Magyarország, Ausztria és Szerbia olyan együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Belgrádban (lásd a felvételt!), amely az illegális bevándorlást hivatott megfékezni, és többek között olyan együttműködésre ad lehetőséget, miszerint azokat az illegális bevándorlókat, akik semmiképpen sem kaphatnak menedékjogot az Európai Unió országaiban, kitoloncolják, vagyis repülővel visszaszállítják őket származási országukba. Aleksandar Vučić a hármas találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, a szándéknyilatkozat aláírása után az érintett országok munkacsoportjai együttesen dolgozzák ki a részleteket, hogy már az év végén közösen léphessenek fel az illegális bevándorlás megfékezésére.
A szerb államfő közölte, a legutóbbi budapesti találkozó óta Szerbiának sikerült lépéseket tennie, hogy összehangolja a vízumpolitikáját az unióssal. Rámutatott arra, hogy Szerbián kétszer annyi migráns vonult végig, mint tavaly. A legtöbben, mintegy 40 százalékuk Afganisztánból, 27 százalékuk Szíriából, 12 százalékuk Marokkóból, 7 százalékuk Kolumbiából és 2 százalékuk Pakisztánból érkezik. Szerbia a legaktívabb migránsútvonalon található, ahová elsősorban Észak-Macedóniából (51%), illetve az EU területéről, mindenekelőtt Bulgáriából érkeznek (32-33%). Kiemelte, a helyzet megfékezésére jó lenne a határvédelmet minél délebbre kihelyezni, hiszen ahogy más országok, úgy Szerbia sem kíván a migránsok parkolóhelyévé válni, így azok esetében, akik semmiképpen sem kaphatnak menedékjogot az Unió országaiba, a hazatoloncolás költségeit „igazságos módon” osztják majd el Magyarországgal és Ausztriával.
Karl Nehammer osztrák kancellár arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztria Magyarországgal és Szerbiával együtt az illegális migráció és az embercsempészet ellen lép fel. Szavai szerint az összefogásra azért volt szükség, mert bebizonyosodott, hogy az Unió menedékjogi rendszere csődöt vallott. Az elmúlt időszakban vészesen megnőtt azoknak a száma, akik nem veszélyeztetett országból érkeznek. Az idén eddig 96 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis az év végig csak ebben az országban a menedékjogot kérők száma meghaladja a 100 ezret. Hangsúlyozta, mindenképpen véget kell vetni a „menedékjogi turizmusnak”, vissza kell állítani az államok hatékony rendszereit. Ehhez olyan megelőzésre van szükség, amely megköveteli, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki afrikai és ázsiai országokkal, hogy az emberek ne is induljanak el az illegális útvonalakon. Azoknak, akiknek nincs jogi alapjuk maradni az EU területén, vissza kell térniük a hazájukba. Ez sokba fog kerülni, de mint mondta, jobb extra összegeket erre fordítani, ha az megoldja a jelenlegi kilátástalan helyzetet. Közölte, hogy mintegy 100 rendőrrel támogatják majd a határvédelmet Szerbia déli határain, ezenkívül drónokkal és más eszközökkel erősítik a határsáv ellenőrzését.
– A migránsválságot nem menedzselni kell, hanem megfékezni – fogalmazott Orbán Viktor, és közölte, hogy országa specifikus helyzetben van, hiszen északról az ukrán háború miatt, délről (Szerbiából) a migránsok miatt nehezedik rá nyomás. A lengyelországi események jól szemléltetik, hogy egyik ország sincs biztonságban, ha a szomszédságában háború dúl. Vagyis nem csak gazdasági szempontból jelent ez problémát.
– Békét és tűzszünetet akarunk! – hangsúlyozta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy a magyar és a szerb nép sorsközösségben él, és a jelenlegi helyzet nemcsak politikai kérdés, hanem életösztön is.
Magyarország csak az idén 25 ezer migráns illegális határátlépését akadályozta meg. Szerinte egyedüli megoldás az, ha Európa a migránsok értésére adja, illegális úton nem tudnak bejutni ezekbe az országokba, és ebben a kérdésben Szerbia kulcsország. Ha Szerbia már az EU tagja volna, regionális kérdésként, sokkal hatékonyabban és korábban léphetett volna a migránsok megfékezése érdekében – tette hozzá.
A tárgyalófelek szót ejtettek az energiabiztonságról is. Vučić kiemelte, Szerbia nem élte volna túl a telet, ha Magyarország nem segít a gáztározó kapacitások átengedésével. Már ma, amikor enyhe őszi nap volt, az ország jelentős mennyiségű gázt fogyasztott el, ugyanis az Oroszországgal leszerződött mennyiség nem elegendő az igények kielégítésére, így már megkezdték a tárolt kapacitások használatát.
Orbán Viktor, Karl Nehammer és Aleksandar Vučić, a szerdai találkozót megelőzően, október elején Budapesten tárgyalt.
