2010. január elseje mindennapjaink egy területét illetően már teljes bizonyossággal változást hoz. Az előttünk álló év első napján kezdik meg ugyanis alkalmazni a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területi eloszlásáról szóló törvényt. Slobodan Homen , az igazságügyi minisztérium államtitkára szerint a bíróságok új eloszlásának függvényében a bírósági munkavégzés gyorsabbá és hatékonyabbá válik.
Új fogalmakkal, új rendszerrel, a bíróságok új munkamenetével, valamint új bírákkal kell megismerkednünk és megbarátkoznunk. A bíróságok átszervezése a szerbiai igazságügy reformjának egyik mozzanata.
A reform folyományaként Vajdaságban a jövőben szabálysértési bíróság fog működni Palánkán, Óbecsén, Versecen, Nagybecskereken, Nagykikindán, Újvidéken, Zentán, Zomborban, Mitrovicán és Szabadkán, továbbá a felsorolt városok, községek bizonyos településein a bíróságok kirendeltsége jár el egyes ügyekben. Alapbíróság Versecen, Nagybecskereken, Nagykikindán, Újvidéken, Pancsován, Zomborban és Szabadkán lesz. Az alapbíróságok keretében az eddigi községi bíróságok most bírósági egységként fognak működni, vagyis például a szabadkai alapbírósághoz fog tartozni az adai, a zentai, a magyarkanizsai és topolyai bírósági egység. Felsőbb bíróság Vajdaságban Nagybecskereken, Újvidéken, Zomborban és Szabadkán alakul. Gazdasági bíróság Nagybecskereken, Újvidéken, Pancsován, Zomborban, Mitrovicán és Szabadkán működik majd. Fellebbviteli bíróság tartományunkban Újvidéken alakul.
MIRE SZÁMÍTHATUNK?
A bíróságok új rendszere teljesen összhangban van a 2006-ban elfogadott alkotmánnyal, mivel az előirányozta a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Semmítőszék, vagyis az ország jövőbeni legfelsőbb bíróságának megalapítását, hangsúlyozta lapunknak Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára. A Legfelsőbb Semmítőszék az eddigi Legfelsőbb Bírósággal ellentétben csakis a rendkívüli jogorvoslatról fog dönteni, tudtuk meg az államtitkártól. Ennek folyományaként az ország legfontosabb bírósága a jövőben a Fellebbviteli Bíróság lesz, méghozzá Belgrádban, Nišben, Kragujevacon és Újvidéken, ismertette Homen, valamint elmondta, hogy a szóban forgó bíróságok a fellebbezések kapcsán döntenek majd, vagyis másodfokú ítéleteket hoznak.
– Első fokú bíróságok lesznek az alapbíróságok és a felsőbb bíróságok, ezek a községi-, illetve a kerületi bíróságok helyett alakultak. Ezek mellett működni fognak az úgynevezett közigazgatási bíróságok, itt a közigazgatási perekben járnak majd el. Az új fölépítés függvényében várhatóan sokkal gyorsabban születnek meg a másodfokú ítéletek. Eddig az volt a legnagyobb gond, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak másod- és harmadfokon is el kellett járnia. Most sikerült a Legfelsőbb Bíróság bizonyos hatásköreit a négy fellebbviteli bíróságra átruházni, vagyis a bírósági ítéletek meghozását illetően sikerült végrehajtani a decentralizációt – részletezte az igazságügyi minisztérium államtitkára, aki szerint a jövőben sokkal jobb lesz a bíróságok eloszlása is, valamint megnyílik az út a hatékonyabb és gyorsabb bírósági munkavégzés felé. Szerbia területén a jövőben 34 alapbíróság fog működni, ez azt jelenti, hogy ezeken a nagy bíróságokon nagyon sok bíró fog dolgozni. Ennek folyományaként növekszik a szakmaiság, és a peres-, illetve büntető eljárásokat illetően könnyebben lehet majd csoportokba osztani a bírókat, emelte ki Homen.
– Számításaink szerint ennek köszönhetően az elfogulatlanság is fokozódni fog. Kis közösségekben eddig az volt a legnagyobb gond, hogy az ügyvédekhez és az ügyfelekhez fűződő esetleges személyes kapcsolatok, ismeretség miatt a bírók nem tudtak elfogulatlan módon eljárni – szögezte le az államtitkár.
A polgárok meg sem fogják érezni az igazságügy reformját és a bíróságok új elosztását, közölte Homen. Kijelentését azzal magyarázta, hogy ahol eddig bíróságok működtek, ott most bírósági egység alakul. A polgároknak nem kell utazniuk, ügyeiket továbbra is ott intézhetik, ahol eddig, senki sem rövidül meg, emelte ki Homen. A bírósági egységeken a polgárok továbbra is elvégezhetik a hitelesítést, betekintést kérhetnek egyes ügyekbe, valamint a büntető eljárások kivételével a tárgyalások is itt fognak folyni, ismertette Homen.
