A Vajdaság területén működő nemzetek közötti kapcsolatok tanácsai sajnos nem mindenhol látják el a vonatkozó törvényben előirányzott feladataikat – derült ki abból a helyzetelemzésből, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács hétfői, XXII. rendes ülésén fogadtak el.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Az MNT 2012. december elején bízta meg Közigazgatási Hivatalát, hogy készítsen elemzést a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak az emberi és kisebbségi jogok terén kifejtett tevékenységére, hatékonyságára és eredményeire vonatkozóan – derült ki Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosának indoklásából.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nemzetileg heterogén önkormányzatokban (amelyekben Szerbia legutóbbi népszámlálási adatai alapján egy adott nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több mint 10%-át képezik) önálló munkatestületként nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak kell megalakulniuk, magyarázta Beretka, hozzátéve, hogy a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak tevékenysége a következő területekre osztható: helyi nemzetiségi viszonyokról, jogok megvalósulásáról történő tájékozódás; etnikai incidensek, rongálások, egyéb erőszakos cselekmények megvitatása; a nemzeti kisebbségek helyzetét érintő egyéb kérdések megvitatása; képviselő-testületi határozatjavaslatok és egyéb jelentések véleményezése; javaslattétel a tanács hatáskörébe eső ügyekben.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek nem töltik be valódi rendeltetésüket, szögezte le Beretka Katinka, majd elmondta, hogy ennek több oka is lehet: a tanács képviselőit javaslók személye körül nincs egységesen kialakult gyakorlat, a nemzetileg vegyes önkormányzatok egyharmadában mind a mai napig nem alakult ilyen tanács, illetve ha meg is alakult, működése nem következetes, átlátható és minőségi, a tanácsok ritkán üléseznek és a nyilvánosság általában nem értesül a munkájukról, a politikai pártok hatása sok esetben közvetlenül érzékelhető, az önkormányzatok nem irányoztak elő külön költségvetési tételt a tanácsok finanszírozására.
„NAPILAPUNK NEM EGYPÁRTI”
Rácz Szabó László egyik korábbi képviselői kérdésére-kérésére reagálva az MNT Tájékoztatási Bizottsága és a Szakértői Testület felülvizsgálta, hogy 2012 novembere és 2013 januárja között melyik politikai párt milyen gyakorisággal szerepelt valamilyen formában a Magyar Szóban. Az erről szóló kimutatást hosszas vita után szintén hétfőn fogadta el az MNT.
Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosának beterjesztéséből kiderült, hogy novemberben a Vajdasági Magyar Szövetségnek 6, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 3, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak pedig 2 közleménye látott napvilágot a Magyar Szóban. Decemberben a VMSZ 6, a VMPD 1, az MPSZ ugyancsak 1 közleményét találhatjuk a lapban. 2013 januárjában a VMSZ-nek 7 közleménye jelent meg a Magyar Szóban, a VMDP-nek és az MPSZ-nek pedig 1-1, mondta Simon.
A vizsgált időszakban a különböző eseményekről, illetve sajtótájékoztatókról megjelent tudósítások száma pártonként: VMSZ – 32, MPSZ – 3, Magyar Remény Mozgalom – 3, VMDP – 3, VMDK – 1.
A vizsgált időszakban az összes pártpolitikai tartalom 20%-a szólt a VMSZ-ről, 18%-a Demokrata Pártról, 16%-a a Szerb Haladó Pártról, 10%-a a Vajdasági Szociáldemokrata Ligáról, 9%-a pedig a Szerbiai Szocialista Pártról. A fenti tarkaság elég látványosan rácáfol az egypártiság vádjára, jelentette ki Simon.
