A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük ezeket, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A tudósok szerint a klímaváltozással többek között a következő jelenségek köthetők össze: egyre több allergiás beteg van, a fölmelegedés összezavarja az állat- és növényvilágot, az Északi-sarkvidéken egyre gazdagabb a növénytakaró, eltűnnek az Arktisz tavai, felgyorsulnak a műholdak, gyakoribbak a földcsuszamlások, szaporodnak az erdőtüzek, felgyorsul a hegységek növekedése. A témával kapcsolatban igencsak eltérő véleményeket hallhatunk a szakértőktől, lapunk Kovács Gézá val , a Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet munkatársával beszélgetett a téma kapcsán.
Valóban klímaváltozás megy végbe?
– Klímaváltozásról akkor beszélhetünk, ha legalább 20 évi megfigyelés azt mutatja, hogy felmelegedés, vagy lehűlés megy végbe a Földön. Mivel a felmelegedés már legalább 15-20 éve tart, ezért ki lehet jelenteni, hogy éghajlatunk valóban változik. Észrevehetjük, hogy az év 12 hónapjából 10-11, bár olykor mind a 12 hónap hőmérséklete átlagon felül alakul. Persze néha megesik az is, hogy a hőmérséklet a megszokott átlag környékén ingadozik. Az évszakok mind melegebbek. Beszámolhatunk extrém esetekről, évekről is, ilyen volt mondjuk 1998. Ez az év volt az egész világon a legmelegebb, amióta csak léteznek feljegyzések. A 20-30 évvel ezelőtti mérési eredmények áttanulmányozása után kiderül, hogy ma már nyaranta egyre több olyan nap van, amikor a hőmérő higanyszála jóval 30 Celsius-fok fölé emelkedik. Azért azt is meg kell említeni, hogy régebben, amikor még nem élt ember a Földön, már akkor is előfordultak jégkorszakok, vagy éppen felmelegedés ment végbe. A föld éghajlata mindig is periodikusan változott. Napjainkban egyedül az ad okot aggodalomra, hogy a felmelegedés az utóbbi évtizedekben nagyon gyors ütemű. Kutatások szerint korábban egy ugyanilyen mértékű felmelegedés évszázadokig zajlott. Ami szerintem szintén aggasztó, azok a hirtelen történő hőmérséklet-ingadozások. Vegyük példának az idei évet. Október 8-án még 28 fok volt, 5 napra rá pedig már csak 8 fok. Nyárból a télbe mentünk át. Sajnos ez nem csak az idei évben figyelhető meg. Időjárásunkat, illetve éghajlatunkat napjainkban a hirtelen változás jellemzi. Ez mondható el a csapadékeloszlásról is. Idén márciusban, valamint áprilisban szinte egyáltalán nem esett eső, majd júniusban annyi esett, mint az előző 4-5 hónapban együttvéve. Ilyen radikális, szeszélyes változásokra kell számítanunk a jövőben is.
Mi okozza ezeket a változásokat?
– A szóban forgó változások fő okozója a légszennyezés, majd ennek folyományaként az üvegházhatás. Egyébként az üvegházhatás valójában pozitív dolog, mivel ha ez nem létezne, akkor földünk alsó légrétegeiben a hőmérséklet nagyon alacsony lenne. A baj abban van, hogy az üvegházhatás napjainkra káros szintig fokozódott, mivel annyira felmelegedett az alsóbb légrétegekben a levegő, hogy az atmoszférán kívülre már nem kerül elegendő, pontosabban a meleg levegő nem tud kellő mértékben cserélődni. A legutóbbi klímacsúcson is ebből adódtak a problémák, mivel mostanra már evidens, hogy a fenti részletek tények, ám bizonyos országok gazdasági érdekek miatt nem hajlandók megtenni a szükséges lépéseket, amelyek a légszennyezés és az üvegházhatás csökkentéséhez vezetnének. A fő nagy szennyezők ezért nem tudnak megegyezni. Persze meg kell azt is említeni, hogy az éghajlatváltozásnak természetes okozói is vannak. A Föld a Naphoz viszonyítva évezredenként egy kicsit más helyzetbe kerül. Ha közelebb kerül, akkor felmelegedés figyelhető meg, ha távolabb, akkor pedig ennek ellenkezője lesz jellemző.