– Annyi változik a jövőben, hogy egy számítógépes program dönti el véletlenszerű alapon, hogy melyik bíró, vagy ügyész jár el adott ügyben. Így még véletlenül sem lehet előre tudni, hogy melyik ügy kihez kerül. Így az sem fordulhat elő, hogy egyik bírónak több száz ügyben kell eljárnia, míg másoknak sokkal kevesebb ügyben. A számítógéppel irányított rendszernek köszönhetően a bírók egyformán lesznek terhelve – tudatta Homen.
A szóban forgó törvény január elsejétől lép érvénybe, és Homen szerint a bíróságok felkészültek az új munkamenetre. Ahhoz azonban még időnek kell eltelnie, hogy a bírók között szétosszák a már folyamatban lévő, valamint új ügyeket, továbbá bizonyos bíróságokról át kell költöztetni az ügyekhez tartozó dokumentációt, részletezte Homen, aki szerint a bíróságok ezeknek a technikai részleteknek a függvényében február elsejétől már teljes kapacitással fognak működni, így semmiféle fennakadásra nem kell számítanunk.
KÉTELKEDÉS AZ ÚJDONSÁGOKKAL KAPCSOLATBAN
Dr. Slobodan Beljanski ügyvéd, az érdekek összeférhetetlenségét vizsgáló köztársasági bizottság elnöke másként vélekedik. Az ügyvéd kijelentéséből azt a következtetést lehetett levonni, hogy nem egyezik azzal a kijelentéssel, mely szerint a polgárok ezentúl gyorsabban és könnyebben jutnak majd jogorvoslathoz a bíróságokon, továbbá azt sem hiszi, hogy a bíróságok új rendszerének köszönhetően igazságosan és egységesen sikerül majd szétosztani a bírók között az ügyeket.
– A bíróságok átszervezése véleményem szerint azt fogja eredményezni, hogy növekszik a távolság a bíróságok és a polgárok között, az emberek sokkal nehezebben fognak jogorvoslathoz jutni. Számomra nem fér hozzá kétség, hogy a károk nagyobbak lesznek, mint az esetleges haszon. És az sem kétséges, hogy a kitűzött és a nyilvánosság elé tárt célokat más módon is el lehetett volna érni – szögezte le a Magyar Szónak az ügyvéd, aki szerint az igazságügyhöz közeli személyek számára sem világos még teljesen, hogy az új rendszer az új bírókkal mikor kezd el zavartalanul működni.
– Nem szabad elfelejteni, hogy az újraválasztott bírók közül sokan új bíróságokon fognak dolgozni január elsejétől, ahol esetleg még új feladatkört is kell ellátniuk. És azt is tudni kell, hogy több száz bírót most választottak meg először. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a bírók az új rendszerben több ügyet kapnak, mint korábban. Ha ezeket a tényezőket megvizsgáljuk, akkor egyértelművé válik, hogy nagyon sok idő fog eltelni, amíg a bírók megismerkednek egyes ügyekkel. Mindez idővesztegetés, valamint logikus, hogy ennek folyományaként a bíróságok – a beharangozásokkal ellentétben – lassabban fognak működni – részletezte Beljanski.
Magával az igazságügy reformjával kapcsolatban az újvidéki ügyvéd elismerte, hogy a szerbiai igazságügyben valóban rendkívül rossz a helyzet. Ez szerinte többek között a jogi tanulmányok során megfigyelhető hiányosságokkal, a rossz gyakornoki képzéssel, a bírók nem megfelelő módon történő kiválasztásával magyarázható. A reformra tehát szükség volt, a hiba azonban abban rejtőzik, hogy az illetékesek két téves elképzeléssel vetették bele magukat a kivitelezésbe, vélekedett Beljanski.
– Az elképzelés az volt, hogy az igazságügyben a hatékonyság az elsődleges követelmény, a büntető eljárások esetében pedig a szigorú büntetőpolitikában látták az illetékesek a mindenre ható gyógyírt. Egyik feltételezés sem helyes. A hatékonyság és a szigorú büntetőpolitika csakis a szakmailag magas szintű és elfogulatlan munka eredménye lehet, és nem a fő indítóok, vagy maga a cél. Sokkal nagyobb kárt okozhatnak a gyors, ám törvénytelen bírósági döntések. És nagyon nagy károk származhatnak abból, ha az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elleni vétségekkel teszik hatékonyabbá az eljárásokat – hangsúlyozta Beljanski, aki még hozzátette, nagyon tart attól, hogy egy ilyen reform nem tölti be a hozzá fűzött reményeket.
