Január elseje után a bíróságok új rendszerében 1531 állandó jelleggel megválasztott bíró kezdi meg a munkát. A bírók újraválasztása, illetve létszámuknak csökkentése miatt, amelyre szintén az igazságügyi reform miatt volt szükség, több mint 700 bíró maradt munka nélkül, őket nem választották újra. Dragana Boljević, a belgrádi Kerületi Bíróság eddigi bírója, a Szerbiai Bírák Egyesületének elnöke azok közé tartozik, akik az új évben hivatalosan már nem térhetnek vissza munkahelyükre.
Ismeretes-e, hogy a Bírósági Felső Tanács mely kritériumok alapján bírálta el a bírói munkahelyekre kérvényt átadó eddigi bírókat, illetve azokat, akik eddig még nem töltötték be ezt a munkahelyet?
– Az igazságügyi minisztérium az év első felében elkészített egy követelménylistát, amelyet először az Európa Tanács Velencei Bizottságának kézbesítettek véleményezés céljából, majd a Bírósági Felső Tanács ennek a listának az alapján három követelményhez szabta a bírák megválasztását, ezek pedig a szakmaiság, a felkészültség és a méltóság. Egy percig sem vitatom, hogy annak, aki bírói tisztséget szeretne betölteni, nem kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek. A tanács döntésével egyedül az a baj, hogy nem derül ki, milyen mérce alapján ítélték meg, hogy egyes személyek megfelelnek-e a felsorolt követelményeknek. A követelmények nyilvánosak voltak, az eljárás azonban nem. Ez pedig a parlament döntésének mond ellent. A képviselőház 2006 júniusában elfogadta az igazságügyi reform nemzeti tervezetét, valamint megerősítette, hogy ennek a folyamatnak átláthatónak kell lennie. Csakhogy a folyamat sem jogilag, sem gyakorlatilag nem volt átlátható. A tanács munkája több részlet miatt is ellenben áll azokkal a demokratikus értékekkel, amelyek felé Szerbia állítólag halad. Éppen ezért azt követeljük, hogy a tanács minden nem megválasztott bírónak indokolja meg döntését.
Értesüléseink szerint a Velencei Bizottság nem egyezett teljes mértékben a bírók megválasztásának menetével?
– Az igazságügyi minisztérium már a Velencei Bizottság véleményezésével kapcsolatban is elhallgatta a teljes igazságot. A közvéleménnyel azt tudatták, hogy a bizottság nagyon elégedett a meghatározott követelményekkel. Ez csak részben igaz. A Velencei Bizottság írásos véleményezésében többek között közölte, hogy: „A bírók újraválasztásának egyedülálló jellegére való tekintettel az állandó bírói funkcióval rendelkező bírákat, függetlenül attól, hogy megpályázzák-e ismét posztjukat vagy sem, csakis írásos indoklás kézbesítése után kellene felmenteni tisztségük alól. Ennek az indoklásnak kellene teret adnia a fellebbezésre.” A bizottság egyébként azért nevezte egyedülállónak a bírák újraválasztását Szerbiában, mert eddig akárhol volt újraválasztás, ott a bíróknak korlátozott idejű mandátuma volt. Amikor a volt szocialista országok a tranzícióba léptek, módosították alkotmányukat, és ekkor választották újra a bírákat, hogy azok állandó mandátumhoz jussanak. Szerbiában a bírák 1992-ben jutottak állandó mandátumhoz. Egy országban sem volt még arra példa, hogy az állandó mandátumot megszakítják. A Velencei Bizottság arra is rámutatott, hogy nem lenne szabad a bírákra a lezárt ügyek számával nyomást gyakorolni, mivel ez ahhoz vezet, hogy a bírák csak felületesen dolgozzák fel az ügyeket, a minőség kárára írhatóan csakis a gyors ítélethozásra törekszenek. Valamint azt is bírálták, hogy Szerbiában ezt a folyamatot ennyire kapkodva valósították meg.
Személyes véleménye szerint valóban az arra legalkalmasabb személyek jutottak bírói tisztségre?
