskolákban ugye nincs. Legalábbis az iskolákban ezt állítják.
Hétfőtől mégis szünet lesz. Előrehozott. A tervezettnél három nappal korábban kezdődik a téli szünidő. A járványügyi helyzet miatt. Hogy mennyire segít éppen ez a három nap iskolamentesség a helyzet megoldásában, arról megoszlanak a vélemények. A tanárok körében is, a szülők körében is. Mert biztos, hogy a diáknak öröm a szünidő, bármikor is kezdődjön, de vajon örülni fog-e annak is, hogy az elveszített órák miatt januárban a tervezettnél előbb kell visszaülnie a padba, hogy január 11-e és 16-a között még az első félév ügyeivel foglalkozzon? Például küzdjön a jobb osztályzatokért az első félév jegyeinek lezárása előtt, hogy két nap múlva már a második félévben találja magát.
