Az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló éves jelentésében a megnevezett gondok a környezetvédelemmel kapcsolatban nem sokban változtak. A múlt évi jelentés is ugyanazokra a tényekre mutat rá, mint a korábbiak mindegyike, sőt a Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőségre vonatkozó jelentése soha még ilyen sokat nem késett mint most, mutattak rá azon a keddi videokonferencián, amelyet Ökológiai válság Szerbiában és az Európai Bizottság jelentése: Kimondott és elhallgatott tények címmel tartottak meg.
Nataša Đereg, a CEKOR Ökológiai és Fenntartható Fejlődési Központ képviseletében rámutatott, hogy a jelentés rendkívül kíméletesen fogalmaz. Az ország nem áll rosszul a törvények összehangolásával a 27-es eurointegrációs tárgyalási fejezetbe foglaltakkal, de látható, hogy a környezetvédelemben még mindig gondot okoz az átláthatóság és a joguralom, a törvények alkalmazása nem érvényesül kellő mértékben.
Még mindig nem foglalkoznak a környezetvédelmi alappal, azzal az összeggel, amely környezetvédelem címén folyik be a költségvetésbe és amelyeknek célirányos eszközöknek kellene lenniük. Az EB ugyan megdicsérte, hogy az ország költségvetéséből jelentősen több összeget különítenek el a környezetvédelemre és a klímaváltozás megfékezésére, de még mindig nem követhető nyomon, hogy a pénzt mire költik.
Žaklina Živković, a Pravo na vodu nevű szervezet képviseletében rámutatott, hogy a környezetvédelmi büdzsé 50 százalékkal nagyobb, ám még ez is kevés. Ő is a törvények figyelmen kívül hagyását említette, és erre példaként a Sodros esetét emelte ki, mondván, az adott híd megépítéséhez csupán építési felméréseket végeztek, környezetvédelmi hatástanulmány nem készült.
Vladimir Đurđević, a belgrádi Fizikai Kar professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy infrastrukturális projektumoknál nem viselnek gondot a környezeti hatásokról és az ökológiai változásokról, arról pedig végképp nem, hogy ezek a projektumok nem felelnek meg a nemzetközi standardoknak. Reményét fejezte ki, hogy az üvegházhatást keltő gázok kibocsájtásának csökkentéséről szóló dokumentumot az új kormány nem fogja újabb egy évig tanulmányozni, hanem gyorsan elfogadják.
A videokonferencia résztvevői az Európai Bizottság jelentésének hiányosságaira is rámutattak, miszerint nem foglalkozik a környezetvédelemmel kapcsolatos aktivizmus kérdéseivel, és azzal sem, hogy a levegőminőség milyen módon hat ki az emberi egészségre, a vízügyi törvény módosításának, kiegészítésének folyamatát sem említi és nem került szóba az integrált vízgazdálkodás sem, valamint a lítiumbányászat kérdése sem. Ezeknek a témáknak mindegyike jelentős problémát okoz az ország lakossága számára.