– Nem vitatja el senki, hogy a politikai pártokat súlyuknak, közigazgatási részvételüknek, közszereplésüknek megfelelő médiamegjelenítés illeti meg. Köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten a magyar pártok 142 mandátummal rendelkeznek. Ezek csaknem 92%-a a VMSZ-é. A VMDP 4, az MPSZ 2, a VMDK 1, az MRM 1%-os részaránnyal bír. A Magyar Szóban előfordult említések nagyságrendje megegyezett ugyan a kormányzati pártképviselettel, viszont horderejéhez képest VMSZ százalékban kifejezve kevesebbszer szerepelt a Magyar Szóban, mint a kisebb pártok. A tartományi kormány ugyancsak három hónapos időszakra vonatkozó kimutatása szerint a belgrádi és a vajdasági nyomtatott sajtóban összesen 763 cikk jelent meg Pásztor Istvánról, átlagban naponta 3. A 2012. október, november, decemberi időszakban a Magyar Szóban 44 cikk jelent meg a VMSZ elnökéről, míg a Dnevnik napilapban 72, azaz 64%-kal több, mint napilapunkban. A számokból adódóan következtetést is lehet vonni, hogy a kisebb magyar pártoknak súlyukhoz és közszereplésükhöz képest 2-szer, 3-szor nagyobb teret ad a Magyar Szó, ugyanakkor a VMSZ-nek 1/6-dal kevesebbet, mint amennyi ugyanezen kritériumok szerint megilletné – összegezte Simon.
Rácz Szabó felszólalásában kifejtette: úgy véli, hogy a kimutatás nem cáfolta meg látványosan napilapunk egypártiságának tényét. Az elemzés nem részletes, mérhetetlen hibákat tartalmaz és számos fontos paraméter hiányzik belőle, érvelt Rácz Szabó, megjegyezve: nem mindegy, hogy melyik politikai pártról, illetve politikusról melyik nap, milyen terjedelemben, milyen kontextusban és milyen pontossággal tudósít a Magyar Szó, mint ahogyan az sem mindegy, hogy az írás mellé mellékeltek-e képet az adott politikusról és az sem, hogy az írás címe figyelemfelkeltő-e, vagy sem.
– Tudjuk, hogy napilapunk eladási mutatói a megjelenés napjától függően igencsak eltérnek. Ezért nem mindegy, hogy melyik politikusról melyik nap lát napvilágot valamilyen írás. Az elkészített jelentés erőteljesen megkísérel visszavágni azért, hogy egyesek egyáltalán kérdést mertek feltenni a Magyar Szó pártirányultságával kapcsolatban. Az sem mindegy, hogy melyik időszakot vizsgálták. Szerintem a tavalyi választásokat megelőző periódus vonatkozásában kellett volna ellenőrizni a politikai pártok szereplését napilapunkban. A fejlődéshez mindenkit meg kell hallgatni, a döntést, illetve a választást pedig a polgárokra kell bízni – magyarázta Rácz Szabó.
Dr. Csengeri Attila szakmai szempontból tartja megkérdőjelezhetőnek az elemzést. Csengeri is úgy véli, hogy a választási kampány időszakát kellett volna górcső alá venni.
Dr. Várady Tibor akadémikus szerint egészséges foglalkozni ezzel a témával. Az elemzés választ adott a feltett kérdésre, vagyis arra, hogy a Magyar Szó eleget foglalkozik-e a többi párttal, hangsúlyozta Várady, hozzátéve: a pártok mindenhol a világon politikai súlyukkal összhangban szerepelnek a sajtóban. A témát napirenden kell tartani, valamint foglalkozni azzal, hogy miként lehetne minőségesebb, kiegyensúlyozottabb és olvasottabb napilapot megjelentetni, szögezte le Várady.
László Bálint úgy véli, hogy a Magyar Szó a VMSZ pártközlönye, ami László szerint nem is lenne gond, ha napilapunk a szóban forgó párt tulajdonát képezné. Ugyanakkor a lapot, még ha közvetve is, minden adófizető vajdasági magyar polgár pénzéből finanszírozzák, vagyis azokéból is, akik nem a VMSZ szavazói, fejtette ki László, hozzátéve: valóban nem mindegy, hogy melyik párt eseményéről milyen terjedelemben, milyen vonatkozásban és az adott oldal mely pontján jelenik meg írás. Mivel a Magyar Szó nem magánlap, ezért minden délvidéki közéleti szereplőt és politikust ugyanaz a bánásmód illeti meg a lap hasábjain, emelte ki László.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke jónak tartja, hogy megszületett ez a szakemberek által elkészített kimutatás. A feltett kérdést valóban nem járták minden irányból körbe és az is igaz, hogy nem mindegy, melyik időszak vonatkozásában készül egy ilyen elemzés, fejtette ki Korhecz, majd hozzátette: mindennek ellenére jó, hogy van egy ilyen friss elemzés az aktuális helyzetről.
