A Lakatos család férfitagjai már legalább 150 éve a tiszai halászatból élnek. Az ősi mesterség apáról fiúra szállt. Az adai Lakatos Pál már negyven éve űzi ezt az ősi mesterséget a Tiszán. A halászat mellett húsz évet dolgozott formázó és öntőként a Potisje öntödében és szerszámgépgyárban.
Az adai halász néhány éve fogta az 55 kilós harcsát
A hatvannyolc éves halász fogadkozik, hogy újévtől felhagy a halászattal, habár nagyon szereti ezt az életet. A felesége, Erzsébet szerint abból nem lesz semmi, tavaly is azt mondta, aztán mégis kiváltotta 1800 euróért az egy évre szóló halászati engedélyt, amellyel 4 kilométeres szakaszon halászhat a Tiszán, az adai komptól a Sárgapartig. A zentai cukorgyártól északabbra, illetve az óbecsei duzzasztógáttól délre már 2400 euróba kerül az engedély, amelyet a Vajdasági Sporthorgász Szövetség ad ki. A halász szerint azokon a szakaszokon kevésbé szennyezett a víz, és több a hal, emiatt drágább az engedély. A középső szakaszon lévők vannak a legrosszabb helyzetben. Lakatos Pál megjegyezte, hogy a zentai cukorgyár nagyon megkeseríti a halászok életét. A cukorrépa feldolgozásának melléktermékeként a vízbe engedett nyálka elűzi ezekről a vizekről a halakat. A nyálka belepi a mederben lévő gödröket, néhol a nyílt vízben is akkora sűrűsége, hogy lehetetlen benne úszni. Emellett állandóan hadban állnak a sporthorgászokkal és az orvhalászokkal is.
Az adai halász szerint halászkarrierjének legrosszabb időszaka a tavalyi folyószennyezéstől napjainkig tartott. Becslése szerint negyedére csökkent a halállomány azon a szakaszon, ahol halászik. Habár bizakodó, mert két hete megjelentek a busák, most ezeket próbálják lehalászni. Azt megelőzően a Tisza egész szerbiai szakaszán megjelentek a kecsegék, amire már régen volt példa. Bízik benne, hogy áttelelnek a folyó mélyebb gödreiben, bő szirtjeiben, és megmaradnak, ami örvendetes lenne a halászok számára.
– A halászidény január 1-től december 31-ig tart, ez idő alatt halászhatunk, ha az időjárás engedi – magyarázta az adai halász. – Az ívási időszakban, áprilisban és májusban nem dolgozhatunk álló-, hanem csak húzószerszámmal, de azzal is csak a parttól 50 méteres távolságra. Állószerszámnak számít a horog, a varsa, a fenékháló. A húzószerszámok közé pedig a nagy háló tartozik. Hétvégén és állami ünnepeken szintén nem hálózhatunk, csak az állószerszámot használhatjuk, hogy a sporthorgászatot ne akadályozzunk. Ha ezt betartjuk, akkor már fele esztendő odavan . Hogy melyik napszakban dolgozunk, függ az időjárástól és a vízállástól. Ha zavarosabb a víz, akkor nappal dolgozik az ember, mert a hal nem lát olyan jól. Ha tiszta a víz, akkor éjszaka kell dolgozni, mert bármit is teszünk, a hal elkerüli a hálót. Ez persze csak a húzószerszámra vonatkozik, az állószerszámra már nem. Ha rossz az időjárás, akkor meg az miatt nem tudunk dolgozni. Ezért nagyon ébernek kell lenni, hogy megkeresse az ember az engedély árát, mert 1800 euróért sok halat kell fogni. Az idén örülünk, ha összeszedjük azt a pénzt, amivel kiváltjuk a következő évre az engedélyt – közölte Lakatos Pál.
Az adai halász azt állítja, hogy szűkösen, de meg lehet élni a halászatból. Számítása szerint évente legalább 3000 eurót költ az ember az engedély kiváltására, a felszerelésre és a benzinköltségre. A halásznak ezért évente legalább 6000 eurót kell keresnie, hogy a családja megéljen. Mint mondta, a költségek leszámolása után 3000 euróból egy kisebb család már eltengődik. Ha jó az év, akkor ezt meg lehet valósítani, többet már nehezen. Lakatos Pál hozzátette, hogy a múlt században a halászokat sokkal jobban megbecsülte a társadalom. Még folyt a gazdasági halászat, addig a halász be volt jelentve, járt neki az egészségügyi- és a nyugdíjbiztosítás. Emellett kapott ruhát és csizmát, és gyári áron kapta a szerszámot, illetve normára dolgozott.
– Manapság az a fiatalember, aki belekezd a halászatba, soha nem lesz nyugdíjas, esetleg csak megél. Jelenleg befizeted az 1800 eurót, megkapod az engedélyt és egy szerződést, amivel megvan kötve kezed-lábad. A szerződésben többek között az áll, hogy 4 cm-től kisebb lyukú hálóval nem dolgozhatunk, csak a mederben halászhatunk. Áradáskor tilos az árterületen leraknunk a szerszámokat. Ha nem tartjuk be, akkor bevonják az engedélyt és bíróságra adnak. A halőrök szigorúan ellenőrzik a halászokat – közölte az adai halász, aki szerint régen jó volt halásznak lenni.
Lakatos Pál jelenleg otthonról értékesíti a halat, lefagyasztva és konyhakészre feldolgozva, vagy pedig élve. Legnagyobb a kereslet a dévér és a busa iránt. Ezek az olcsóbb halak. A 400 dináros kecsege, a süllő és a harcsa már drágábbnak számít, de azért elkel. A halász szerint az utóbbi halfajták reális kilónkénti ára legalább 600 dinár kellene, hogy legyen.
