A Szerbiai Alkotmánybíróság illetékes referáló bírája a közelmúltban határozatjavaslatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény mely rendelkezései tekinthetőek alkotmányjogi szempontból kérdésesnek. Az alkotmánybíróság elfogadta a határozatjavaslatot.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényre az első panaszok, alkotmányossági felülvizsgálati kezdeményezések 2009 végén kezdtek el megérkezni a Szerbiai Alkotmánybíróságra. Magyar közszereplők, szélsőjobb elveket valló szerb nacionalista szervezetek és magánszemélyek is kezdeményezték az alkotmányossági felülvizsgálatot – idézte fel lapunknak nyilatkozva dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
– A határozatjavaslatban a referáló bíró megfogalmazta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatban beérkezett kifogások közül melyek azok, amelyek tekintetében az alkotmánybíróságnak el kell merülnie az érdemi elbírálásban. Miután elfogadta a határozatjavaslatot, az alkotmánybíróság gyakorlatilag megkezdte a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálatának érdemi részét. Ennek értelmében az alkotmánybíróság óhatatlanul érdemi döntést fog hozni a kifogásolt paragrafusokkal kapcsolatban. Ebből nem következik az, hogy a törvénynek akár egyetlenegy rendelkezése is el fog bukni, az meg végképp nem következik, hogy az alkotmánybíróság az összes érdemben megvizsgált szakaszt alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani. Éppen ezért lenne még korai bármit megelőlegezni. Ugyanakkor mivel az alkotmányjog a szűkebb szakmám, ezért bátorkodom néhány óvatos megállapítást tenni az elfogadott határozatjavaslatról. Ennek a referátumnak vannak olyan megállapításai is, amelyek szakmai szempontból megleptek. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek alkotmányossági szempontból szerintem semmiképpen nem teszik szükségessé az érdemi vizsgálatot, ehhez képest mégis az alkotmánybíróság elé kerültek. Az aggaszt, hogy egyebek mellett olyan szakaszok kerültek az alkotmánybíróság elé, amelyek a nemzeti tanácsok legkomolyabb hatásköreire vonatkoznak. Ezek az alapítói jogok átvételére, az iskolaszékekben és az iskolaigazgatók megválasztásának a folyamatában való részvételre és a törvényellenesen meghozott döntések semmiségére vonatkozó paragrafusai a törvénynek. Ezeket a szakaszokat pont azok kifogásolták, akiket hihetetlenül zavar, hogy a nemzeti tanácsok valós jogosítvánnyal rendelkező kisebbségi önkormányzatok és nem gittegyletek. Itt már egy nagyon komoly politikai játszmát is felfedezhet az ember. Persze mindez lehet véletlen is, nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve. Ugyanakkor szakmailag mégsem értem az alkotmánybíróság döntését a határozatjavaslattal kapcsolatban – részletezte Korhecz.
Lapunk kérdésére válaszolva, hogy milyen kimenetelre számít, ha figyelembe vesszük az alkotmánybíróság tavalyi határozatait Vajdaság hatásköreivel és a szélsőjobboldali szervezetekkel kapcsolatban, Korhecz kifejtette: a szerb politikai viszonyok és az alkotmánybíróság eddigi gyakorlatának ismerőjeként nem lenne szenzáció, ha a döntés nem lenne kedvező a nemzeti közösségek szempontjából. Az MNT elnöke ennek ellenére meg van róla győződve, hogy a vitatott pontok többségében az alkotmánybíróság elutasítja a kezdeményezés jogosságát. Az már kérdéses, hogy mely kezdeményezéseket tartja majd jogosnak, és mely rendelkezéseket nyilvánítja alkotmányellenesnek – fűzte hozzá Korhecz.
