Az újonnan kinevezett miniszterek szerdán este a Köztársasági Képviselőházban letették hivatali esküjüket, és ezzel a választásokat követően több mint fél évvel –a törvényes határidő közvetlen lejárta előtt – megalakult az új kormány. Kormányfője ezek után is Ana Brnabić lesz, csapatát pedig 25 miniszter és 3 tárca nélküli miniszter alkotja. A kedden megtartott expozéjában ismertette, a mostani a folytonosság kormánya lesz, amelynek fókuszában az energiabiztonság áll majd, de az előttünk álló nehéz időkben továbbra sem hagynak fel az egészségügy fejlesztésével, az infrastrukturális beruházásokkal, amelyek a lakosság életszínvonalát hivatottak szolgálni. Az új kormány fókuszában továbbra is az eurointegráció áll, így folytatni kívánják a megkezdett reformokat, mindenekelőtt a joguralom terén. A környezetvédelem kulcsfontosságú továbbra is, akárcsak az új médiatörvény meghozatala is.
Ana Brnabić beszédében ismertette a kormány céljait, de felszólalásában több alkalommal is rámutatott a 10 éve hatalmon levő Szerb Haladó Pártnak tulajdonított eredményekre. Említette az ország fiskális konszolidációját, az államadósság csökkentését, továbbá azt, hogy az állam mintegy 350 kilométer autópályát építtetett ki, hogy növekedett a minimálbér összege, ami 2023 januárjában már meghaladja a 40 ezer dinárt. Rámutatott továbbá arra, hogy csökkent a munkanélküliség (ma 8,9 százalékon van), az átlagfizetés pedig már 640 euró az idén. Az új kormány azon dolgozik majd, hogy 2026-ig az átlagfizetés elérje az 1000 eurót, az átlagnyugdíj pedig az 500 eurót.
A felszólaló képviselők között volt Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője is. Mint rámutatott, az eddigiekben a VMSZ az SZHP közötti koalíciós megállapodás számos pontját sikerült megvalósítani, ám egy még mindig várat magára. Rendszerbeli megoldást kell találni a mezőgazdasági termelők szociális járulékából (a nyugdíjalapot és az egészségügyi biztosítást felölelő járulékból) felhalmozott adósság rendezésére. Mint mondta, a legfőbb gondot a kötelező nyugdíjbiztosítás feltételei okozzák, mert egyforma összegű befizetésre köteleznek valamennyi termelőt, gazdálkodjon az fél hektáron vagy jóval nagyobb területen. Tehát a gond az, hogy a kötelező befizetendő járulék összegét nem a bevétel nagyságához kötik, és számos termelő nem tud éves szinten a szociális biztosítás címén 100 ezer dinárt a nyugdíjalapba befizetni. Ez oda vezetett, hogy a gazdák egy része nem rendelkezik egészségügyi biztosítással és nem is reménykedik nyugdíjban. A felhalmozott adósság pedig csak nő. A kistermelők ma összesen megközelítőleg 2 milliárd euróval tartoznak az államnak, az adósság pedig nem évül el, az örökösökre száll át. Fremond rámutatott, a VMSZ szerint a gazdák kategóriába sorolását kell elvégezni, hiszen egy termelő, aki 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, nem termel meg annyi hasznot, hogy ekkora összeget el tudjon különíteni a szociális járulékra. Ehhez a nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosítására van szükség.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a kérdés megoldásában történt némi előrelépés, mégpedig a nyugdíjbiztosítást nem kell a gazdaság minden tagja után kifizetni, ám a gyakorlatban ez nem működik, hiszen több nő kapott felszólítást a végrehajtók részéről a nyugdíjalapba való nem rendszeres befizetés miatt, miközben nem is voltak bejelentve.
Jónak tartotta azt az átütemezési tervet, ami az felgyülemlett adósság törlesztésére vonatkozik, ám azon termelők szántóföldjei, akik belekerültek ebbe a programba, zálog alá kerültek, így a gazdák most azt nem tudják sem eladni, sem átírni másra, de el sem ajándékozhatják. Éppen ezért Fremond kiemelte, a mezőgazdasági minisztérium előtt nagy feladatok állnak, amelyben a VMSZ is részt kíván vállalni.