– Először készült ilyen elemzés. Már ezért is meg kell becsülni. Ezzel egy új fejezetet sikerült megnyitnunk. Az objektivitás állítólagos hiánya miatt a Magyar Szóval kapcsolatban nagy tekintélynek örvendő közéleti személyiségek is válogatott vádakat fogalmaztak meg. Tették ezt úgy, hogy nem ismerték a mutatókat és a tényeket. Örömmel látunk minden olyan javaslatot, amely egy más szemszögből elvégzett elemzés elkészítését indítványozza – fogalmazott Korhecz.
MEGVÁLASZTÁSI MÉRCÉK
Az ülés folytatásában az MNT az Aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatosan A műemlékek helyreállításának hasznáról ás kockázatáról cím alatt múlt héten Zentán megszervezett nemzetközi művészettörténeti, régészeti és műemlékvédelmi konferencia záródokumentumáról szóló záradékot is megerősítette.
Az MNT a folytatásban elfogadta a középiskolák hálózatának meghatározásáról szóló véleménynyilvánítást. Ennek értelmében a tanács Topolya községben a Mezőgazdasági Iskolában a hároméves mezőgazdasági gépkezelő és szerelő szak helyett magyar tannyelven a hároméves hentes-pék szak beindítását javasolja egy tagozattal. Szabadka város vonatkozásában a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban az általános típusú gimnáziumi szak (sport tagozat) egy tagozattal történő bővítését javasolja a meglevő két tagozat mellé, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában a négyéves turisztikai technikus szak helyett magyar tannyelven a szakács-felszolgáló szak egy tagozattal történő beindítását, a Vegyészeti-technológiai Iskolában a hároméves szőlész-borász szak helyett magyar tannyelven a pék-tejfeldolgozó szak egy tagozattal való beindítását, az Ivan Sarić Műszaki Iskolában pedig a hároméves gépi megmunkáló operatőr szak helyett magyar tannyelven a négyéves médiavillamossági technikus szak egy tagozattal való megnyitását javasolja. Újvidék város tekintetében a Mihajlo Pupin Elektrotechnikai Iskolában a négyéves médiavillamossági technikus szak helyett magyar tannyelven számítógépes villamossági technikus egy tagozattal való beindítását tartja indokoltnak.
A tanács tagjai elfogadták a záradékot, amelynek értelmében az MNT Szajánon, a Móra Károly Iskolában I. osztályban hét gyermek számára javasolja kis létszámú tagozat megnyitását.
A továbbiakban a tanács megerősítette Horvát Tibor lemondását tagságáról a Tájékoztatási Bizottságban, Kávai Bózsó Ildikó kispiaci lakost, magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, valamint Varjú Márta újvidéki lakost, okleveles jogászt, lapunk főszerkesztőjét pedig ugyanezen bizottság tagjává nevezte ki. Az ülés folytatásában Juhász Bálint lemondását erősítették meg tagságáról az Ifjúsági Bizottságban, új tagként pedig Agyánszki Emil topolyai lakost, egyetemi hallgatót választották meg. Širková Anikó zentai lakos, okleveles jogász személyében a tanács Nyelvhasználati Bizottsága is új tagot kapott.
Az ülés folytatásában a tanács megszavazta a záradékot, amely az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége felelős szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércék javaslatát tartalmazza. A dokumentum értelmében az MNT szerint felelős szerkesztővé nyilvános pályázat útján az a személy nevezhető ki, aki megfelel az alábbi feltételeknek: egyetemi végezettség, főállású munkaviszonyban szerzett legkevesebb öt év szakmai tapasztalat, a magyar és a szerb nyelv magas fokú ismerete, műsorfejlesztési elképzeléseinek elaborátuma magyar és szerb nyelven. A tanács mércéi szerint a pályázatot magyar nyelven magyar médiumokban kellene közzétenni. A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében az MNT a műsorszórási intézmény igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége felelős szerkesztőjének személyére. Simon illetékes tanácsosként elmondta: a VRTV vezérigazgatójával folytatott egyeztetés után megegyeztek abban, hogy a vonatkozó törvénnyel összhangban az MNT határozhatja meg a felelős szerkesztő megválasztására kiírt pályázat mércéit, illetve a beérkezett pályázatok átvizsgálása után az MNT javaslatot tehet a megválasztandó személyre.
