Hazánkban évente 4500 személynél diagnosztizálnak emlőrákot, az elhalálozások száma 1700 körüli. Nálunk valójában fordított trend figyelhető meg: míg a világ fejlettebb országaiban magasabb az észlelt esetek száma, és ahhoz képest valamivel alacsonyabb az elhalálozás, Szerbiában az észlelt esetekhez képest magas az elhalálozás aránya – mutatott rá prof. dr. Nataša Prvulović Bunović, a Vajdasági Onkológiai Intézet orvosa, a képalkotó diagnosztikai központ vezetője hétfőn Újvidéken, a tartományi parlament üléstermében a mellrák megelőzésével foglalkozó konferencián. A tanácskozást a vajdasági képviselőház női parlamenti hálózata szervezte. A legfőbb oka annak, hogy idehaza különböznek az adatok, az esetek kései diagnosztizálása. Sokszor már csak előrehaladott állapotban derül ki az érintettről, hogy mellrákban szenved. Prvulović Bunović rámutatott arra, hogy a mellrákban elhunytak átlagéletkora 52–57 év.
Az onkológiai intézet diagnosztikai központjának vezetője a mellrák korai jeleinek felismerésére fektette a hangsúlyt, mondván, arra kell összpontosítani, hogy minél többen menjenek rendszeresen ellenőrzésre, s kezdjék el idejében orvosolni a bajt, ha annak megmutatkozik a jele.
Vendéglátóként Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke nyitotta meg a konferenciát, s azon véleményének adott hangot, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az emlőrák veszélyére, mert az érrendszeri megbetegedések után hazánkban éppen a daganatos megbetegedések állnak a második helyen az elhalálozások leggyakoribb okának listáján, a nők esetében pedig a mellrák az egyik leggyakrabban előforduló daganatos elváltozás. Maga is azt hangsúlyozta, hogy kezelhető betegségről van szó, a siker titka azonban a korai fázisban történő diagnosztizálás.
Orvosok, képviselők és egészségügyi döntéshozók vettek részt a tanácskozáson, amelyet vendéglátóként Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke nyitott meg (Ótos András felvétele)
A legegyszerűbb és legolcsóbb befektetést az jelenti, ha a tudást terjesztjük, felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogyan előzhetők meg a gondok – emelte ki Pásztor István, majd hozzátette, éppen ezért a tartományi költségvetésben is éves tételnek számít a korai diagnosztizálásról és megelőzésről szóló program. Az egészségügyet fejleszteni kell még annak érdekében, hogy minden megfelelő szinten legyen, a diagnosztikában használatos műszerektől kezdve egészen a szakemberek megfelelő számáig – talán túl sokat takarékoskodtunk az elmúlt években, s ma eleve kevesebben vannak az egészségügyben, mint kellene, értékelte.
Tartományi és helyi önkormányzati szervek egészségügyi kérdésekkel foglalkozó tisztségviselői, képviselők, orvosok is részt vettek a konferencián – mondta el Stojanka Lekić, a női parlamenti hálózat koordinátora. A tapasztalatcserének, gyakorlati beszámolók, elemzések, tanácsok helye ez az ülés – tette hozzá –, a cél pedig rávenni az embereket a megelőzés érdekében tett lépésekre. Az emlőrák sajnos a harmadik helyen szerepel a korai elhalálozások okai sorában a 45 és 64 év közöttiek körében. Ha időben felfedezik a bajt, orvosolni lehet, és ennek a ténynek kell hangot adni minél gyakrabban – fogalmazott Stojanka Lekić.