Mi jelenti a megoldás kulcsát? Tehetünk-e bármit a klímaváltozás megállításának érdekében? És kinek kell megtennie a kellő lépéseket?
– A legnagyobb levegőszennyezőknek. Hiába teszi meg a kellő lépéseket mondjuk Svájc, Ausztria, vagy akár Szerbia. Persze, ezek az országok is szennyezik a légkört, de kisebb mértékben. A legnagyobb szennyezők Kína, Oroszország és az USA. Ez a három ország felelős a légszennyezés 80 százalékáért. Kína jelenti a legnagyobb problémát. A szóban forgó ázsiai országban most kezd magas szintre emelkedni a termelés, a nagy termelés pedig nagy levegőszennyezést is jelent. Ezért Kínának óriási veszteséget jelentene, ha termelését 20-30 százalékkal csökkentenie kellene. Megoldást jelentene kevésbé szennyező gazdasági irányra, úgynevezett biotermelésre váltani, ez azonban szintén sok pénzbe kerül. Ezért vitatkozott Kína a másik nagy szennyezővel, vagyis az Amerikai Egyesült Államokkal. Az USA elméletileg hajlandó lenne megtenni a szükséges lépéseket, csak Kína ódzkodik ettől. Várhatóan nem is jön össze az a szerződés, amelynek értelmében legalább a múlt század 90-es éveinek szintjére kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást. Ha ez nem történik meg, akkor az is előfordulhat, hogy emberek ezreinek, sőt millióinak kellene új élethelyet keresniük. Miért? Mert a jégtakaró olvadni kezd és folyamatosan emelkedni fog a vízszint. Egyes elméletek szerint ennek a felmelegedésnek végül egy általános lehűlés, kis jégkorszak lesz a vége. A gazdasági érdekeket ebben az esetben félre kell tenni, mert az emberek egészsége mindennél fontosabb. A zöld területek telepítése szintén fontos lépés lenne, mivel a növények a széndioxidot oxigénre alakítják, dúsítják a levegőt. A növények azt adják vissza, amit az ember elvesz a Földtől.
Egyes szakemberek szerint az éghajlat változása a Kárpát-medencét érinti majd a legkifejezettebben. Sőt arról is hallani, hogy ebben a térségben elsivatagosodásra, az élővilág változására kell számítani. Számtalan tudós szerint hamarosan a víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-medencében. Hogyan vélekedik ezekről az állításokról?
– Biztosan van alapja ezeknek az állításoknak, már csak azért is, mivel a Kárpát-medence éghajlata, időjárási jellege mindig is különleges volt. Az USA, vagyis a Pentagon készített egy úgynevezett klímaváltozási forgatókönyvet. Ebben azt részletezik, hogy mi várható Európában, illetve a világban. Ebben a forgatókönyvben az áll, hogy a Kárpát-medencében három kritikus időjárási esemény fordulhat elő: földrengés, szárazság és árvíz. Földrengésekre nem sok esélyt látok vidékünkön, szerintem inkább a nagy szárazságok és a nagy esőzések, a szélsőségek váltják majd egymást. Azzal a kijelentéssel kapcsolatban pedig, hogy a víz lesz a legnagyobb kincs térségünkben, kicsit óvatosan bánnék. Nem mondanám, hogy sivatag lesz a Kárpát-medencében. Amint már kifejtettem, véleményem szerint a nagy aszályt a nagyon csapadékos időszakok követik majd. Az eloszlásban lesz a baj. Amikor a mezőgazdaságnak nagyon kellene eső, akkor bejön egy csapadékban szegény időszak, amikor pedig már nem lenne szükség csapadékra, akkor pedig esni fog. Egyelőre semmilyen jel nem mutat az elsivatagosodásra. Ezek az időjárási szélsőségek persze nem tesznek jót a növényeknek, főleg a kultúrnövényeknek. Csak a kitartóbb növényeket fogja kevésbé megviselni a nagy szárazság, majd az azt követő, szinte özönvízszerű esőzés.