– Véleményem szerint a döntés valahol a teljes visszautasítás és a nagy mértékű elfogadás között lesz. Viszont korántsem mindegy, hogy a bíróság mely szakaszok tekintetében mondja ki az alkotmányellenességet. Nem mindegy, hogy esetleg olyan szakaszok is ezek közé kerülhetnek, amelyek alapvetően fontosak a nemzeti tanács lassan három évvel ezelőtt megkezdett munkájának, építkezésének a folytatásához. Van egy olyan szakasz, amelyet egészen biztosan hatályon kívül fog helyezni az alkotmánybíróság. Ez a Vajdaság jogosítványai átruházásának a lehetőségére vonatkozik. Ugyanez a rendelkezés benne volt a Vajdaság hatásköreiről szóló törvényben, és az alkotmánybíróság utóbbi jogszabály-vonatkozásában alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a rendelkezést. Az alkotmánybíróságnak pedig tiszteletben kell tartania saját döntését. Az alkotmány az, amit az alkotmánybíróság értelmezésében jelent. Ha az alkotmánybíróság a fehérre azt mondja, hogy az fekete, akkor a fehér az fekete. Ilyen a jogrend. Amit az alkotmánybíróság az alkotmányba belelát, az benne van, amit nem lát benne, még ha azt a valamit szó szerint is írja benne, akkor nincsen benne az alkotmányban. Az a kérdés, hogy az alkotmánybíróság mennyire elfogult, nyitott vagy ellenséges az emberi és a kisebbségi jogok vonatkozásában. Ezek már értékbeni kérdések, és a szubjektivitás talaján járunk. Ha egy alkotmánybíró számára a nacionalizmus és a központosított nemzetállam az érték, akkor természetesen a szíve abba az irányba hajlik, ha viszont az emberi jogok jelentenek számára értéket, akkor a másik irányba lesz elfogult. Sajnos a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény esetében láthattuk, hogy az alkotmánybíróság rossz értelemben vett konzervatív módon értelmezte az alkotmányt. Nekünk nem marad más hátra, mint hogy tudomásul vegyük a döntést, ennek tekintetében nem lehet vitatkozni. A legfelsőbb instanciáról van szó. Azt mondhatjuk, hogy a döntés sért és bánt bennünket, azt viszont már nem jelenthetjük ki, hogy nem ez az alkotmány, nem ez a jog és nem ez a kötelező ránk nézve – szögezte le Korhecz.
|
A másik aktualitással kapcsolatban, hogy az új tájékoztatási törvény tervezetének értelmében nemzeti tanácsok sem lehetnek alapítói médiumoknak, hanem egy nemzeti tanácsi alapítású alapítvány láthatja el ezt a feladatot, Korhecz elmondta: a média depolitizációját még véletlenül sem a kisebbségi médián keresztül kell végrehajtani, mert nem ott rejlik a probléma gócpontja. Ugyanakkor, ha általánosságban sikerül a médiát nagyobb mértékben megszabadítani a pártpolitikai befolyás alól, akkor természetesen a kisebbségi médiában is mindent el kell követni azért, hogy megtörténjen az esetleges közvetlen politikai befolyástól való szabadulás – fűzte hozzá. – Visszautasítok minden olyan bizonyítási kísérletet, amely szerint a szerbiai médiumok mentesek a politikai pártok befolyásától, a kisebbségi médiumok azonban nem. A nemzeti tanácsok jogosítványai a média vonatkozásában, amelyeket az alkotmányban rögzítettek, nem képezik alku tárgyát. Nem képzelhető el egy olyan helyzet, amelyben a kisebbségi médiumok mentesek a nemzeti tanácsoktól. A nemzeti tanácsok felelősségi viszonyát a kisebbségi médiumok irányába az alkotmány garantálja. Az, hogy ennek a konkrét megvalósulási formája milyen lesz, arról természetesen beszélhetünk. Nem probléma, ha valaki abban gondolkodik, hogy ez a felelősségviszony a jövőben másképpen valósuljon meg. Lehet arról beszélni, hogy esetleg az alapítványi rendszert vegyük át. Meg kell vizsgálni a különböző lehetőségek következményeit – magyarázta Korhecz. |