– Nagyon sok kiváló kollégánkat választották újra, de nagyon sok átlagos képességű bírót is. Ezzel nem is lenne baj, hiszen nem lehet mindenki kitűnő bíró, orvos vagy pilóta. Elegendő az is, ha valaki átlagos, de hasznos. Az viszont tűrhetetlen, hogy a kiváló és átlagon felül teljesítő kollégáink jelentős része elveszítette munkahelyét. Ezzel párhuzamosan pedig olyan személyeket is kiválasztottak, akik még a legjobb akarattal sem felelnek meg a három követelménynek. Érdekes, hogy az igazságügyi miniszter és a Bírósági Felső Tanács elnöke több alkalommal is azzal dicsekedtek, hogy a bírói és ügyészi posztokra pályázó 5020 személy kérvényének átvizsgálására 400 munkaórát szántak. Szerintem szégyen ezzel dicsekedni, mivel ha utánaszámolunk, kiderül, hogy egy pályázó életrajzának felülvizsgálatára öt percet szántak. Valószínűleg így történhetett meg, hogy egy elhunyt bírót is újraválasztottak. A folyamatra egyértelműen árny vetődik, és a polgárok nem tudhatják, hogy ügyeikben a jövőben valóban a szakmai szempontból legjobb, elfogulatlan és méltó bíró jár-e el. Az igazságügyi miniszter személyesen tett ígéretet arra, hogy megkapjuk az indoklást a Bírósági Felső Tanács döntése nyomán, mi még mindig várunk erre, habár ezt már réges-régen el kellett volna készíteni.
Milyen a Szerbiai Bírák Egyesületének állásfoglalása azokkal a bírákkal szemben, akiket nem választottak újra?
– Egy nappal a Bírósági Felső Tanács döntésének nyilvánosságra hozatala előtt az egyesület igazgatói tanácsa ülésezett. Ezen az ülésen eldöntöttük, hogy mivel az újraválasztás módját nem tartjuk legitimnek és elfogadhatónak, minden nem megválasztott bírát továbbra is kollégánknak és egyesületünk tagjának tekintjük, legalább addig, amíg az illetékes intézmények nem döntenek státusuk kérdését illetően. Egyébként nagyon sok megválasztott bíró jelentkezik nálunk, hogy szégyelli, amiért ilyen módon jutott tisztséghez. Közösen szeretnénk megvilágítani ezt az átláthatatlan helyzetet. Az egyesület már korábban megalakított egy jogi munkacsoportot, amely azt igyekszik megtudni, hogy kik azok, akik eddig bírák voltak, és most már nem azok, a tanács ugyanis nem hozza nyilvánosságra ezt az adatot. Ezután összevetjük a kiválasztott és az elutasított bírák munkáját, hogy világosabbá váljon minden. Ne essen félreértés, mi nem megválasztott kollégáink ellen indítunk hadjáratot, hanem egy jogtalan, törvénytelen eljárás ellen. A jogi munkacsoport fog az esetleges jövőbeni lépésekről, fellebbezésekről is dönteni, de erről most még korai lenne beszélni.
Véleménye szerint a bíróságok új rendszerével és az új bírákkal valóban hatékonyabban, gyorsabban működnek majd a bíróságok?
– A bírák újraválasztása, de főleg a bírák számának csökkentése miatt egy-egy bírónak 60-80 százalékkal több ügyben kell majd eljárnia, mint eddig. Emiatt, és a bíróságok új, felkészületlen rendszere miatt sem gyorsabbá, sem hatékonyabbá, sem jobbá nem válnak a bíróságok. Ennek pont az ellenkezője fog történni. Bizonyos eljárások tovább tartanak majd, csökken a minőség és drágábbá válik az igazságügy. A legnagyobb gond az, hogy politikusaink felelőtlenül ígérgettek. Ez nagyon veszélyes lehet, mivel a polgárok hamarosan rájönnek, hogy a kilátásba helyezett eredmények nem teljesültek. Akkor viszont nem fogják tudni, hogy ki a felelős a hiányosságokért. Van egy olyan érzésem, hogy a polgárok a bírákat fogják hibáztatni, rájuk irányul majd a nép haragja, a bírák szinte agyaggalambbá válnak.
