Jelen pillanatban nincs pontos adat arról, hogy hány fogyatékkal élő személy él Szerbia területén. A világon a lakosság 8-12 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Feltételezések szerint Szerbiában a lakosság 10 százaléka, vagyis mintegy 700 ezer személy különböző fogyatékkal él, akiknek alig néhány százaléka van munkaviszonyban, hallottuk Tatjana Prijićtől, a gazdasági minisztérium szakemberétől, aki a napokban Szabadkán, a Regionális Gazdasági Kamarában mutatta be a fogyatékkal élők foglalkoztatását és munkaképesítését felölelő törvénytervezetet.
– A gazdasági elvárások számos változást igényelnek. Szemtanúi vagyunk az állami vállalatok magánosítási folyamatának, változnak az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási előírások, és mindezeknek a folyamatoknak köszönhetően szembesülnünk kell azzal, hogy bizonyos területeken nincsenek meg a megfelelő jogi szabályozások sem. Többek között arra sincs meg a kellő szabályozás, hogy minden személy érvényesíthesse alapjogát a munkavállalásra. Ahhoz, hogy a fogyatékkal élők is munkába állhassanak több feltételnek kell eleget tenni: képzettség, lakhatási jog, a munkahely hozzáférhetősége, utazási lehetőségek. Sajnos tény, hogy a fogyatékkal élők több mint 40 százaléka él szegénységben, szociális körülmények között, vagy éppen a létminimum alatt. Azt is ki kell emelni, hogy nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok arról, hogy hány fogyatékkal élő személy él Szerbia területén – mondta Tatjana Prijić.
Mint hozzáfűzte, a feltételezések szerint az ország területén mintegy 700 ezer ember fogyatékkal él, akik közül a rendelkezésükre álló adatok szerint mintegy 20 ezren vannak munkaviszonyban, 25 ezer személy pedig munkanélküli. Felvetődik a kérdés, hogy mi van a többi fogyatékkal élő személlyel, akikről nincsenek adataik.
– Többek között ez adott okot arra, hogy kidolgoztunk egy törvénytervezet, amely a fogyatékkal élők foglalkoztatásával és a munkaképesítését öleli fel. A tervezetet szeptember 25-én a kormány is elfogadta és parlamenti eljárásba terjesztették elő – mondta Prijić.
A minisztérium szakembere kiemelte, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint a fogyatékkal élők 50 százaléka csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, tíz százalékuk speciális intézményekben fejezte be tanulmányait és csupán 7 százalékuk rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel.
Megtudtuk, hogy a törvénytervezet fontos része a fogyatékkal élők képzettségének és képességeinek felmérése annak érdekében, hogy a munkavállaló a lehető legmegfelelőbb munkabeosztásba helyezhesse. Prijić elmondta, hogy ezt minden fogyatékkal élő a saját lakhelyén végezheti el, olyan szervezeteknél, akik hivatottak arra, hogy a munkaképesség mértékét meghatározzák.
– A törvény szerint azt kell meghatározni, hogy ki mekkora munkabírásra képes. Ennek alapján határozzák meg a fogyatékkal élők munkalehetőségeit és a munkahelyi beosztást – mondta Tatjana Prijić, majd kiemelte, hogy a törvénytervezet támogatási lehetőséget nyújt a fogyatékkal élők bérére, az átképzésekre, illetve a biztosításra is egy bizonyos periódusban. Sőt, vissza nem térítendő támogatásra is lehetőséget nyújt, amit a munkaadó arra fordíthat, hogy a munkakörülményeket a fogyatékkal élők igényeihez igazítsák.
A törvénytervezet továbbá arra is lehetőséget kínál, hogy a fogyatékkel élő személy saját magát alkalmazza. Külön támogatást irányoz elő arra az esetre, ha egy fogyatékkal élő személy egy olyan vállalatot hoz létre, amelyben fogyatékkal élő személyeket alkalmaznak.
A támogatások mellett a törvénytervezet a munkaadót arra kötelezi, hogy azokban a vállalatokban, ahol 20-49 alkalmazott dolgozik, legalább egy fogyatékkal élő személy is foglalkoztatva legyen. Abban az esetben ha több mint 50 alkalmazottal dolgoznak, 2 fogyatékkal élőt kell foglalkoztatni, illetve minden 50 munkásra egy fogyatékkal élő személyt kell munkába állítania. A törvénytervezet szerint vállalatonként havonta egy fogyatékkal élő személy után az állam és nem a munkaadó fizeti a biztosítást. A törvény előírásait az adóhivatal ellenőrzi majd, és amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a törvény előírásainak, a minimálbér háromszorosát kell büntetésként fizetnie havonta, annyi személy után, amennyit a törvény értemében alkalmaznia kellene, mindaddig, amíg az előírásoknak nem tesz eleget.
Tatjana Prijić reményét fejezte ki, hogy tavaszra elfogadják a törvénytervezetet. Amihez, a törvény érvénybe lépésének napjától, a munkaadóknak 12 hónapon belül alkalmazkodni kell.
